PORNÓ A CÉGES LAPTOPON – STRASBOURG DÖNTÖTT A KIRÚGÁSRÓL

26 March 2018

Megnyithatja-e a munkáltató a dolgozó céges laptopján a „Személyes adatok” mappában lévő file-okat? Kirúghatja-e a munkavállalót, ha egy rakás szexvideót talál? Ezek voltak a kulcskérdései a Libert kontra Franciaország ügynek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy részleteit és a strasbourgi bíróság döntését.

Megnyithatja-e a munkáltató a dolgozó céges laptopján a „Személyes adatok” mappában lévő file-okat? Kirúghatja-e a munkavállalót, ha egy rakás szexvideót talál? Ezek voltak a kulcskérdései a Libert kontra Franciaország ügynek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy részleteit és a strasbourgi bíróság döntését.

Háttér

Libert Úr a francia államvasutaknál (SNCF) dolgozott az ellenőrzési egység helyettes vezetőjeként. A munkáltató a távollétében, tájékoztatása nélkül megnyitotta céges laptopját és nagy mennyiségű (1652 db) pornográf videót és képet talált a merevlemezen. Nem meglepő módon az SNCF rövidesen elbocsájtotta a dolgozót.

Úgy tűnik Libert Úr szabadidejét nem csak a felnőtt tartalom fogyasztásával, hanem a francia bírósági esetjog tanulmányozásával is tölthette. A felnőtt tartalmat ugyanis számítógépe D meghajtóján tárolta, melyet kollégái a munkáltatónál „D:/Adatok” név alatt használtak, de ő az egész meghajtót átnevezte „D:/Személyes Adatok” névre.

Libert Úr valószínűleg azért használta ezt a trükköt, mert a francia bírói gyakorlat általános elve szerint a munkáltató csak abban az esetben nyithat meg „személyes” megjelölésű file-okat a dolgozó céges gépén, amennyiben az utóbbi jelen van, vagy erről megfelelően tájékoztatták.

Mivel az SNCF Libert Úr gépét nem a jelenlétében nyitotta meg és nem is tájékoztatta őt az informatikai ellenőrzésről, a munkavállaló megtámadta a felmondást azon az alapon, hogy jogtalanul szerzett bizonyíték alapján bocsájtották őt el.

Azonban francia bíróságok elutasították Libert Úr keresetét, mivel az SNCF céges számítógépekre vonatkozó Felhasználói Szabályzata szerint a gépek magánhasználatára csak kivételesen volt lehetőség, és a magánjellegű információt egyértelműen meg kellett jelölni (pl. privát, vagy magán jelöléssel), melyre jelen esetben – a francia bírák szerint – nem került sor.

Az ügy Strasbourgban

Libert Úr az ügyet Strasbourgba vitte az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, mert álláspontja szerint azzal, hogy a munkáltatója a távollétében megnyitotta a számítógép merevlemezén tárolt személyes file-okat, megsértette a magánélet tiszteletben tartásához való jogát.

A francia kormány azzal védekezett, hogy a magánéletbe való beavatkozás jogszabályon alapult, célja a munkáltató jogainak védelme volt, aki jogosan várhatja el, hogy munkavállalói a céges számítógépeket az irányadó szabályok szerint használják, továbbá nem ment túl azon a szinten, ami szükséges egy demokratikus társadalomban.

A Bíróság osztotta a francia kormány álláspontját, kiemelve, hogy a munkavállaló nem használhatta volna a szakmai adatok rögzítésére szolgáló merevlemez egészét magán célokra. Továbbá a Libert Úr által használt „személyes adatok” mint általános kifejezés, olyan munkahelyi file-okra is vonatkozhatott, melyeket ő maga kezel, emiatt nem csak kifejezetten olyan elemeket jelölhetett, melyek kizárólag a magánélethez kapcsolódnak.

A Bíróság ugyan megjegyezte, hogy azzal, hogy Libert Úr a „magán” helyett a „személyes” szót használta, egy olyan megjelölést választott, mely a francia bírósági gyakorlat alapján azt eredményezi, hogy a munkáltató elvileg nem nyithatja meg a munkavállaló által „személyes”-ként megjelölt file-okat.

Ugyanakkor a Bíróság kiemelte, hogy az SNCF Felhasználói Szabályzata kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a „magán” jellegű információt egyértelműen meg kell jelölni. Ennek nem felelt meg, hogy Libert Úr a magáncélra csak kivételesen használható céges számítógép teljes D meghajtóját „személyes adatok” megjelöléssel látta el.

Összefoglalás

A munkáltatóként fontos, hogy rendelkezzünk belső szabályzattal, mely rögzíti a céges számítógépek és egyéb olyan eszközök használatát, melyen a munkavállaló saját személyes adatait tárolhatja. Ha a szabályzat kellően egyértelmű és precízen szövegezett, a munkavállaló kevés eséllyel hívhat fel általános elveket, hogy a munkáltatói intézkedések jogosságát utólag kétségbe vonja.