UNIÓS BEFEKTETŐK VS. MAGYARORSZÁG 1:0 - AZ EU BÍRÓSÁG DÖNTÖTT A FÖLDTÖRVÉNYRŐL

07 March 2018

Közel 4 évvel azután, hogy kompenzáció nélkül törölték a mezőgazdasági földeken cégek, illetve külföldiek javára fennálló 2002 előtt bejegyzett haszonélvezeti jogokat, az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Földtörvény sérti a tőke szabad mozgásának uniós alapelvét. Mik a döntés indokai? Én mit tehetnek azok a kárvallottak, akik eddig nem pereltek? Cikkünkbe összefoglaljuk a részleteket és az ítéletet következményeit.

Háttér – a per idehaza

A termőföld külföldiek általi megszerzése mindig tilos volt, de 2002-ig külföldiek közvetetten haszonélvezetet szerezhettek termőföldön úgy, hogy magyar céget alapítottak, mely a haszonélvezeti jog jogosultjává - gyakorlatilag „de facto” tulajdonossá - vált. A kiskapu 2002-ben megszűnt, a korábban szerzett haszonélvezeti jogok sérelme nélkül.

Ez az állapot változott meg gyökeresen 2014 tavaszán, amikor az új földtörvény („Földtörvény”) hatályba lépett és kimondta, hogy a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogokat kártalanítás nélkül törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosult és a tulajdonos közeli hozzátartozók („közeli hozzátartozó szabály”).

Durván 100.000 haszonélvezeti jogot töröltek 2014 év végéig, melyből kb. 5.000 ügy külföldieket érintett. Köztük két jogosult, a SEGRO Kft., akinek tulajdonosai német állampolgárok, és egy osztrák állampolgár, akik mindketten 2002 előtt szerezték haszonélvezeti jogukat, közigazgatási bíróság előtt támadták meg a földhivatali törlő határozatokat.

A fenti ügyeket tárgyaló magyar bírák számára kérdéses volt, hogy a Földtörvény megfelel-e az EU jognak, emiatt felfüggesztették a pereket és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Unió Bírósága előtt (EU Bíróság).

Az ügy Luxembourgban

A magyar bírók azt kérdezték az EU Bíróságtól, hogy a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogok kártalanítás nélküli törlése összeegyeztethető-e az EU négy alapvető szabadsága közül a letelepedés szabadságával és a tőke szabad áramlásával.

A magyar kormány elsődlegesen vitatta, hogy az ügyre az EU jog alkalmazandó, mivel Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, a csatlakozási szerződés alapján 2014-ig fenntarthatott bizonyos földszerzési korlátozásokat, az alapügyekben viszont 2002 előtt megszerzett haszonélvezeti jogokról volt szó. Az EU Bíróság a fenti érvet elutasítva kiemelte, hogy a Földtörvény a fenti rendelkezésekkel az EU csatlakozás utáni új korlátozásokat vezetett be.

Az EU Bíróság leszögezte, hogy jóllehet a „közeli hozzátartozó szabály” semleges feltételnek tűnik, mégis alacsony annak a valószínűsége, hogy egy külföldi állampolgár meg tud ennek felelni, ezért a gyakorlatban ez a korlátozás a nem magyar állampolgárok hátrányára működik, s mint ilyen sérti a tőke szabad áramlásának elvét, melyet diszkrimináció mentesen kell biztosítani.

Az EU Bíróság megállapította, hogy a Földtörvény szabályait nem igazolják azok az érvek sem, melyekre a magyar kormány a mentesülés érdekében hivatkozott, mivel a „közeli hozzátartozó szabály” nem zárja ki a spekulációs célokat, nem előzi meg falvakból az elvándorlást, a vidék elnéptelenedését, a birtok felaprózódást, és a versenyképes mezőgazdaság kialakulásához sem járul hozzá.

Végül az EU Bíróság kiemelte, hogy a „közeli hozzátartozó szabály”-t nem teljesítő haszonélvezők jogának kártérítés nélküli törlésével a Földtörvény túlment azon, ami szükséges ahhoz, hogy a fenti célok teljesüljenek, emiatt a vitatott szabályozás ellentétes az EU joggal.

Kitekintés

Az EU Bíróság döntése alapján vélelmezzük, hogy a két alapügyben a magyar bíróságok a felpereseknek kedvező döntést fognak hozni.

De mit tegyenek azok, akik még kezdtek jogi eljárást a törölt haszonélvezeti joguk miatt?

Mivel az EU Bíróság döntése megállapítja, hogy Magyarország megsértette az EU jogát, minden EU-s állampolgár, vagy általuk irányított vállalkozás, akinek haszonélvezeti jogát 2014-ben a Földtörvény alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból, kártérítési pert indíthat a Magyar Állam ellen.

Fontos kiemelni, hogy tekintettel arra, hogy már csaknem 4 év eltelt a fenti EU jogsértés óta, és kártérítési igények elévülési ideje 5 év, emiatt legfőbb ideje, hogy az érintettek jogásszal konzultáljanak a további lépésekről.