VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRINTŐ COVID-19 INTÉZKEDÉSEK – HOGY ÁLLUNK JELENLEG?

20 May 2020

A Kormány 2020. március 11. napján hirdette ki a koronavírus miatti veszélyhelyzetet Magyarországon . Az elmúlt két hónapban közel 100 kormányrendelet született a járvánnyal kapcsolatban, melyek közel harmada gazdasági jellegű intézkedés. Cikkünkben ꟷa teljesség igénye nélkülꟷ összegezzük a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők átfogó képet kaphassanak a különböző területeken igénybe vehető kedvezményekről és könnyítésekről.

1. Munkajogi intézkedések, bértámogatás, járulékkedvezmény

a. Speciális munkajogi szabályok

A veszélyhelyzet kezdetekor a legnagyobb feladatot a megváltozott körülmények közti munkavégzés jogi hátterének rendezése jelentette. Ennek érdekében a rendkívüli intézkedésekkel általánosan „fellazították” a munkajog rendszerét, rugalmasabbá téve a szabadság kiadását, az otthoni munkavégzés elrendelését[1] vagy a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra küldését[2]. A munkáltató emellett akár 24 hónapos munkaidőkeretet is elrendelhet, így a rendkívüli helyzet miatt be nem osztott munkaidő egy későbbi időszakra is „átcsoportosítható”.

Habár jelenleg már a visszaállás folyamata zajlik, a rendkívüli intézkedésekkel bevezetett munkajogi könnyítések továbbra is hatályban vannak és alkalmazhatók. A munkáltatónak ugyanakkor figyelemmel kell lennie arra, hogy a speciális szabályokat kizárólag az arra lehetőséget biztosító rendelet hatályának fennállta alatt alkalmazza.

b. Állami bértámogatás

A Kormány bértámogatási rendszert vezetett be a munkahelyek megőrzése érdekében[3]. A támogatás igénylése esetén az állam három hónapon keresztül állja a lecsökkent munkaidejű (részmunkaidős munkaviszonyba került) munkavállalók emiatt kieső jövedelmének 70%-át. Mivel a támogatás összege limitált, például 50%-os munkaidő csökkenés esetén legfeljebb nettó 75.000 Ft támogatás folyósítható. Ezért cserébe a munkaadó nem csökkenthet létszámot, a munkavállalónak pedig (bizonyos esetekben) fejlesztésen kell részt venni, ennek részletei viszont nincsenek megfelelően tisztázva.

c. Munkáltatói járulékok

A járvány miatti gazdasági visszaesésnek leginkább kitett ágazatokban (pl.: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, sportszolgáltatás) tevékenykedők 2020. március és június hónapok között mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, mely havonta nem lehet több 7710 forintnál.[4]

A második félévtől kezdődően a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 %-ra csökken az eddigi 17,5%-ról.[5]

2. Adózást érintő intézkedések

a. Elhalasztható társasági adó bevallás és beszámolók

A Kormány intézkedése alapján az adózók 2020. szeptember 30. napjáig teljesíthetik a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó (TAO); helyi iparűzési adó (HIPA); innovációs járulék (Innov.) bevalláshoz kapcsolódó kötelezettségeket, azaz az adómegállapítást, bevallást és befizetést.[6]

A számviteli beszámolók (pl. éves beszámoló, összevont beszámoló) elkészítésére és benyújtására rendelkezésre álló határidő szintén szeptember 30. napjáig hosszabbodik meg.[7]

b. Adófizetési haladék

A kormányzati intézkedéseknek megfelelően az adófizető legfeljebb 5 millió forint összegű adóra egyszeri, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérhet, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.[8]

Az adóhivatal az adófizető kérelmére az adótartozását egyszeri alkalommal, legfeljebb 20%-kal - maximum 5 millió forint összegben mérsékelheti, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

c. Társasági adóalap csökkentése

A rendkívüli intézkedések folytán a társasági adó alapja a fejlesztési tartalék által a teljes adózás előtti eredmény összege, de legfeljebb 10 milliárd forint összeg erejéig csökkenthető, amennyiben a vállalkozás a következő 4 évben Magyarországon történő beruházást tervez.[9] Ez a gyakorlatban akár a társasági adó alóli teljes mentesülést is eredményezheti a vállalkozás számára.

3. Állami támogatások

Az Európai Bizottság Magyarország esetében 1 milliárd Euró összértékű állami támogatási csomagot hagyott jóvá az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret”-ből.[10] A támogatás bármely vállalkozás számára elérhető lesz, mely jogosult az Európai Strukturális Alapok igénybevételére és a koronavírushoz miatt nehéz helyzetbe került. Az állami támogatás több formában is elérhető lesz, ennek keretében közvetlen támogatás is pályázható.

A vonatkozó kormányzati intézkedések lazítanak az igénybevétel kritériumain és a pályázás folyamata is egyszerűsödik.[11]

4. Egyéb rendelkezések

a. Hitelfizetési moratórium

A rendkívüli intézkedések alapján az adósok 2020. december 31. napjáig fizetési haladékot kapnak az üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeik teljesítésére, a 2020. március 18. napján már fennálló jogviszony alapján folyósított kölcsönök esetén. A teljeskörű fizetési moratórium a gazdasági társaságokra is kiterjed.[12]

b. Üzleti bérleti szerződések védelme

A járvány miatti gazdasági visszaesésnek leginkább kitett ágazatok (pl.: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, sportszolgáltatás) tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg. A fenti ágazatokban tevékenykedő bérlők esetén a bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.[13]

4. Összegzés

Cikkünkben összefoglaltuk a koronavírus járvány miatt életbe léptetett, a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket. Mivel a könnyítések igénybevételéhez a legtöbb esetben további részletszabályoknak is meg kell felelni, a rendkívüli intézkedések nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban javasoljuk jogi szakértő, illetve adótanácsadó megkeresését.