HOGYAN NE KÖSS NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉST? - A KÚRIA DÖNTÉSE ÜGYFELÜNK ÜGYÉBEN

23 April 2018

Hibásan teljesít az alapanyag gyártója, ha a termékleírás hiányos, de ismeri a végteméket? Kinek kell ezt bizonyítani a Bécsi Vételi Egyezmény alapján? Ezekben a kérdésben döntött a Kúria olasz szőlőlé gyártó ügyfelünk ügyében, akit egy magyar gyümölcslé gyártóval szemben képviseltünk.

Tények

Olasz szőlő feldolgozó vállalat ügyfelünk szőlősűrítményt szállít ügyfeleinek, mely mind bor, mind gyümölcslé előállítás során felhasználható alapanyag. Ügyfelünktől egy magyar megrendelő („Megrendelő”) 100 hordó fehér szőlő sűrítményt rendelt, e-mailben megadva a termék főbb paramétereit. A megrendelés a végterméket nem említette.

A Megrendelő az alapanyagból gyümölcslét gyártott és azt az ismert hazai áruházláncokba, kereskedelmi forgalomba helyezte. A forgalmazóktól és a fogyasztóktól azonban panaszok érkeztek, mivel a szőlőlé nem áttetsző, hanem kissé fátyolos volt.

A Megrendelő egy egyetemi laboratóriumban bevizsgáltatta az olasz szállítmányt, ahol azt a véleményt adták, hogy az alapanyagban feltehetően fehérje volt, s emiatt nem teljesen áttetsző a végtermék. A Megrendelő a fentiek miatt a Bécsi Vételi Egyezmény alapján hibás teljesítésre hivatkozva megtagadta az alapanyag vételárának megfizetését és további kártérítési igényeket helyezett kilátásba.

Bírósági eljárás

Ezt követően peres eljárást indítottunk a Megrendelő ellen, mivel Ügyfelünk a megrendelésben megadott paraméterek szerinti szőlő sűrítményt szállította, a paraméterek között azonban nem szerepelt fehérje tartalomra vonatkozó kikötés.

A Megrendelő a peres eljárásban állította, hogy jóllehet a szerződésben a felek kifejezetten nem kötötték ki a fehérje mentes alapanyagot, olasz Ügyfelünknek tudnia kellett volna, hogy a szőlősűrítményben nem lehet fehérje.

Arra hivatkozott, hogy a felek közötti korábbi üzleti kapcsolat, és a Megrendelő termékének széles körű hazai ismertsége miatt Ügyfelünk tisztában volt azzal, hogy a sűrítményből a Megrendelő nem bort, hanem első osztályú szőlőlét szándékozik gyártani, és ennek áttetsző jellege kritikus.

Ügyfelünk azonban rámutatott, hogy a Megrendelő sem a korábbi megrendeléseknél, sem a jelen ügy tárgyát képező megrendelés során nem tájékoztatta őt arról, hogy milyen terméket szándékozik gyártani az alapanyagból.

Az első- és másodfokú bíróság a Bécsi Vételi Egyezmény alapján megállapította, hogy amennyiben nemzetközi szabvány, vagy a felek szerződése kifejezetten nem rendelkezik az alapanyag egy bizonyos paraméteréről (jelen esetben a fehérje tartalomról), akkor a Megrendelőnek kell bizonyítania, hogy a végterméket az alapanyag gyártója ismerte, vagy ismernie kellett volna.

Mivel jelen esetben a Megrendelő nem tudta bizonyítani, hogy Ügyfelünk ismerte a felhasználás célját, ti. azt, hogy abból szőlőlé és nem bor készül, Ügyfelünknek azt sem kellett tudnia, hogy fehérje mentes alapanyagot kel szállítania.

A első- és másodfokú bíróságok döntését a Kúria helybenhagyta, kiemelve, hogy a hibás teljesítés kérdését a felek között létrejött szerződés tartalma alapján kell vizsgálni. Jelen esetben Ügyfelünk jogszerűen szállíthatott fehérjét tartalmazó szőlősűrítményt, hiszen a fehérje vonatkozásában a felek nem tettek korlátozást.

Összefoglalás

A nemzetközi kereskedelemben, több célra is felhasználható alapanyag beszerzése esetén fontos, hogy szerződés megkötésekor ne csak a megrendelt alapanyag valamennyi fontos minőségi jellemzőjét, hanem a felhasználás célját, a végterméket is ismerje partnered Egy külföldi partnertől ugyanis nem elvárható, hogy ismerje a hazai piacon adott esetben széles körben ismert végterméket.

Ha a minőségi paramétereket a termékleírásban véletlenül nem teljeskörűen adnád meg, az a körülmény, hogy az alapanyag gyártó ismeri a felhasználás célját, döntő lehet, ha vitára kerül a sor.