MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY IDEJÉN – 4 ESZKÖZ A MAGYAR MUNKÁLTATÓK KEZÉBEN

25 March 2020

A koronavírus járvány az egész világon érezteti áldatlan hatását, szinte nincs olyan szektor, amelyet a vírus hatásai ne ráztak volna meg. Ebben a nehéz helyzetben a magyar munkáltatók számára is kérdéses, hogyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal és hogyan védjék meg a dolgozóikat. A kormány 2020. március 19. napjától hatályos rendelete néhány olyan eszközt ad a munkáltatók kezébe, amely segíthet működésük optimálisabb megszervezésében és a védekezésben. Rövid cikkünkben ezeket foglaljuk össze.

1. Otthoni munkavégzés egyoldalú elrendelése

A hivatalos kommunikáció már a veszélyhelyzet elrendelését megelőzően is arra buzdította a cégeket, hogy tegyék lehetővé munkavállalóik számára az otthoni munkavégzést, ezzel is fékezve a vírus terjedését.

Hosszabb tartamú „home office”-ra mint a távmunkavégzés jellemző formájára ugyanakkor a munka törvénykönyve alapján alapvetően csak a munkavállalóval kötött megállapodás alapján van lehetőség.

A kormányrendelet ezzel szemben – a veszélyhelyzet idejére – lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy egyoldalúan rendeljen el a munkavállaló számára otthoni munkavégzést („home office”-t) vagy távmunkavégzést.

2. Munkaidő-beosztás rugalmas módosítása

A kormányrendelet megteremti a lehetőséget a munkaidő-beosztás rugalmas módosítására is, ami fontos eszköz lehet a munkáltató kezében arra, hogy a munkaerő-szükségletét – a jelen helyzetben könnyen változó – napi feladatok mennyiségéhez igazíthassa.

A munka törvénykönyve alapján főszabály szerint a már közölt munkaidő-beosztást a beosztás szerinti munkaidő kezdetét megelőző legalább 96 órával (azaz 4 nappal) korábban lehet módosítani abban az esetben, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel (pl. nem érkezik be az alapanyag).

A kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet időtartama alatt ezt a 4 napos korlátot nem kell betartani és a munkáltató egyoldalúan a munkaidő kezdete előtt – nyilván az ésszerűség határain belül – bármikor módosíthatja a munkaidő-beosztást.

3. Munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése

A munkajogi szempontok mellett adatvédelmi megfontolásból is kérdéses volt, hogy a munkáltató mennyiben kezelheti a munkavállalók egészségügyi adatait, illetve alkalmazhat-e egészségügyi ellenőrzéseket, például lázmérést.

A magyar adatvédelmi hatóság hivatalos álláspontja szerint a munkáltató még ebben a kritikus helyzetben is nagyon korlátozottan kezelheti a munkavállalók egészségügyi adatait és a hatóság kifejezetten aránytalannak tartja a minden munkavállalóra kiterjedően általános jelleggel végzett egészségügyi ellenőrzéseket, így a testhőmérséklet mérését.

A kormány rendelete szerint a munkáltató ugyanakkor megteheti a szükséges és arányos intézkedéseket a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében. Álláspontunk szerint tehát a kormányrendelet alapján – megfelelő indokolással – alkalmazható a minden dolgozóra kiterjedő kötelező lázmérés is.

4. Eltérések a felek megállapodása alapján

A kormányrendelet a fentiek mellett arról is rendelkezik, hogy a felek külön megállapodásban eltérhetnek a munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

A kormányrendelet lakonikus megfogalmazásából nem teljesen egyértelmű, hogy mely körben biztosított az eltérés lehetősége.

A kormányrendelet alapján a Munka Törvénykönyve eltérő szabályokkal történő alkalmazásának indoka a veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása. Mindebből álláspontunk szerint arra lehet következtetni, hogy a kormányrendelet alapján a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől való eltérésre alapvetően a munkaidő és a munkabér szabályainak körében van lehetőség.