ONLINE SZERZŐDÉS FOGYASZTÓKKAL – LEHET TÉGED IS ÉRINT?

25 November 2020

Ismét nyakunkon a Black Friday – az időszak, amikor az internetes boltok és a fogyasztóvédelmi hatóság minden évben akcióba lendülnek. Mivel a rekordméretű kedvezményekről és GVH bírságokról már bizonyára Te is olvastál, cikkünkben arról lesz szó, hogy tudtod nélkül a saját vállalkozásod is könnyen a fogyasztóvédelem mezsgyéjére kerülhet, mely esetben a szerződésekre speciális szabályok vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan ismerheted fel ezeket a helyzeteket és természetesen a kötelezettségekre is kitérünk.

A fogyasztóvédelem kapcsán általában a nagyobb online piacterek, agresszív marketing és a kamu webáruházak jutnak először az eszünkbe. Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, amennyiben nem egy másik céggel szerződsz, minden esetben számolnod kell azzal, hogy a természetes személy partnered esetleg fogyasztónak minősül. Arra még kevesebben gondolnak, ─pedig a jelenlegi járványhelyzetben különösen aktuális─ hogy ilyen esetben nem csak a webshop-os vásárlás, hanem egy email-ben történő szerződéskötés is ún. távollevők között kötött szerződésnek minősül. Az ilyen szerződések egy speciális fogyasztóvédelmi kategóriába tartoznak, mely kapcsán a jogszabályok többlet kritériumokat állapítanak meg[1].

1. Mely szerződések tartoznak ide?

Az elsődleges feladat annak felismerése, hogy mely szerződésekre vonatkoznak a speciális fogyasztóvédelmi szabályok. A cikkünkben vizsgált szabályokat a fogyasztói szerződések egyik fajtájára, a távollevők között kötött szerződésekre kell alkalmazni, tehát csak abban az esetben, ha fogyasztói szerződésről, azon belül is távollevők között kötött szerződésről van szó.

Első kérdés: Fogyasztói szerződés?

A fogyasztói szerződés „a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződés”. A fogyasztó fogalmát a Ptk. határozza meg[2]:

„a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.”

Fontos, hogy fogyasztó kizárólag természetes személy lehet, tehát két vállalkozás vagy más jogi személyek közötti szerződés soha nem minősül fogyasztói szerződésnek.

Ugyanakkor az, hogy a partnerünk természetes személy, önmagában még nem jelenti azt, hogy fogyasztónak minősül. A személy csak akkor minősül fogyasztónak, ha a szerződést szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köti.

Ennek megítélése korántsem evidens, nem mindig derül ki, hogy partnerünk szakmájával kapcsolatban vagy magáncélból jár-e el, bizonyos esetekben erre még következtetni sem lehet (pl.: nyelvoktatásra jelentkezés, széles körben használt termékek vásárlása).

Emiatt, ha magánszeméllyel szerződsz, számítanod kell arra, hogy a szerződés adott esetben fogyasztói szerződésnek minősül.

Ha a szerződés fogyasztói szerződésnek minősül, rátérhetünk a második kérdés vizsgálatára.

Második kérdés: Távollevők között kötött szerződés?

A távollevők között kötött szerződés definícióját a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos uniós irányelvet[3] átültető kormányrendelet adja meg: olyan fogyasztói szerződés,

„amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak”.

Habár a rendelkezésben található „szervezett távértékesítési rendszer” leginkább a webshop-okra illeszthető rá, amennyiben az általad kínált termék vagy szolgáltatás személyes találkozás nélkül megvásárolható vagy igénybe vehető (telefonos, email-en keresztüli megrendelés), abban az esetben szintén távollevők közötti szerződést kötsz a fogyasztóval.

Amennyiben tehát személyes találkozás nélkül kötsz szerződést fogyasztóval, a szerződéssel kapcsolatban meg kell felelned a kormányrendeletben felsorolt kötelezettségeknek.

2. Milyen többlet kötelezettségeknek kell megfelelni?

A Kormányrendelet részletesen tartalmazza a kötelezettségeket[4], melyek a következő kategóriákba sorolhatók:

Tájékoztatás: Távollevők között kötött szerződés esetén a vállalkozásnak részletesen tájékoztatni kell a fogyasztót a vállalkozás adatairól, elérhetőségéről, valamint a termék vagy szolgáltatás főbb jellemzőiről. Egyértelmű tájékoztatást kell adni a termék/szolgáltatás díjáról, a megrendelés menetéről és a fogyasztót megillető jogokról, pl. elállás, szavatosság.

Szerződéskötés: Nem elegendő, ha a vállalkozás elérhetővé teszi a fenti tájékoztatást a honlapja eldugott szegletében, azt a szerződéskötési folyamat részeként kell megismerhetővé tenni a fogyasztó számára, bizonyos szempontokra pedig kifejezetten fel kell hívni a figyelmet.

Fogyasztó elállási joga: A fogyasztó adásvétel esetén a termék átvételét-, szolgáltatás esetén a szerződéskötést követő 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Amennyiben a vállalkozás erről nem tájékoztatja a fogyasztót, az elállási jog 12 hónappal meghosszabbodik.

Ezen felül érdemes figyelembe venned a Polgári Perrendtartásban található, fogyasztókat védő szabályt is, mely alapján a vállalkozás fogyasztóval szemben szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos igénye érvényese céljából kizárólag a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes bíróságon indíthat pert.[5]

3. A rendelkezések megsértésének következményei?

Amennyiben a vállalkozásod nem ismeri fel, hogy a másik féllel létrehozott jogviszonyra fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak, kétféle következménnyel szembesülhetsz:

- A Kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés (tájékoztatás, elállási jog biztosítása) elmulasztása miatt a fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi jellegű szankciókat alkalmazhat: bírság, feketelista, tevékenység megtiltása.

Ezen felül, ha nem veszed figyelembe a fogyasztóra vonatkozó külön szabályokat (pl. elállási jog, hosszabb szavatossági idő), könnyen egy peres eljárásban találhatod magát, ahol a nyerési esélyed nem túl kedvező.

4. Összegzés

Cikkünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az online szerződéskötésre vonatkozó speciális fogyasztóvédelmi szabályok nem csak a nagy webáruházakat érintik, akár a vállalkozásodhoz beérkező email-es megrendelés is ezen szabályok hatálya alá tartozhat. Amennyiben valószínűnek tartod, hogy a vállalkozásod személyes találkozás nélkül köt szerződést fogyasztókkal, javasoljuk a szerződéskötési folyamat felülvizsgálatát jogi szakértő bevonásával.