MIKOR HASZNÁLHATÓ FEL A BÍRÓSÁGON A JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÉK? – A KÚRIA DÖNTÖTT

07 May 2018

Felhasználható-e bizonyítékként a jogellenesen készített hangfelvétel? Vajon mihez fűződik nagyobb érdek: a hangfelvétel, mint személyes adat védelemhez, avagy annak a pernek a szakszerű eldöntéséhez, amelyben a jogsértő bizonyítékot fel akarják használni? A Kúria legfrissebb döntése erre a kérdésre adott választ.

Tények

Az ügy háttere egy családjogi ügy, ahol a házastársak között per volt folyamatban gyermekelhelyezés tárgyában. A bíró pszichológus szakértőt rendelt ki, aki megvizsgálta a gyermek szüleit, nagyszüleit, úgy, hogy a személyes meghallgatásról diktafonnal hangfelvételt készített. A hangfelvétel készítéséről a jelenlévők tudtak, az ellen kifogást nem emeltek.

Ezt követően az anya, amikor megismerte a számára kedvezőtlen pszichológiai szakvéleményt, mégis kifogást emelt a szakértői eljárás szabálytalansága miatt. Álláspontja szerint a szakértőkről szóló törvény alapján a szakértőnek írásbeli hozzájárulást kellett volna kérnie a hangfelvétel készítésének megkezdése előtt, melyre nem vitásan nem került sor.

Az anya nemcsak a gyermek elhelyezési perben támadta a szakvéleményt, hanem egy külön pert is indított a szakértő ellen a jogosulatlan hangfelvétel törlése és a szakvélemény megsemmisítése iránt. Kérelmét az adatvédelmi jogszabályokra alapozta, melyek alapján a jogellenesen kezelt személyes adatokat törölni kell.

A szakértő nem vitatta, hogy a hangfelvétel készítéséhez az előzetes írásbeli hozzájárulást nem kérte a vizsgálaton résztvevőktől, azonban álláspontja szerint emiatt a kisebb eljárásjogi szabálytalanság miatt nem indokolt az egész szakvélemény megsemmisítése.

A bíróságok döntése

Az első- és másodfokú bíróság ugyan elrendelte a jogellenesen beszerzett hangfelvétel törlését, azonban az egész szakvélemény megsemmisítését nem tartotta indokoltnak.

A bíróság kiemelte, hogy a személyes adatok kezelésének az érintett hozzájárulásán kívül további, jogszabályban meghatározott jogalapja is lehet. A szakértői tevékenységről szóló törvény egy ilyen speciális jogalapot teremt a bíróság által kirendelt szakértőnek, aki így a törvény, és nem az érintett hozzájárulása alapján jogosult a peres felek személyes adatait kezelni.

A hangfelvételhez való hozzájárulás hiánya emiatt nem egy olyan érdemi jogszabálysértés, mely a szakértő által végzett adatkezelést a jogalapjától fosztaná meg, hanem egy kisebb eljárási jellegű hiba.

Ezt meghaladóan, a bíróság hangsúlyozta, hogy egyrészről a szakértői vizsgálat során az anya sem ellenezte a hangfelvétel készítését. Másrészről az alapügy, ti. a gyermek elhelyezési per eldöntése szempontjából, a gyermek érdekeire figyelemmel kiemelt jelentősége volt annak, hogy a felek szóbeli előadása minél pontosabban, lehetőleg szó szerint kerüljön rögzítésre a szakértő által.

A Kúria osztotta az első- és másodfokú bíróság álláspontját, leszögezve, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni. A Kúria kiemelte, hogy a szakértő a hangfelvételt nem titokban, hanem úgy rögzítette diktafonra, hogy arról a résztvevők tudtak.Emellett az anya is csak azt követően támadta a szakértő eljárását, amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy a szakvélemény számára kedvezőtlen.

Fentiekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint a hangfelvétel törlése indokolt, de az egész szakvélemény megsemmisítésének nincs helye, azt a gyermekelhelyezési perben eljáró bíróság bizonyítékként értékelheti.

Tanulság

A Kúria jelen döntésével megerősítette azon korábbi gyakorlatát, mely alapján önmagában az, hogy egy bizonyítékot jogellenesen szereztek be, nem vonja maga után, hogy azt nem lehet a perben felhasználni. A jogellenesen szerzett bizonyíték felhasználható, ha az ügy körülményei, különösen a perben kockán forgó érdekek ezt indokolják.