Blog
Blog » MIKOR JÁR BÖRTÖN A NEM FIZETŐ ADÓSNAK?
MIKOR JÁR BÖRTÖN A NEM FIZETŐ ADÓSNAK?
15 January 2020
Rendszeresen találkozni olyan esetekkel, amikor az adós „lelép a pénzzel”, az építési vállalkozó „eltűnik”, vagy az adós vállalkozást „kiürítik”. A fizetés elmaradása alapvetően szerződésszegést jelent, mellyel szemben polgári jogi úton lehet fellépni. Amennyiben viszont az ügylet mögött átverést gyanítunk, a nemfizető adós ellen akár büntetőeljárás is kezdeményezhető, többek között csalás miatt. Cikkünkben ez utóbbi esetet elemezzük.
1. A polgári jogi igény és a büntetőjogi felelősség elhatárolása
A köztudatban sokszor összemosódik a polgári jog és a büntetőjog területe, és a nemfizető adóst egyből börtönben kívánják látni. Egy kölcsönügylet vagy vállalkozási szerződés nemteljesítése viszont alapvetően polgári jogi kategória, a jogosult polgári úton (pl: perben) érvényesíthet különböző igényeket, például a szerződés teljesítését vagy kártérítést.
Ugyanakkor mások szándékos megkárosítása vagy a fél súlyosan hanyag hozzáállása olyan, a társadalom számára nemkívánatos magatartások, mellyel szemben a büntetőjog is fellép.
A Büntető Törvénykönyv[1] (Btk.) számos esetben bünteti, ha más vagyonában egy polgári jogi jogviszony (pl.: szerződés) során kárt okoznak. Az átverés-gyanús ügyletek kapcsán legtöbbször csalás elkövetése merülhet fel:
2. Mikor minősül csalásnak a nemfizetés?
Csalást nem csak a kártyában, hanem az üzleti életben is el lehet követni. A Btk. alapján csalást követ el, aki:
„jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.”
A csalás nem más vagyonának „elvételével” valósul meg: a tévedésben levő fél a tévedés hatására saját maga adja át a vagyont vagy teljesít szolgáltatást. Viszont az ellentételezés (pl: kifizetés) elmarad, ami a sértettnél kárként jelenik meg (pl.: a fuvar végén nem fizetünk a taxisnak).
Az üzleti életben gyakori, hogy az adóst csalás miatti feljelentéssel fenyegetik arra hivatkozva, hogy előre tudta, hogy nem fog tudni fizetni, tehát az üzlet során megtévesztette őket. Ez a következtetés sok esetben téves, mivel a csalás megállapításhoz további elemek fennállása is szükséges.
Szándékosság és haszonszerzési cél
Fontos, hogy a csalást kizárólag szándékosan, jogtalan haszonszerzés céljából lehet elkövetni. A szándékosságnak és a célzatnak már a tévedésbe ejtés vagy tartás időpontjában fenn kell állni, azaz az adósban már a szerződéskötéskor tudatosulni kell annak, hogy nem fog fizetni, vagy a teljesítésnek nincs reális esélye.
Ennek megfelelően a bíróság megállapította a csalás elkövetését, amikor egy rossz anyagi helyzetű, fizetésképtelen cég a helyzete ellenére fővállalkozóként nagy értékű szerződést kötött, majd a kapott összeget adósságai rendezésére fordította, az alvállalkozót pedig nem fizette ki. Ebben az esetben ugyanis a teljesítésnek eleve nem volt realitása.[2]
Árnyaltabb a helyzet, amikor a jogviszony során bekövetkező esemény miatt az eredetileg teljesíteni kívánó adós végül nem teljesít. Vizsgálni kell, minek minősül, ha az adós elhallgatja a megváltozott anyagi körülményeit.
