VISSZATARTHATJA-E A MUNKÁLTATÓ BELSŐ VIZSGÁLATA IDEJÉRE A MUNKABÉRT?

29 July 2020

Visszatartható a munkavállaló munkabére egy folyamatban lévő belső vizsgálat miatt? Elegendő-e a munkáltató gyanúja, hogy a munkavállaló kárt okozott, vagy ilyen esetben a kifizetést nem lehet megtagadni? Rövid cikkünkben röviden elemezzük a Kúria friss döntését és választ adunk erre a kérdésre.

1. Tényállás

A munkavállaló („Alperes”) 2009. július 1. napjától dolgozott a munkáltatónál („Felperes”) gépjárművezető munkakörben. Alperes havi alapbére mellett még meghatározott pótlékokban is részesült.

A Felperes 2013. március elején ellenőrizte az Alperes által használt tehergépjármű üzemanyag-fogyasztását. A belső vizsgálat során kiderült, hogy a vizsgálat előtti hónapban a tehergépkocsi fogyasztása a korábbi időszakhoz képest háromszorosára nőtt. A Felperes a belső vizsgálat miatt az Alperes februári munkabérét két részletben fizette meg: az alapbért határidőn belül, míg a pótlékokat – melyek az alapbér több mint kétszeresét tették ki - csak 23 napos késedelemmel.

Az Alperes ezt követően a Felperes nem megfelelő bérfizetési kötelezettségére hivatkozva azonnali hatályú felmondással szüntette meg a munkaviszonyát.

2. Első- és másodfokú ítélet

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az azonnali hatályú felmondás jogellenességét, illetve annak jogkövetkezményeként marasztalják a felmondási időre járó távolléti díj összegében.

Alperes a kereset elutasítása mellett viszonkeresetet terjesztett elő a felmondási időre járó munkabér, illetve végkielégítés iránt.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Alperest terhelte annak bizonyítása, hogy Munka Törvénykönyvével[1] összhangban gyakorolta azonnali hatályú felmondáshoz való jogát, tehát a 23 napos késedelem a Felperes lényeges kötelezettségének jelentős mértékben történő megszegésének minősült.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az Alperes azonnali hatályú felmondása jogellenes volt, mivel a Felperes saját maga által sem vitatott kötelezettségszegése nem minősült jelentős mértékűnek, tekintettel arra, hogy csak a munkabér egy részére vonatkozott, egy alkalommal történt, és nem a fizetés elmulasztása, hanem 23 napos késedelmes fizetése történt.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság Alperes felmondásával kapcsolatos döntésével, kifejtve, hogy álláspontja szerint sem alapozza meg a Felperes egyszeri bérfizetési késedelme a Mt.-ben előírt jelentős mértékű kötelezettségszegését.

3. Kúria döntése

A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az Alperes azonnali hatályú felmondása jogszerű volt.

A Kúria kifejtette, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat alapján az azonnali hatályú felmondásnak az is jogszerű indoka, ha a bérfizetési késedelem nem huzamosabb ideig állt fenn és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem egyetlen alkalommal történt.[2]

A Kúria hozzátette, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltatónak akkor is teljesítenie kell a bér kifizetését, ha a munkavállalóval szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként esetleg kártérítési igénnyel léphet fel.

4. A döntés elemzése

Egy, a fentihez hasonló helyzetben a munkáltató számára felmerülhet a kérdés, hogy miért fizessen munkabért alkalmazottjának, ha felmerül a gyanú, hogy az a munkáltatót „megkárosította”.

Bár munkáltatóként csábító lehet a kárt okozó munkavállaló munkabérének visszatartása, a Munka Törvénykönyve egyértelműen rendezi a kérdést, miszerint a munkáltató követelését közvetlenül a munkabérből csak a munkavállaló hozzájárulása alapján vonhatja le, illetve akkor, ha a követelés előlegnyújtásból ered.

A munkabérből való levonásnak egyéb esetben is csak jogszabály, vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye.

A munkáltató tehát nem dönthet önkényesen a munkabér-visszatartásról a folyamatban lévő belső vizsgálatára hivatkozva. Emiatt a fenti ügyhöz hasonló kártérítési követelés esetében mindenképpen szükséges végrehajtható határozat a munkavállaló munkabérének levonásához.

5. Megoldás - Levonás fizetési felszólítás alapján

Végrehajtható határozat lehet a bírósági ítélet, illetve a minimálbér 3 (három) szoros összegét meg nem haladó igény esetében a munkáltató munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítása.

Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást keresettel megtámadja, a követelés csak a per jogerős ítélete alapján lesz végrehajtható.

A fenti szabályokat elemezve egyértelmű, hogy a Munka Törvénykönyve transzparens helyzeteket kíván teremteni, azonban a munkabér visszatartása fizetési felszólítás nélkül, pusztán folyamatban lévő belső vizsgálatra hivatkozva nem tartozik ebbe a kategóriába.

Fentieket összefoglalva, hiába merül fel gyanú, hogy a munkavállaló kárt okozott, a munkabér visszatartása mindenképpen szabálytalan. Ilyen esetben belső vizsgálatot kell lefolytatni, melynek eredményeképp a munkáltató fizetési felszólítást bocsájthat ki a fenti összeghatárig.

A bíróság előtt nem támadott fizetési felszólítás már jogos alapja lehet a munkabérből való levonásnak. Ennek hiányában, vagy az ezt meghaladó összegű követelés a munkavállalóval szembeni csak peres úton érvényesíthető.