KIRÚGHATOD A DOLGOZÓD, HA KONKURENS HONLAPOT INDÍT? – A KÚRIA DÖNTÖTT

06 May 2020

A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásának alapos indoka lehet-e, ha a munkavállaló a munkáltató egyik tevékenységéhez szorosan kapcsolódó holnapot működtet. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a Kúria döntését és röviden elemezzük, hogy munkáltatóként milyen tanulságokat vonhatsz le az ügyből.

1. Tények

Az alperesi munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkavállaló munkaviszonyát.

A munkáltató a „rendkívüli” felmondást azzal indokolta, hogy a munkavállaló nem jelentette be a munkáltatónak, illetve nem kért engedélyt ahhoz, hogy a tulajdonában lévő gazdasági társaság a PBT (Pénzügyi Békéltető Testület) tevékenységéhez szorosan kapcsolódó honlapot üzemeltessen.

A munkáltató arra hivatkozott, hogy fenti magatartása miatt súlyosan megrendült a bizalma a munkavállalóban és ezért a munkaviszony fenntartása a továbbiakban lehetetlen.

2. A munkavállaló keresete

A munkavállaló a kirúgását követően beperelte a munkáltatót arra hivatkozva, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.

A munkavállaló érdemben egyrészt arra hivatkozott, hogy munkaköri leírás hiányában eleve kizárt a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés megállapítása.

Másrészt, a munkavállaló szerint nem is állt fenn engedélykérési kötelezettsége, mert bár a kifogásolt honlapot üzemeltető társaság tagja volt, de személyes munkát nem végzett a cégben.

3. A Kúria döntése

A Kúria a felperes érvelésével szemben kifejtette, hogy a munkavállaló munkaköri leírás hiányában is tudta, hogy mi a feladata, továbbá tisztában volt a munkáltatónál irányadó összeférhetetlenségi szabályokkal, sőt nyilatkozatot is tett arról, hogy azokat tudomásul vette.

A Kúria ezentúl rámutatott arra, hogy a felperesnek jogszabály (a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény) alapján bejelentési kötelezettsége állt fenn munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya vonatkozásában.

Továbbá, a Kúria szerint a felperes azt is alaptalanul állította, hogy nem vett részt a honlapot üzemeltető cég működésében. A lefolytatott bizonyítás alapján ugyanis éppen arra lehetett következtetni, hogy felperes a cég tevékenységében közreműködött, mivel a honlap domain regisztrációja a felpereshez volt köthető és a honlap tartalma szakmailag jól kidolgozott volt, holott a cég a honlap működtetéséhez külön szakembert nem vett igénybe.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes magatartása, vagyis a bejelentés elmulasztása és a PBT tevékenységéhez kapcsolódó honlap üzemeltetése, illetve a munkáltató emiatt bekövetkezett bizalomvesztése az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka volt.

4. Mire figyelj munkáltatóként?

A munkavállaló kötelezettségszegésének megítélése a fenti esetben viszonylag egyszerű volt, hiszen a jogszabály egyértelműen előírta, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie, illetve engedélyt kell kérnie ahhoz, ha további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni.

Generálisan a Munka Törvénykönyve is rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve a „veszélyeztető” tevékenységeket nem részletezi és engedélykérési vagy bejelentési kötelezettséget sem ír elő a munkavállaló oldalán.

Amennyiben tehát munkáltatóként el szeretnéd kerülni, hogy a munkavállalód „büntetlenül” versengő tevékenységbe kezdhessen a munkaviszonya alatt, célszerű belső szabályzatban meghatározni a „tiltott” tevékenységeket. Ezenkívül érdemes bejelentési, illetve engedélykérési kötelezettséget is előírni a további munkavégzésre irányuló jogviszony vagy gazdasági érdekeltség vonatkozásában.