KORONAVÍRUS HÍREK – NEM EURÓPAI KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK ÚJABB HAZAI KORLÁTOZÁSA

17 June 2020

A 2018. évben elfogadott külföldi befektetéseket korlátozó jogszabály után a koronavírusra tekintettel Magyarország tovább szigorítja a külföldiek hazai befektetéseit. Az új rendelet kibővíti a bejelentési kötelezettség alá tartozó befektetések körét, illetve bírságot is bevezet. Cikkünkben bemutatjuk a rendelet legfontosabb rendelkezéseit.

1. Bevezetés

A 2020. május 25. napján elfogadott, másnap hatályba lépő 227/2020. Kormányrendelet („Rendelet”) elsődleges célja az, hogy meggátolja meghatározott ágazatokban a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került magyar társaságok értékesítését külföldi befektetők számára.

A Rendelet ugyanis a külföldi befektetők esetében egy korábbi törvény, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvényhez hasonló bejelentési kötelezettséget állapít meg számos stratégiainak minősített ágazatba történő befektetéshez. A Rendeletet 2020. december 31. napjáig kell alkalmazni.

2. Kik minősülnek a Rendelet értelmében külföldi befektetőnek?

Külföldi befektetőnek minősülnek az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, és a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgárai vagy ezen államokban bejegyzett jogi személyek vagy egyéb szervezetek.

3. Milyen ágazatokra, milyen társaságokra terjed ki a Rendelet hatálya?

A Rendelet kiterjed többek között az energia-, közlekedés- ,és turizmus ágazatra, a pénzügyi- hitel- és biztosítási ágazatra. A Rendelet meghatározza, hogy egy társaság a fenti ágazatokban milyen tevékenység végzése esetén tartozik a Rendelet hatálya alá.

A Rendelet értelmében az érintett ágazatokba tartozó, meghatározott tevékenységet végző kft., zrt. vagy nyrt. minősül olyan stratégiai társaságnak („Stratégiai Társaságok”), amelyekre alkalmazni kell ezeket a szabályokat, tehát bt. vagy kkt. esetére nem vonatkozik a Rendelet.

4. Milyen jogügyletekre terjed ki a Rendelet szerinti bejelentési kötelezettség?

Minden olyan szerződés megkötéséhez, egyoldalú jognyilatkozat megtételéhez vagy társasági jogi határozathoz az innovációs és technológiai miniszterhez („Miniszter”) történő bejelentés és a bejelentés tudomásul vétele szükséges, amely összefüggésben van:

1. Stratégiai Társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben vagy egészben, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházásával,
2. Stratégiai Társaságban történő tőkeemeléssel,
3. Stratégiai Társaság átalakulásával, egyesülésével, szétválásával,
4. Stratégiai Társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátásával,
5. Stratégiai Társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapításával,

feltéve, ha az ügylettel kapcsolatos tulajdonszerzés, kötvény tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzésével a külföldi befektető a Ptk. szerinti többségi befolyást szerez, vagy 10%-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.

Ezeken túl, akkor is fennáll a bejelentési kötelezettség, ha a külföldi befektető a Rendeletben meghatározott ágazatokba tartozó Stratégiai Társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a Stratégiai Társaságban a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladná a 25%-ot.

A Rendelet a meghatározott ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogának megszerzése esetére is szükségessé teszi a külföldi befektető bejelentését és a bejelentés tudomásulvételét.

5. Kivételek

A Rendelet bizonyos tulajdonszerzési tranzakciókra nem vonatkozik.  Nem kell alkalmazni a Rendeletet végrehajtási- ,vagy felszámolási eljárásban történő tulajdonszerzésre, valamint arra az esetre, ha egy társaság részvényein biztosíték (óvadék) tárgyát képezik, és ennek érvényesítése keretében kerülnek a hitelező tulajdonába.

6. A bejelentési eljárás folyamata

A bejelentést a bejelentés alapjául szolgáló jogügylet megkötésétől számított 10 napon belül kell benyújtani a Miniszternek.

A bejelentésben többek között részletesen ismertetni kell a jogügylet részleteit, mellékelve a jogügylet során keletkezett iratokat is. A bejelentési eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A Miniszter eljárása során többek között megvizsgálja azt, hogy a bejelentés tudomásulvételével sérülne vagy veszélybe kerülne-e Magyarország államérdeke, közbiztonsága, közrendje, különösen az alapvető szükségletek ellátása.

A Miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított negyvenöt napon, a határidő meghosszabbítása esetén hatvan napon belül dönt a kérelemről, mely során vagy „engedélyezi” vagy „megtiltja” a bejelentésben foglalt jogügyletet.

7. Jogorvoslat

Ha a Miniszter tiltó döntést hoz, a külföldi befektető nemperes eljárásban támadhatja meg azt.

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék gyorsított eljárásban, a kérelem beérkezéstől számított 30 napon belül dönt, mely ellen fellebbezésnek nincs helye.

8. Szankciók

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Miniszter bírságot szab ki, és utólag vagy engedélyezi, vagy megtiltja a jogügyletet.

A bírság összege a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de

a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó,

b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a jogügylettel érintett Stratégiai Társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó lehet.

Természetesen a részesedést szerző külföldi befektető a Stratégiai Társaság részvénykönyvébe, tagjegyzékébe nem jegyezhető be, illetve nem tüntethető fel, a Társaságban jogot nem gyakorolhat, ha bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy a Miniszter tiltó döntése ellenére kötötte meg a jogügyletet.

A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli a bejelentés elmulasztása vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégnyilvántartásból.

Továbbá semmisek azok a jogügyletek, amelyeket a Rendeletbe ütközően vagy a tiltó döntés ellenére hoztak meg.

9. Összefoglalás

A külföldi befektetők számára bizonytalanságot okoz a bejelentési kötelezettség, mert a Miniszter döntéséhez olyan szempontokat is megállapít a Rendelet, amelyek egyfajta „gumiszbályként” szinte diszkrecionális jogkörrel ruházza fel az eljáró Minisztert.

A kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan fogják alkalmazni a Rendeletet, hiszen, ha például egy kiskereskedelemmel vagy vendéglátással foglalkozó társaság felvásárlását is korlátozzák a koronavírusra hivatkozva, az akár a járványidőszakot jóval meghaladó negatív következményeket is okozhat.

A fentiek alapján a korlátozás csak a valóban jelentős, nemzetgazdasági szempontból is számottevő társaságoknál jelenthet akadályt, más esetekben ez csak egy formális bejelentési kötelezettséget határozhat meg a külföldi befektetők számára.