Blog
Blog » PORNÓ A CÉGES LAPTOPON – STRASBOURG DÖNTÖTT A KIRÚGÁSRÓL
PORNÓ A CÉGES LAPTOPON – STRASBOURG DÖNTÖTT A KIRÚGÁSRÓL
26 March 2018
Megnyithatja-e a munkáltató a dolgozó céges laptopján a „Személyes adatok” mappában lévő file-okat? Kirúghatja-e a munkavállalót, ha egy rakás szexvideót talál? Ezek voltak a kulcskérdései a Libert kontra Franciaország ügynek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy részleteit és a strasbourgi bíróság döntését.
Megnyithatja-e a munkáltató a dolgozó céges laptopján a „Személyes adatok” mappában lévő file-okat? Kirúghatja-e a munkavállalót, ha egy rakás szexvideót talál? Ezek voltak a kulcskérdései a Libert kontra Franciaország ügynek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy részleteit és a strasbourgi bíróság döntését.
Háttér
Libert Úr a francia államvasutaknál (SNCF) dolgozott az ellenőrzési egység helyettes vezetőjeként. A munkáltató a távollétében, tájékoztatása nélkül megnyitotta céges laptopját és nagy mennyiségű (1652 db) pornográf videót és képet talált a merevlemezen. Nem meglepő módon az SNCF rövidesen elbocsájtotta a dolgozót.
Úgy tűnik Libert Úr szabadidejét nem csak a felnőtt tartalom fogyasztásával, hanem a francia bírósági esetjog tanulmányozásával is tölthette. A felnőtt tartalmat ugyanis számítógépe D meghajtóján tárolta, melyet kollégái a munkáltatónál „D:/Adatok” név alatt használtak, de ő az egész meghajtót átnevezte „D:/Személyes Adatok” névre.
Libert Úr valószínűleg azért használta ezt a trükköt, mert a francia bírói gyakorlat általános elve szerint a munkáltató csak abban az esetben nyithat meg „személyes” megjelölésű file-okat a dolgozó céges gépén, amennyiben az utóbbi jelen van, vagy erről megfelelően tájékoztatták.
Mivel az SNCF Libert Úr gépét nem a jelenlétében nyitotta meg és nem is tájékoztatta őt az informatikai ellenőrzésről, a munkavállaló megtámadta a felmondást azon az alapon, hogy jogtalanul szerzett bizonyíték alapján bocsájtották őt el.
Azonban francia bíróságok elutasították Libert Úr keresetét, mivel az SNCF céges számítógépekre vonatkozó Felhasználói Szabályzata szerint a gépek magánhasználatára csak kivételesen volt lehetőség, és a magánjellegű információt egyértelműen meg kellett jelölni (pl. privát, vagy magán jelöléssel), melyre jelen esetben – a francia bírák szerint – nem került sor.
Az ügy Strasbourgban
Libert Úr az ügyet Strasbourgba vitte az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, mert álláspontja szerint azzal, hogy a munkáltatója a távollétében megnyitotta a számítógép merevlemezén tárolt személyes file-okat, megsértette a magánélet tiszteletben tartásához való jogát.
A francia kormány azzal védekezett, hogy a magánéletbe való beavatkozás jogszabályon alapult, célja a munkáltató jogainak védelme volt, aki jogosan várhatja el, hogy munkavállalói a céges számítógépeket az irányadó szabályok szerint használják, továbbá nem ment túl azon a szinten, ami szükséges egy demokratikus társadalomban.
A Bíróság osztotta a francia kormány álláspontját, kiemelve, hogy a munkavállaló nem használhatta volna a szakmai adatok rögzítésére szolgáló merevlemez egészét magán célokra. Továbbá a Libert Úr által használt „személyes adatok” mint általános kifejezés, olyan munkahelyi file-okra is vonatkozhatott, melyeket ő maga kezel, emiatt nem csak kifejezetten olyan elemeket jelölhetett, melyek kizárólag a magánélethez kapcsolódnak.
A Bíróság ugyan megjegyezte, hogy azzal, hogy Libert Úr a „magán” helyett a „személyes” szót használta, egy olyan megjelölést választott, mely a francia bírósági gyakorlat alapján azt eredményezi, hogy a munkáltató elvileg nem nyithatja meg a munkavállaló által „személyes”-ként megjelölt file-okat.
Ugyanakkor a Bíróság kiemelte, hogy az SNCF Felhasználói Szabályzata kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a „magán” jellegű információt egyértelműen meg kell jelölni. Ennek nem felelt meg, hogy Libert Úr a magáncélra csak kivételesen használható céges számítógép teljes D meghajtóját „személyes adatok” megjelöléssel látta el.
Összefoglalás
A munkáltatóként fontos, hogy rendelkezzünk belső szabályzattal, mely rögzíti a céges számítógépek és egyéb olyan eszközök használatát, melyen a munkavállaló saját személyes adatait tárolhatja. Ha a szabályzat kellően egyértelmű és precízen szövegezett, a munkavállaló kevés eséllyel hívhat fel általános elveket, hogy a munkáltatói intézkedések jogosságát utólag kétségbe vonja.
-
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more » -
Can Parties Choose a Foreign Court in a Purely Domestic Transaction in the EU?
Can the parties domiciled in the same EU Member State conclude a choice-of-court agreement conferring jurisdiction on the court of another EU Member State in a purely domestic transaction? Should the choice of a foreign court be considered as a sufficient international element, in itself, to trigger the application of the Brussels Ibis Regulation? The CJEU decided this long-standing debate between subjectivist and objectivist approaches to “internationality” in a recent judgment.
Read more »