ÚJ ÜZLETI TITOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON – HATÉKONYABB VÉDELEM

27 August 2018

Nem titkoljuk tovább: augusztusban hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely az eddigi széttagolt szabályozás helyett egységesen és hatékonyabban védi az üzleti titkot, valamint a know-how-t Magyarországon. A fontosabb új szabályokat cikkünkben foglaljuk össze.

Miért kellett új törvény?

Az új szabályozás hátterében uniós irányelv áll, melynek célja az üzleti titok magasabb szintű, egységes védelme a tagállamokban, mivel eddig jelentős különbség volt a védelmi szintek között (pl.: a máltai jog alapján csak akkor valósult meg üzleti titoksértés, ha a jogsértő korábban titoktartási szerződést írt alá, stb.).

Másrészről a hazai szabályozás igen széttagolt volt, üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket találhattunk több jogszabályban is (pl. Polgári Törvénykönyvben, Versenytörvényben), emiatt az üzleti titkot egységesen védő, önálló törvény megalkotása volt indokolt.

Mi az üzleti titok és a know-how?

Akkor beszélhetünk üzleti titokról vagy védett ismeretről, ha az információ megfelel a titkosság kettős szempontjának: egyrészt nem nyilvános, nem lehet könnyen hozzáférni, másrészt a titok jogosultjának meg kell tennie az általában elvárható lépéseket a titok megtartása érdekében. További feltétel, hogy az információ vagyoni értékkel rendelkezzen.

Vagyoni értékkel bír például egy pályázati ajánlattal kapcsolatos információ, hisz annak ismeretével a konkurencia nyertes helyzetbe kerülhet. Ezzel ellentétben nehéz elképzelni, hogy a céget hátrány érné, ha kitudódna, hogy a dolgozók milyen kávét fogyasztanak az irodában.

A gyakran használt know-how kifejezés pedig olyan gazdasági, műszaki, szervezési tapasztalatot vagy megoldást takar, mely a titok gazdája által beazonosítható módon rögzítve van. A fenti példánál maradva, egy pályázat összeállításának részletes leírása know-how-nak minősülhet, de a kávéfőző kezelése aligha.

Fontos, hogy az új törvény továbbra is azonos szintű védelemben részesíti mind üzleti titkot mind a know-how-t

Kié a titok?

Jogos a kérdés, ugyanis az új törvény kihangsúlyozza, hogy az üzleti titok és a know-how vagyoni jellegű jogosultságok, így a titkot el is tudjuk adni, vagy használatát másnak engedélyezhetjük.

A gyakorlatban ez történik, amikor a McDonalds, vagy a Fornetti megosztja a termékek elkészítéséhez szükséges ismereteket (know-how) a franchise-t megvásárló vállalkozókkal.

Így mielőtt jogsértést gyanítanánk, meg kell vizsgálni, kinek és milyen mértékű jogosultsága van az adott titok felett.

Mi a titoksértés?

Titoksértésről akkor van szó, ha valaki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja, mással közli vagy nyilvánosságra hozza.

A titok megszerzése megvalósulhat engedély nélküli hozzáférés, lopás, de akár másolat készítése útján is.

Fontos, hogy az új törvény alapján akár közvetett módon is elkövethetünk titoksértést.

Erre akkor kerül sor, ha mi ugyan jogszerűen szerezzük az információt, de az akitől szereztük, jogosulatlanul jutott hozzá, és a körülményekből nekünk ezt tudnunk kellett volna. Így, ha valaki a Coca-Cola titkos receptjét árulja a neten és csak bitcoint fogad el, jobb, ha inkább nem ugrunk bele az évszázad üzletének tűnő tranzakcióba …

Újdonságként jelenik meg a jogsértő áru fogalma, ebben az esetben az áru tervezése, gyártása jogosulatlanul megszerzett üzleti titok felhasználásra épül.

Mik a szankciók?

Az új törvény a titoksértés esetén alkalmazható szankciók tekintetében számos lehetőséget kínál, a jogsértés megállapításától kezdve a jogsértő áru megsemmisítéséig.

Preventív (elrettentő) célzattal alkalmazható a jogsértés tényének országos napilapban történő közzététele. Érdekesség, hogy a kereskedelmi forgalomból kivont áru esetén a jogosult kérheti, hogy (pl.: megsemmisítés helyett) a termék jótékonysági tevékenységet végző civil szervezet számára kerüljön átadásra.

Az új törvény bevezet egy, a magyar jogban eddig nem alkalmazott szankciót is, az alternatív pénzbeli ellentételezést, amit a bíróság a fenti szankciók helyett rendelhet el, ha ezek aránytalan hátrányt okoznának a jogsértőnek, vagy, ha a jóhiszemű jogsértőnek nem volt tudomása arról, hogy akitől a titkot szerezte, az jogosulatlanul jutott hozzá ahhoz.

Összességében, az új törvény által hozott előrelépés, hogy a jóval kidolgozottabb és az uniós jognak megfelelő új szabályozás mindenképp komolyabb hangsúlyt ad az üzleti titok védelmének, a részletesebb szabályozás pedig hatékonyabb jogvédelmet tesz lehetővé a jövőben.