ÚJ MAGYAR TÖRVÉNY A KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK KORLÁTOZÁSÁRÓL

09 January 2019

2019. január 1. napján lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény, mely alapján kötelező bejelenteni a jogszabály olvasatában „külföldinek” minősülő befektetők magyar társaságokban történő érdekeltségszerzését. Az új jogszabály alapján a belügyminiszter megtilthatja egyes befektetők tulajdonszerzését vagy megvonhatja a tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságokat. Írásunkban összefoglaljuk az új törvénnyel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Mely gazdasági szektorokra terjed ki a jogszabály?

Fontos, hogy a rendelkezés nem általános hatályú, a bejelentési kötelezettség csak egyes, nemzetgazdasági szempontból kiemelt szektorokra terjed ki, úgy mint:

• fegyverek, haditechnikai, valamint titkosszolgálati eszközök előállítása;
• a pénzügyi szolgáltatások,
• villamos-, gáz- és víziközmű-szolgáltatások,
• elektronikus hírközlési, továbbá az információbiztonsági törvényben szabályozott elektronikus információs rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.

Kik a Külföldi befektetők?

Külföldi befektetőnek minősül bármely természetes vagy jogi személy, mely az EU tagállamain, továbbá Izlandon, Norvégián, Liechtensteinen és Svájcon kívüli ország állampolgára vagy ott bejegyzett jogi személy.

Hogy a törvényt ne lehessen megkerülni, a magyar székhelyű társaságban részesedést szerző hazai vagy az EGT-n belüli társaságok is Külföldi befektetőnek minősülnek, amennyiben többségi befolyással rendelkező tagjuk a törvény szerinti Külföldi befektető.

Melyek a bejelentésköteles esetek?

-tulajdon- és befolyásszerzés

Be kell jelenteni, ha Külföldi befektetőnek minősülő személy magyarországi székhelyű gazdasági társaságban alapítás vagy részesedésszerzés útján 25%-ot (Nyrt. esetén 10%-ot) meghaladó tulajdonrészt; vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást szerez. Ezen felül bejelentésköteles a tulajdonszerzés, ha annak következtében a Külföldi befektetők részesedése együttesen meghaladná a 25%-ot.

-fióktelep létesítése

A cikkünkben említett tevékenységek végzésére fióktelep csak bejelentés – és annak jóváhagyása esetén létesíthető.

- új tevékenység felvétele

Egy jogi kiskapu bezárása végett, a már meglévő társaságoknak is bejelentést kell tenni, ha a törvény hatálya alá tartozó, cikkünk elején említett tevékenységeket kívánják felvenni, és a társaságban a Külföldi befektetők részesedése meghaladja a már említett mértéket vagy meghatározó befolyással rendelkeznek.

A bejelentés elbírálása

A bejelentést írásban kell megtenni a belügyminiszter felé a tulajdonszerzés vagy a tevékenység felvételét követő 10 napon belül. A bejelentés során a Külföldi befektetőnek nyilatkozni kell a tulajdonosi viszonyairól, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályai szerint köteles meghatározni a tényleges tulajdonos személyét.

Ezt követően a miniszter megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés, az üzemeltetési jog megszerzése vagy tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét, majd 60 (indokolt esetben maximum 120) napon belül meghozza döntését. Megjegyzendő, hogy az ország biztonsági érdekeit sértő tevékenységeket a törvény nem határozza meg, kérdéses, pontosan mely esetekben kell a tulajdonszerzést vagy a tevekénység folytatását megtiltani.

A vizsgálat eredményeként a miniszter vagy tudomásul veszi és visszaigazolja a bejelentést, vagy megtiltja a befektető tulajdonszerzését, üzemeltetési jog megszerzését vagy a tevékenység folytatását (tiltó döntés).

A befektető az eljárás szabályainak megsértése miatt közigazgatási perben megtámadhatja a döntést a Fővárosi Törvényszék előtt. Amennyiben a jogsértést megállapítják, a Bíróság új eljárásra kötelezi a minisztert.

A tiltó döntés következményei

Tulajdonszerzés esetén a részvénykönyvbe/tagjegyzékbe történő bejegyzés csak a visszaigazolás birtokában történhet. Tiltó döntés esetén tehát a Külföldi befektető nem gyakorolhatja tagsági jogait a társaságban, azaz nem vehet részt a döntéshozatalban, nem jogosult osztalékra stb...

A Külföldi befektetőnek 3 hónapon belül értékesíteni kell tulajdonrészét, az újonnan felvett tevékenységet pedig tiltó döntés esetén töröltetni kell a cégjegyzékből.

A határidő eredménytelen letelte után az állam jogosult a Külföldi befektető tulajdonrészét helyette értékesíteni, továbbá az államot az egész értékesítés alatt elővásárlási jog illeti meg.

Szankciók

Amennyiben a Külföldi befektető nem teljesíti bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét, a miniszter bírságot szab ki a mulasztó Külföldi befektetővel szemben. A bírság mértéke természetes személyek esetén 1 millió, jogi személyek esetén pedig 10 millió forint összegig terjed.

Összegzés

A jogszabály bevezetésével az EU más tagállamaihoz hasonlóan Magyarország is lépni kívánt a stratégiai szempontból fontos szektorokban megjelenő, sokszor ismeretlen eredetű külföldi részesedés és befolyás ellenőrzése érdekében. A törvény gyakorlati hatékonyságát viszont negatívan befolyásolhatja, ha a vizsgálat alá vont tevékenységek köre szűknek bizonyul, vagy a bejelentés megkerülhető. Ezen felül a törvény nyitva hagyja a tiltás alapjául szolgáló esetek meghatározását, mely következtében a jogszabály a lényegét tekintve határozatlanná válik.