LUXEMBURG DÖNTÖTT – MIKOR PERELHETED A NEMZETKÖZI FEDEZETELVONÁS KEDVEZMÉNYEZETTJÉT SAJÁT ORSZÁGODBA

24 October 2018

Adósod csődbe ment? Előtte egy külföldi cégnek adta el vagyontárgyait? Mikor perelheted be az utóbbit a saját országod bírósága előtt fedezetelvonás miatt, hogy elkerülj egy költséges külföldi jogérvényesítést? Az Európai Unió Bírósága Feniks-ügyben hozott ítéletével a fenti kérdésre ad választ, melyet cikkünkben elemzünk.

Mi a fedezetelvonó szerződés?

Köztudott tény, hogy ha megnyersz egy pert, még korai a követelés megtérülésének örülni.

Gyakori jelenség ugyanis, hogy az adósságot felhalmozó cégeket „kiürítik”, a vállalkozók között pedig szállóige az a kifejezés, hogy „papíron semmi nincs a nevemen”.

A jog fedezetelvonó szerződésnek hívja az olyan ügyleteket, mely során az adós harmadik személyre (ismerős, kapcsolt cégek, stb.) ruházza át a vagyonát, hogy a hitelező a követelést később ne tudja behajtani rajta.

„Actio pauliana” néven már a római jogban is ismert volt az a per, mely eredményeként az ilyen fedezetelvonó szerződéseket a bíróság a sértettel szemben hatálytalannak minősítheti, így a hitelező úgy hajthatja végre a követelést az elvont vagyont megszerző harmadik személy vagyonán, mintha az az adós vagyona volna.

Nemzetközi fedezetelvonó ügyletek problémája

De mi helyzet, ha az adós a vagyonát külföldre menekíti ki? Ilyenkor melyik bíróság előtt pereljen a sértett hitelező?

Alapesetben, az EU-s szabályozás szerint az alperes székhelye/lakóhelye szerinti tagállamban kell megindítani a pert, azaz, ha a fedezetelvonó szerződés esetében a vagyont megszerző kedvezményezett másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, ezen tagállam bírósága lesz jogosult az ügyben eljárni.

Ezek alapján tehát, ha meglátod Facebook-on, hogy a neked milliókkal tartozó építési vállalkozó Portugáliában élő unokaöccse pózol a Ferrarival, amivel fél éve még az adósod járkált, alapesetben Portugáliában tudnál pert indítani az unokaöccsel szemben a fedezetelvonó jogügylet miatt.

Bizonyos helyzetekben a jogalkotó indokoltnak látta, hogy ne csak az alperes lakóhelye szerinti tagállamban lehessen pereskedni, hanem a szerződés teljesítési helye szerinti országban is.

Az előbbi példánál maradva, ha egy portugál cég építi a házad Magyarországon, itthon is perelheted a céget, nem kell Portugáliába utaznod, ha valami nem a terveknek megfelelően készül el.

De perelhető-e a Portugál unokaöcs Magyarországon a Ferrari adásvétel fedezetelvonó jellege miatt? Erre a kérdésre ad választ a luxemburgi bíróság Feniks ügyben hozott ítélete.

A Feniks ügy

Az EU Bíróság elé került ügyben egy lengyelországi építési projekt beruházóját, a Feniks-et próbálta a projekt időközben csődbe ment lengyel fővállalkozója a Coliseum kijátszani, úgy, hogy a vagyontárgyaira egy spanyolországi céggel, az Azteca-val kötött adásvételi szerződést.

Az ügylet fedezetelvonó jellegét jól mutatja, hogy a csődben lévő Coliseum ügyvezetője egyben az Azteca egyedüli tulajdonosának képviselője is volt.

A lengyel Feniks a spanyol Azteca-t Lengyelországban akarta perelni a fedezetelvonó szerződés miatt az építési projekt teljesítési helyére hivatkozással, aki természetesen vitatta a lengyel bíróságok joghatóságát, és arra hivatkozott, hogy a Fenkis-Coliseum közötti építési projekt és Coliseum-Azteca közötti adásvételi szerződés két külön szerződés.

 

A bíróság döntése

Az EU bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Coliseum-Azteca közötti fedezetelvonó szerződés teljesítésének helye azonos-e a Feniks-Coliseum közötti építési projekt helyével?

Az EU bíróság figyelembe véve a jogbiztonság és kiszámíthatóság elvét, valamint a fedezetelvonó ügylet járulékos jellegét, megengedte a fedezetelvonással sértett alapszerződés teljesítési helye szerinti tagállam bírósága előtti perlést, azaz a Feniks és Coliseum közti szerződéses jogviszony körébe tartozónak minősítette Coliseum és Azteca közötti fedezetelvonó szerződést, hiszen az utóbbi az előbbi kijátszására irányult.

Az EU Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy az ellenkező értelmezés ahhoz vezetne, hogy több fedezetelvonás esetén a sértett hitelezőnek adott esetben több országban kellene pereskednie több adóssal szemben, melyeknek semmi kapcsolatuk az alapüggyel.

Összegzés

A Feniks ügyben hozott ítélet jelentősége, hogy nemzetközi fedezetelvonás esetén a sértett hitelezőre nézve kedvezőbb szabályok érvényesülnek.

Így amennyiben az adós elidegeníti vagyonát, a fedezetelvonó ügylet kedvezményezettjét a hitelező perelheti abban az EU tagállamban, ahol a hitelező és adós közötti alapszerződést teljesíteni kellett.