Blog

Blog » VÉGZETES IS LEHET A TÚLÓRÁZÁS?

VÉGZETES IS LEHET A TÚLÓRÁZÁS?

18 October 2017

Nemrég megjelent cikkében a Guardian arról számolt be, hogy egy japán nő meghalt, miután egy hónapban 159 túlórát teljesített. Japánban ez nem egyedülálló eset, ugyanis erre a jelenségre a japán nyelv egy külön szóval rendelkezik, mely a “karoshi”. Természetesen ez ettől még kirívó esetnek számít, amely az európai munkakultúrától igen távol áll, mindazonáltal érdemes elolvasni a soron következő 4 legfontosabb tudnivalót a túlóra magyarországi szabályozásával kapcsolatban.

1.Túlórának számít az is, mikor a munkavállaló „önként” dolgozik?

Túlórának minősül az az idő, amelyet a munkavállaló rendes munkaidejét meghaladóan munkavégzéssel tölt. Így például, ha a rendes munkaidő reggel 9-től délután 5-ig tart, azonban a munkavállaló bent marad 6-ig. A túlórát a munkáltató rendeli el, a munkavállaló kérésére írásban.

A munkajogi jogvitákban rendszeresen felmerülő problémakör az, hogy a munkáltatók vitatják, hogy túlórát rendeltek volna el, ezért a munkavállalók nem jogosultak annak ellenértékére. A következetes bírói gyakorlat alapján azonban ez az érvelés nem állja meg a helyét. Abban az esetben ugyanis, ha a munkáltató ugyan nem rendelt el túlórát, azonban azt tudomásul vette és elfogadta, akkor a munkavállaló extra erőfeszítései túlórának számítanak.

Ugyanakkor a munkavállalónak kell azt bizonyítania, hogy a túlóra alatt tényleges munkát végzett, és nem munkahelyi csevegéssel múlatta az időt.

2.Hány túlóra rendelhető el?

Teljes munkaidős állás esetén 250 túlóra rendelhető el évente. Ennek tudatában sokkal inkább elszomorító a japán nő története, aki e mennyiség több mint felét végezte el egy hónap leforgása alatt.

Az elrendelt túlóra időtartamának arányosnak kell lennie részmunkaidő esetén, illetve, ha a munkavállaló évközben létesít munkaviszonyt.

A munkáltatónak vezetnie kell a túlórák számát, melyet a munkaügyi felügyelőség bármikor ellenőrizhet.

3. Mennyibe kerül a túlóra?

A túlóra nem olcsó: a munkáltatónak az órabér felett annak 50%-át kell megfizetnie a munkavállalónak túlóra esetén. Gyakorlatilag tehát egy túlóra a munkavállaló órabérének 150%-ába kerül.

Emellett lehetőség van arra is, hogy megegyezés alapján a munkavállaló egy arányosan megállapított havi átalánydíjat kap, amely magában foglalja az összes bérpótlékot, beleértve a túlórapótlékot is.

Ha a munkáltató nem szeretne többletköltségeket generálni magának, akkor választhatja azt is, hogy a túlóradíj megfizetése helyett szabadidőt biztosít munkavállalója számára.

A szabadidő tartama azonban nem lehet kevesebb, mint a ledolgozott túlórák hossza, és annak időtartama alatt a munkavállaló az alapbérére jogosult.

4.Minden munkavállaló kötelezhető túlórázásra?

Léteznek a munkavállalóknak bizonyos védett csoportjai, akik számára nem rendelhető el túlóra. Példának okáért várandós nők vagy gyermeket nevelő anyukák a gyermek 3. életévének betöltéséig nem kötelezhetők túlórára. Ehhez hasonlóan a gyermeküket egyedül nevelő férfiak számára sem rendelhető el túlóra gyermekük 3 éves koráig.

A 18. év alatti munkavállalók, illetve a fokozott veszéllyel járó munkakört ellátók is kivételt képeznek a túlórateljesítés alól.

Ezen túlmenően a munkáltatók kötelesek jóhiszeműen eljárni a túlórák elrendelése során, hiszen nem feltétlenül válik az év főnökévé, aki a 4 éves gyermekét nevelő anyát túlóra elvégzésére kötelezi.

Mindent egybevetve, mielőtt túlórát rendelne el, gondolkodjon azon, hogy az valóban szükséges-e, és vegye figyelembe a munkavállaló körülményeit. Ezzel elkerülheti a felesleges költségeket és a munkavállalók kiégését vagy egészségügyi problémáit.