NAGY TESTVÉR A MUNKAHELYEN – A MUNKAVÁLLALÓK KAMERÁS MEGFIGYELÉSÉNEK SZABÁLYAI

20 December 2017

Kell-e a dolgozó hozzájárulása a munkahelyi kamerás megfigyeléshez? Milyen alapelveket kell betartani munkáltatóként adatvédelmi szempontból? Mely esetekben nem irányadók a szigorú adatvédelmi szabályok? Cikkünkben ezeket a kérdéseket vizsgáljuk az EU Adatvédelmi Rendelete (GDPR) tükrében.

Adatkezelés-e a kamerás megfigyelés?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy nem csak a munkavállaló neve, lakcíme, azonosító száma, hanem a kinézetée, arca és hanga is személyes adatnak minősül. Tehát a dolgozóról készített kamerás kép és hangfelvétel ugyanúgy személyes adatkezelésnek számít, mint a fenti adatok kezelése.

Az EU Adatvédelmi Rendelete (GDPR) alapján ennek a kezelésére is jogosult a munkáltatónak, amennyiben ez nem ütközik a dolgozó alapvető jogaiba illetve szabadságába.

A fentiekkel összhangban a Munka Törvénykönyve feljogosítja a munkáltatót, hogy a munkavállalóit a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhesse, ami, nem járhat a munkavállaló emberi méltóságának megsértésével, és a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

A munkáltatónak kamerás megfigyelés esetén az alábbi 4 fő elvet kell szem előtt tartania:

Tájékoztatás

A munkavállalóról készült felvételek készítéséhez és kezeléséhez a munkavállaló hozzájárulására nincs szükség, mivel az a jogszabályokon alapszik. Ettől függetlenül azonban világos információkkal kell ellátni, hogy tisztában legyen arról, hogy mi történik az adataival.

Erre tekintettel tájékoztatni kell többek között arról, hogy biztonsági kamerával megfigyelt területen dolgozik, illetve azokról a körülményekről is, hogy miért történik az adott helyszínről felvétel, a kamerák felvételéhez ki fér hozzá, mennyi ideig tárolják, kiknek továbbíthatják, és ő hogyan tudja megtekinteni a felvételt.

Célhoz kötöttség

A munkáltatónak minden kameráról meg kell tudnia indokolni, hogy miért van ott, ahol van, és milyen cél érdekében történik a felvételkészítés. A munkáltató ugyanis csak a cél érdekében használhatja a felvételeket.

Elfogadható célként többek között a vagyonvédelem, egészségvédelem, munkavédelem, balesetek utólagos felderítése, stb. Egy kamerára több célt is meg lehet jelölni, de a megjelölt céltól eltérő használat nem megengedett.

Fontos, hogy bár a munkáltató jogosult a munkavállaló ellenőrzésére, kizárólag ebben megjelölni a célt nem lehet. A munkavállaló ellenőrzése ugyanis nem lehet folyamatos, mivel ez a munkavállaló személyiségi jogait indokolatlan mértékben korlátozná. Tehát a kamerát nem lehet úgy elhelyezni, hogy az a teljes munkaidőben egy adott munkavállaló megfigyelésére irányuljon.

Javasolt úgy elhelyezni a kamerát, hogy az más célt is szolgáljon. Például pénztári dolgozónál a fentről történő felvétel a pénzmozgásról indokolt lehet, és adott esetben a munkavállaló érdekét is szolgálhatja.

Illetve üzemben működő veszélyes gépeknél a munkavállaló testi épségének védelme érdekében is el lehet úgy helyezni a kamerát, hogy az kifejezetten a gép működtetését figyelje, így baj esetén gyorsabban érkezhet segítség.

A célhoz kötöttségre tekintettel vannak olyan helyek, ahova tilos kamerát elhelyezni. Ilyen helyszínek tipikusan az öltözők és mellékhelyiségek. A munkavállalók emberi méltósághoz fűződő joga ezekben a helyiségekben ugyanis felülír minden más érdeket.

Korlátozott tárolás

Az adatkezelés célhoz kötöttségéhez kapcsolódik, hogy az adatokat indokolatlan örökké őrizni. Ha azok nem szolgálnak semmilyen célt (különösen, ha a felvételeken nem történik semmi érdemleges), akkor azt mihamarabb törölni kell.

Ennek szabályait a nemzeti jogra bízza az uniós rendelet, ami az egyszerű vagyonvédelmi célnál három munkanapig engedi a tárolást, ha a felvételt nem akarják felhasználni. Ennél több csak különleges esetekben lehet: például jelentős érték vagy veszélyes anyagok őrzése esetén.

Biztonság

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az adatvédelemnél nem csak arra kell törekedni, hogy jogszerűen szerezzük meg az adatokat, hanem arra is törekedni kell, hogy ha már adatokat szereztünk meg, ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. Az adatvédelemhez hozzátartozik az is, hogy külső személyekkel szemben védjük a birtokunkba került adatokat.

A biztonságot leginkább zárható szobával, illetve gépek jelszavas védelmével lehet elősegíteni.

Kamera is meg nem is

A kamerás felvételekre tehát szigorú előírások vonatkoznak, de attól, hogy valahol kamera van elhelyezve, az nem jelenti automatikusan a fenti szabályok alkalmazását.

Az álkamera például nem rögzít semmit, így adatkezelés sem történik. Ez azt jelenti, hogy álkamera esetén a fenti követelményeknek nem kell megfelelni. Bár a rögzítés hiánya felveti a kérdést, hogy van-e bármi értelme egy ilyen eszközt elhelyezni a munkahelyen, megfigyelhető, hogy az emberek általában szabálykövetőbbek, ha úgy érzik, megfigyelik őket.

Az álkamerához képest több lehetőséget kínál az a kamera, ami bár be van üzemelve, nem készít felvételt, csak egy másik szobában a kijelzőn mutatja az eseményeket. Ez akkor hasznos, ha a munkáltatónak a telep őrzéséhez tíz biztonsági őrre lenne szüksége, hogy minden főbb helyszínt ellenőrizni tudjon, azonban ezek a helyszínek egy szobában tíz képernyőre kötve egy ember által is ellenőrizhetővé válnak.

Az élő közvetítés olyan, mintha felállítanánk sok tükröt, hogy egy helyszínen több irányt is megfigyelhessünk. Mivel felvétel nem készül, adatrögzítés sincs, tehát a szigorú adatvédelmi szabályoknak nem kell megfelelni.

A fentiek alapján munkáltatóként érdemes elsősorban azt mérlegelni, hogy mindenképpen szükség van-e felvétel rögzítésére. Amennyiben bizonyos helyszíneken  a rögzítés szükséges, úgy minden kamerát kellő gondossággal kell beállítani, ügyelve az EU-s Adatvédelmi Rendelet által támasztott követelmények betartására.