Blog
Blog » MILYEN KOCKÁZATA VAN EGY BESZÁLLÍTÓ VÁLTÁSNAK MAGYARORSZÁGON?
MILYEN KOCKÁZATA VAN EGY BESZÁLLÍTÓ VÁLTÁSNAK MAGYARORSZÁGON?
06 March 2019
A beszállító váltás az üzleti életben gyakran előforduló szituáció. Vajon egy megrendelő korlátlanul válthatja le beszállítóit Magyarországon, ha nincs a felek között határozott idejű vagy kizárólagos szerződés? Kell-e megrendelést adni a beszállítónak a felmondási idő alatt? Milyen kockázattal jár ennek elmulasztása? Cikkünkben a magyar bírói gyakorlatot elemezve adunk választ a fenti kérdésre.
Mely esetben merülhet fel a vizsgált helyzet?
Az üzleti életben gyakoriak azok a helyzetek, mikor egy ügyfél rendszeresen ad le üzleti beszállítójának termék előállítására, vagy szolgáltatás nyújtására megrendelést, anélkül, hogy a felek között határozott idejű, vagy kizárólagos szerződés állna fenn. Jellemző, hogy a beszállító nagyobb beruházást, illetve létszámbővítést is végez, annak érdekében, hogy a folyamatosan érkező megrendeléseket teljesíteni tudja.
Kérdés, hogy ilyen esetben megrendelőként dönthetsz-e úgy, hogy beszállítót váltasz? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e a beszállító részére megrendeléseket adnod? Milyen kockázattal jár, ha a felmondási idő alatt már az új beszállítótól veszed igénybe a szolgáltatást?
Kell-e feladatot adni a felmondási idő alatt?
A magyar joggyakorlat egységes álláspontot mutat a fenti kérdéssel kapcsolatban. A bírósági döntések alapján megállapítható, hogy a felmondási idő alatt a szerződés továbbra is fennáll, azaz az feleknek teljesíteniük kell a kötelezettségeiket. A felmondási idő alatt tehát a régi beszállítótól kell megrendelned a szolgáltatást, illetve terméket.
Abban az esetben, ha a beszállító akarata ellenére azért nem tudja teljesíteni a szerződést, mert a megrendelő azt nem kéri, vagy a teljesítést gátolja, a Polgári Törvénykönyv alapján a teljesítés lehetetlenné válását jelenti.
A bírósági döntések megerősítik, hogy a beszállító ebben az esetben díjra nem lesz jogosult, hiszen a tevékenységet nem teljesítette, ellenben követelheti a megrendelőtől a szerződésért való helytállást. Ilyenkor ugyanis a megrendelő azáltal, hogy a felmondási idő alatt nem kéri a beszállító teljesítését, vagy azt gátolja, szerződésszegést követ el.
Kártérítési felelősség
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a megrendelőként nem biztosítod a régi beszállító részére a szerződés teljesítésének lehetőségét a felmondási idő alatt, úgy a beszállító elmaradt haszon címén követelheti azt az összeget, mely a szerződés teljesítése esetén nála nyereségként jelentkezett volna.
Az egyik bírósági döntés egy további következményre is rámutat. A per alperese egy áruházlánc volt, a felperes pedig egy fuvarozó vállalkozó. A megrendelő áruházlánc bővítette a megrendelést, mely teljesítésére a fuvarozó nyolc új járművet lízingelt. Ezek után, a megrendelő váratlanul azonnali hatállyal felmondta a szerződést, így a négyhónapos felmondási idő helyett azonnal megszűnt a szerződés.
A fuvarozó a megrendelés elvesztése miatt nem tudta fizetni a fölöslegessé vált „flotta” utáni lízingdíjat, fél évvel később fizetésképtelenné vált, majd felszámolták. A perben a bíróság megállapította, hogy a megrendelő jogtalanul közölt azonnali hatályú felmondást és megítélte a fuvarozónál jelentkező elmaradt hasznot a felmondási időre vonatkozóan.
Ezen felül, mivel a fuvarozó alappal számíthatott arra a lízingszerződés megkötésekor, hogy a megrendelés hosszútávon fennmarad, a bíróság továbbá a szerződés megszűnésével feleslegessé vált flottával kapcsolatban megfizetett lízingdíjat is megítélte a fuvarozó javára.
Összegzés
A hazai bírósági döntések alapján egyértelmű, hogy kizárólagossági klauzula hiányában megrendelőként szabadon válthatsz beszállítót, azonban
- a felmondási idő alatt továbbra is a régi beszállítónak kell megrendelést adni, ezáltal lehetővé tenni számára a szerződés teljesítését;
- a fenti kötelezettség elmulasztása szerződésszegésnek minősül, melynek következménye, hogy a beszállító kártérítési igényt támaszthat, kérve kárai, illetve elmaradt haszna megtérítését.
Fentiekre tekintettel beszállító váltás előtt érdemes jogi szakemberrel konzultálni, hogy a nem várt kockázatok elkerülhetők legyenek.
-
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more » -
Can Parties Choose a Foreign Court in a Purely Domestic Transaction in the EU?
Can the parties domiciled in the same EU Member State conclude a choice-of-court agreement conferring jurisdiction on the court of another EU Member State in a purely domestic transaction? Should the choice of a foreign court be considered as a sufficient international element, in itself, to trigger the application of the Brussels Ibis Regulation? The CJEU decided this long-standing debate between subjectivist and objectivist approaches to “internationality” in a recent judgment.
Read more »