HOGYAN VÁLTOZTAK 2020. SZEPTEMBERTŐL A MUNKAHELYI KÉPZÉS BEJELENTÉSI SZABÁLYOK?

14 October 2020

2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.

1. Mi minősül felnőttképzésnek?

A felnőttképzés definícióját a Felnőttképzési törvény[1] határozza meg. Ez alapján felnőttképzési tevékenységnek minősül minden szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló - a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába és szakképzésbe nem tartozó - oktatás és képzés. („felnőttképzés”).

A legnagyobb változás tehát, hogy az Felnőtképzési tv. módosítása miatt már nem csak tételesen felsorolt képzések minősülnek felnőttképzésnek, hanem minden olyan képzés, amely megfelel a Felnőttképzési tv. új, meglehetősen általános definíciójának.

A Felnőttképzési tv. meghatározza a munkáltatóknál gyakran előforduló belső képzés fogalmát is. A belső képzés a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés.

Mivel a munkáltató által szervezett belső képzésekre nem vonatkoznak külön szabályok, ezért gondos értékelésre van szükség annak eldöntéséhez, hogy az adott képzés felnőttképzésnek minősül-e és van-e a munkáltatónak azzal kapcsolatban valamilyen kötelezettsége.

2. Akkor a munkavédelmi oktatás is felnőttképzés?

Annak eldöntéséhez, hogy megállapítsuk, hogy egy belső képzés felnőttképzésnek minősül-e, a képzés célirányosságát, illetve szervezettségét kell vizsgálni.

Például az olyan szolgáltatás, amelynek nincs egyértelműen beazonosítható képzési célja, vagy előre meghatározott időkerete (Pl.: konzultáció, tanácsadási folyamat), vagy amelynek nincs befolyása a résztvevő fejlődésére (Pl.: letölthető tartalom, hírlevelek), nem minősül felnőttképzésnek.

Azonban az olyan tevékenység, amelynek vannak céljai, időkerete és kompetencia elsajátítására irányul (Pl.: nyelvvizsga felkészítő meghatározott óraszámú képzés) felnőttképzési tevékenységnek minősül.

A Kormány honlapján közzétett[2], az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tájékoztató szerint így például a munkavédelmi és tűzvédelmi képzések végzése felnőttképzési tevékenységnek minősül és azok bejelentés alapján végezhetők.

3. Melyek a felnőttképzők új kötelezettségei?

Egy-egy képzés megfelelő értékelése azért kulcsfontosságú, mivel a Felnőttképzési tv módosítása miatt 2020. szeptember 1. napjától felnőttképzés csak bejelentés, vagy meghatározott esetekben csak engedély alapján végezhető.[3]

Azt, hogy például egy belső képzés esetén a bejelentést kinek kell teljesítenie, a képzés megvalósításának egyedi körülményei alapján kell megítélni. A Minisztérium tájékoztatója szerint amennyiben a képzést a munkáltató szervezi, de egy (vagy több) külsős óraadó oktatót bíz meg, akkor a felnőttképző a munkáltató és a kapcsolódó kötelezettségeket is neki kell teljesítenie (pl. bejelentés). Ha ugyanezt a tevékenységet megrendeli egy felnőttképzőtől, akkor a Felnőttképzési tv-ben meghatározott kötelezettségeket ez utóbbinak kell teljesítenie.

A bejelentés alapján végzett felnőttképzés esetén a felnőttképzőnek a képzésben részt vevő személlyel felnőttképzési szerződést kell kötnie, továbbá a felnőttképzésről, illetve a képzésben részt vevőről – feltéve, hogy ez utóbbi azt nem tiltotta meg – adatot kell szolgáltatnia a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerbe.

4. Melyek a felnőttképző kötelezettsége elmulasztásának jogkövetkezményei?

Ha a felnőttképző a felnőttképzést a szükséges bejelentés vagy engedély nélkül végzi, a felnőttképzési államigazgatási szerv, a Pest Megyei Kormányhivatal a felnőttképzés folytatását megtiltja, illetve bírságot szab ki. A hatóság akkor is bírságot szab ki, ha a felnőttképző a felnőttképzést nem a jogszabályoknak megfelelően végzi.

A bírság összege szabályszegés esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tizenötszöröséig terjedhet. Bejelentés vagy engedély nélkül folytatott felnőttképzés esetén, a jogellenes képzés időtartamától, a résztvevők számától, illetve annak ismétlődő jellegétől függően a bírság a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől ötvenszereséig is terjedhet.

Továbbá, ismételt jogszabálysértés esetén a felnőttképzőt két évre el is tiltják a felnőttképzési tevékenység folytatásától.

5. Összefoglalás

Tekintettel arra, hogy az Felnőttképzési tv. módosítása jelentősen kiszélesítette a felnőttképzés definícióját, lehetséges, hogy a munkáltató által szervezett képzés bejelentésköteles felnőttképzésnek minősül. Mivel egy be nem jelentett felnőttképzés súlyos bírságot vonhat maga után, minden munkáltatónak célszerű áttekintenie az általa szervezett képzéseket és megtennie a szükséges lépéseket.