HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖVETÉSBEHAJTÁS: ERŐSÖDŐ FOGYASZTÓVÉDELEM LUXEMBURG DÖNTÉSE NYOMÁN

15 January 2020

Vizsgálható-e hivatalból egy határon átnyúló követelés tisztességtelensége fogyasztói szerződés esetén egy olyan egyszerűsített eljárásban, mint az Európai Fizetési Meghagyás? Cikkünkben az Európai Unió Bíróságának a Bondora ügyben hozott friss ítéletét és annak a határon átnyúló követelésbehajtásra gyakorolt lehetséges hatásait elemezzük, kitérve a magyar jogi szabályozásra is.

1. Tényállás

A konkrét ügyekben[1] egy Észtországban letelepedett cég, a Bondora AS nyújtottak kisebb összegű kölcsönöket spanyolországi magánszemélyeknek, melyek fogyasztói szerződésnek minősültek.

A Bondora AS a nemfizető spanyol fogyasztókkal szemben európai fizetési meghagyásos eljárásokat kezdeményezett, az adósok lakóhelye szerinti tagállamban, Spanyolországban. A korábban megszokott automatikus eljárás helyett azonban spanyol bíróságok további adatok benyújtására kötelezték az észt céget, azért, hogy megvizsgálják a fogyasztói szerződésben lévő feltételek esetleges tisztességtelenségét.

Az észt cég tiltakozott az előzetes vizsgálat ellen, hivatkozva a spanyol jog azon rendelkezésére, miszerint az európai fizetési meghagyás kibocsátásához nem szükséges és nem is lehet semmilyen, a követelést alátámasztó okiratot becsatolni.

2. Kérdés

A Luxemburgban székelő Európai Bíróságnak a fenti ügyben két kérdésről kellett döntenie.

Az első kérdés az volt, hogy az uniós jog lehetővé teszi-e az európai fizetési meghagyást kibocsátó szerv számára, hogy előzetesen, hivatalból vizsgálja a követelések esetleges tisztességtelenségét.

A másik kérdés kapcsán pedig abban kellett állást foglalni, hogy a spanyol jog, mely európai fizetési meghagyásos eljárás esetén a beadványhoz a további mellékletek csatolását nem teszi lehetővé, így a tisztességtelenség előzetes értékelését gyakorlatilag kizárja, összhangban van-e az uniós joggal.

3. EUB ítélete

Az Európai Bíróság korábban a nemzeti fizetési meghagyásos eljárások kapcsán már megállapította, hogy fogyasztói szerződések esetén a tisztességtelen kikötéseket az eljáró fórumnak előzetesen, hivatalból kell vizsgálni[2]. Jelen ügyben az Európai Bíróság megerősítette, hogy ez a szabály értelemszerűen irányadó a határokon átnyúló ügyekben alkalmazandó az európai fizetési meghagyásos eljárásban is.

Az Bíróság ennek keretében hangsúlyozta, hogy az eljárást megindító hitelezőnek lehetősége van ismertetni a követelései részleteit a kötelező formanyomtatványon, az eljáró fórum pedig kérheti ezen formanyomtatvány kiegészítését, így a követelések részleteinek bemutatását is.

A Bíróság szerint tehát az európai fizetési meghagyás kibocsátása során vizsgálandó a követelés tisztességtelensége, ebből következően az ennek lehetőségét kizáró nemzeti szabályozás ellentétes az uniós joggal, így azt nem lehet alkalmazni.

4. A Bondora-Ítélet hatása

Bár fogyasztóként a Bondora-Ítélet arra adhat okot, hogy örüljünk az európai fogyasztóvédelem újabb mérföldkövének, ha jobban belegondolunk abba, hogy az EU miért hozta létre az európai fizetési meghagyás rendszerét, belátható, hogy az ítélet az európai határokon átnyúló nem vitatott követelések behajtását nehezíti.

Ahhoz ugyanis, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelensége megállapítható legyen, nyilvánvalóan nem elég csak az adott feltételnek a vizsgálata, hanem az arról döntést hozó fórumnak a szerződésben kikötött jogok és kötelezettségének összességét kell figyelembe venni, mely szükségszerűen hosszabb időt vesz igénybe.

Ugyanakkor az európai fizetési meghagyásos eljárás nem feltétlenül alkalmas egy teljeskörű bizonyítás lefolytatására, így a tisztességtelenség körében hozott döntés nem feltétlenül lesz megalapozott és azt egy peres eljárás során egy bíróság felülbírálhatja.

Ebből az következik, hogy a fenti ítéletnek köszönhetően az európai fizetési meghagyásos eljárás hosszabbá válhat, a végeredménye pedig bizonytalanabb, így felmerül a kérdés, hogy hitelezőként nem célszerűbb-e egyből peres eljárást indítani, ahol a bíróság teljeskörú bizonyítást tud lefolytatni? A kérdés nyilván csak az adott egyedi ügy részletei alapján dönthető el.

5. A magyar szabályozás

Magyarországon - több európai országtól eltérően - nem a bíróság, hanem a közjegyző jogosult az európai fizetési meghagyás kibocsátására, tehát a Bondora-Ítélet értelmében adott esetben közjegyző dönthet a magyar adóssal szemben érvényesített követeléssel kapcsolatos tisztességtelenségről.

Magyar fogyasztó esetében felmerül a kérdés, hogy a magyar közjegyzők felkészültek-e arra, hogy szerződési feltételek tisztességtelenségét előzetesen, hivatalból vizsgálják, mivel ez a feladat az eddigi egyszerűsített, pusztán alaki vizsgálatot jelentő fizetési meghagyási eljáráshoz képest egy mélyebb, tartalmi vizsgálatot és érdemi döntést jelent, ugyanakkor a közjegyzőknek hagyományosan nem feladata a jogviták eldöntése.

Ezt meghaladóan, mivel a hazai szabályozás csak korlátozott esetkörökben teszi lehetővé mellékletek csatolását mind a magyar, mind az európai fizetési meghagyásos eljárásban,[3] megállapítható, hogy jogalkotói beavatkozásra is szükség lesz a jelenlegi, uniós joggal ellentétes állapot kiküszöböléséhez.

6. Összefoglalás

Az Európai Bíróság a Bondora ügyben hozott ítéletével jelentősen korlátozza az európai fizetési meghagyás hatékonyságát fogyasztókkal szemben, így hitelezőként számítanod kell arra, hogy már a kibocsátás során érdemben vizsgálhatják követelésed jogosságát emiatt várhatóan hosszabb ideig fog tartani a fogyasztóval szemben fennálló követelésed behajtása.