Fontos leszögezni, hogy a fizetésképtelenség (nem tud fizetni) nem egyenlő a teljesítési hajlandóság hiányával (nem akar fizetni). A bűncselekmény ugyanis csak az utóbbi esetben, a jogellenes vagyonszerzésre irányuló szándék esetén állapítható meg.[3]
Az üzleti életben nem életszerű, hogy egy vállalkozás tájékoztassa a partnereit vagy megszüntesse a szerződéseit, amennyiben likviditási problémák jelentkeznek, ami esetleg kihathat a későbbi teljesítésre. Hiszen, ha a fizetési szándék megvan az adósban, az ügy végkimenetele lehet akár a késedelmes megfizetés, fizetési megállapodás vagy akár egy csődeljárás is.
Így önmagában nem állapítható meg a csalás az alapján, hogy az adós a teljesítési határidő lejárta előtt már felismerhette a szerződés teljesítésének bizonytalanságát.
Más a helyzet, ha az adós a megváltozott körülményeket elhallgatva, a teljesítés reális esélye nélkül meghosszabbítja a szolgáltatást (pl.: ingatlan bérlet) vagy csupán abból a célból kér fizetési haladékot, hogy az ellene irányuló igényérvényesítést késleltesse. Az adós ilyenkor a valótlan ígérettel ejti tévedésbe a sértettet, így a szándékosság és a jogellenes célzat megléte esetén megállapítható a csalás.
A tévedés
Lényeges, hogy tévedésbe ejtés, vagy tartás hiányában nem beszélhetünk csalásról. Ilyen például, ha valaki saját elhatározásból előnytelen vagy kockázatos üzletet köt, a piaci ártól eltér, anélkül, hogy a másik fél megtévesztő információt közölt vagy fontos tényt hallgatott volna el. [4]
További feltétel, hogy a megtévesztés és a károsodás között okozati összefüggés álljon fenn, azaz a kár a megtévesztő magatartás és ne más miatt következzen be.
4. Összegzés
Cikkünkben bemutattuk, hogy a polgári „pereskedésen” felül büntetőjogi vonzata is lehet, ha az adós nem fizet a szerződésnek megfelelően. A csalás megállapításához viszont bizonyítani kell a szándékos és célzatos elkövetést, a fizetésképtelenség miatti nemfizetés önmagában nem valósít meg bűncselekményt.
Emiatt javasoljuk, hogy a jogügyletek előtt mindig mérje fel a másik fél anyagi helyzetét, melyre vonatkozóan többek között a cégnyilvántartás tartalmaz adatokat.
Továbbá, kockázat esetén a teljesítés biztosítása érdekében kezesség, garancia, bankgarancia nyújtását is kérheti a partnertől, melyhez javasoljuk jogi szakértő igénybevételét.
-
HOW CAN YOU USE REAL ESTATE AS COMPANY SEAT IN HUNGARY
In Hungary the companies must have a company seat. There are several ways to use real estate as a company seat, however it is important to note that the authority regularly checks the legal basis of the use of the company’s seat. In this article, we present 3 ways to use real estate as company seat.
Read more » -
HOW TO EMPLOY NON-EEA NATIONALS IN HUNGARY? PART I – RESIDENCE TITLES AND PROCEDURAL RULES
In the first quarter of 2024, the Hungarian lawmaker created a completely new legal environment for the employment of third-country nationals and introduced special residence titles. We will introduce the new legal regime in a series of articles, the first part of which will cover the types of residence permits for employment purposes and the procedural rules.
Read more » -
CJEU DECISION IN A HUNGARIAN GDPR CASE - IS THE PRINCIPLE OF LIMITS OF ACTION APPLICABLE TO GDPR-INFRINGEMENTS?
Do supervisory authorities have the power to order the erasure of unlawfully processed personal data even if the data subject has not made such request? What is more important: ensuring the high level of protection required by the GDPR or respecting the data subject's private autonomy which is served by the principle of limits of action? In its fresh decision, the Court of Justice of the European Union had to answer these questions in a case related to Hungary.
Read more »