JOGELLENES-E A FELMONDÁS, HA NEM ADJÁK ÁT A MUNKAVÁLLALÓNAK? – A KÚRIA DÖNTÖTT

01 July 2020

Jogellenessé teszi-e a munkáltatói felmondást az, ha a munkáltató ahhoz a feltételhez köti az írásbeli felmondás átadását, hogy a munkavállaló elismeri az átvétel tényét? Mi történik, ha a munkavállaló emiatt nem veszi át a felmondást? A Kúria legutóbbi döntése alapján a fenti kérdésekre adunk választ cikkünkben.

1. Tények

A tényállás szerint a felperes munkavállaló („Felperes”) 2015. október végétől dolgozott az alperesnél („Alperesnél”) igazgatói munkakörben. A munkaszerződés módosítása miatt a Felperes 2016 januárjától vezető szakértőként dolgozott tovább.

Alig több mint egy évvel később, 2017 februárjában az Alperes a Felperes munkaviszonyának átszervezés miatti megszüntetéséről döntött azzal, hogy ha a Felperes közös megegyezéshez nem járul hozzá, a jogviszonyt felmondással szünteti meg.

Az Alperes a fentiek közölte Felperessel, aki a felmondás közléskor átolvasta a dokumentumokat, de a közös megegyezéshez nem járult hozzá, illetve a felmondás átvételét nem írta alá. Az Alperes az átvétel aláírásának hiánya miatt nem adta át a felmondást, és a történtekről jegyzőkönyvet vett fel, majd a felmondást utólag postán küldte meg a Felperes részére.

2. Felperes keresete

A Felperes keresetében a munkaviszony helyreállítása mellett elmaradt jövedelem címén kártérítésként több mint 22 millió forint megfizetésére kérte az Alperest.

Keresetében elsődlegesen formai okokból támadta a munkáltató felmondását, kifejtve, hogy az Alperes nem biztosított időt a közös megegyezés és felmondás közötti választásra, illetve, hogy az Alperes csak hetekkel később küldte el a felmondásra vonatkozó dokumentumokat. A Felperes álláspontja szerint az Alperes nem közölte vele szabályszerűen a felmondást.

Ezt meghaladóan a Felperes tartalmi okból is támadta a felmondás jogszerűségét.

3. Az első- és másodfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság elutasította a Felperes a felmondás jogellenességének megállapítására irányuló keresetét.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felmondás formai okból nem jogellenes, mivel az Alperes a felvett jegyzőkönyvvel megfelelően igazolta azt, hogy a Felperes megtagadta a felmondás átvételét.

Ezáltal az Alperes a felmondást szabályszerűen közölte, emiatt az azt tartalmazó dokumentum későbbi megküldése nem teszi a felmondást jogszerűtlenné. Emellett a munkaviszony megszüntetésének indoka is megfelelt a jogszabályoknak.

A másodfokú bíróság teljeskörűen egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletével, kifejtve, hogy a Felperes aláírása csak az átvétel tényét hivatott igazolni, emiatt annak bizonyított megtagadása a Munka Törvénykönyvében (Mt.) szereplő vélelem alapján azt eredményezi, hogy a felmondást közöltnek kell tekinteni.

4. A Kúria döntése

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, indokolása szerint a felmondásra irányuló egyoldalú jognyilatkozat a közléssel hatályosul, emiatt ebben a körben irreleváns az a tény, hogy az egyoldalú jognyilatkozatot, vagy annak tartalmát a Felperes nem fogadta el, nem írta alá.

A Kúria megjegyezte, hogy mindkét fél megsértette az Mt. szerinti együttműködési kötelezettségét: a Felperes azzal, hogy a felmondást nem írta alá, az Alperes pedig azzal, hogy az aláírás hiánya miatt nem adta át a dokumentumokat. Az Alperes említett jogsértése azonban a felmondás jogszerűségére a fentebb említett okokból nem hat ki.

5. Elemzés

A fenti eset alapján kijelenthető, hogy a felmondás közlése egy-egy ügyben gyakran fontosabb kérdés, mint a felmondás indokolása.

A munkavállalók ugyanis előszeretettel hivatkoznak a felmondással kapcsolatban a fentiekhez hasonló alaki vagy eljárási jogszabálysértésre. Ugyanis amennyiben a felmondás formai okból jogellenes, akkor mindenképpen jogszerűtlen lesz, hiába megalapozottak egyébként a felmondásban foglalt okok.

Az Mt. azonban világosan fogalmaz, amikor a felmondás másik féllel való közléséhez köti annak hatályosulását, illetve emellett meghatároz egy speciális „vélelmet” is, arra az esetre, ha az átvételt megtagadják vagy szándékosan akadályozzák.

Ebből következően - összhangban az eddigi következetes bírói gyakorlattal - a felmondás közlésének hatályosulásához nincs szükség a másik fél beleegyezésére. Az pedig, hogy a már közölt felmondás átadását a munkáltató ahhoz a feltételhez köti, hogy a munkavállaló írásban igazolja az átadás tényét olyan kisebb utólagos jogsértés, mely a már hatályosult felmondás jogszerűségét nem ássa alá.

A fentiek miatt egy bírósági eljárás során annak van döntő jelentősége, hogy a munkáltató tudja-e megfelelően bizonyítani azt, hogy a felmondást közölte a munkavállalóval. Ennek bizonyítására alkalmas lehet a fél aláírása, ennek hiányában két tanú aláírásával ellátott jegyzőkönyv felvétele az átadás megkísérléséről.