Blog
Blog » WEBSHOPOK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG CÉLKERESZTJÉBEN
WEBSHOPOK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG CÉLKERESZTJÉBEN
20 March 2019
Az Európai Bizottság minden évben górcső alá vesz egy-egy területet fogyasztóvédelmi szempontból, melyről jelentést is készít. Így kerültek már reflektorfénybe korábban a légitársaságok, elektronikai cikkek, és a fogyasztói hitelek is. Ezúttal az online várlásról készült elemzés, amely tanulságos lehet azoknak, akik webshopot üzemeltetnek. Az alábbi cikkünkben bemutatunk három dolgot, hogy mit ne csinálj, ha webshopot üzemeltetsz.
Rejtett költségek
A megvizsgált webshopok több mint felében talált a Bizottság valamilyen fogyasztóvédelmi szabálytalanságot, amely többségében az árak feltüntetésével volt kapcsolatos.
Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy megszüntesse azt a gyakorlatot, ami a fogyasztók megtévesztésével rejtett költségek alkalmazásával kényszeríti magasabb vételár fizetésére a vásárlókat.
Az Európai Uniós irányelvek szerint megalkotott magyar fogyasztóvédelmi törvény alapján az[1] eladási árnak és az egységárnak egyértelműnek, könnyen beazonosíthatónak és tisztán olvashatónak kell lennie úgy, hogy az már az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazza.
Ennek nem felel meg az a webshop, amelyik egy termékhez vagy szolgáltatáshoz feltüntet egy árat, majd a vásárlás közben különböző rejtett költségeket ad hozzá (például adminisztrációs díj, kötelező biztosítás, szállítási költség, stb.), melyeket a vásárló nem láthatott előre.
Kedvezmények, akciók
Az árakkal kapcsolatos további elvárás az, hogy a webshopodban nem alkalmazhatsz álkedvezményeket, és egyértelművé kell tenned a kedvezmények kiszámításának módját.[2]
Önmagában az olyan marketingszövegek, mint „akciós”, „leértékelés” vagy „last minute” szavak használata a szokásos árak mellé téve valódi árcsökkentés nélkül megtévesztik a vásárlót, hiszen ilyen esetben szó sincs semmilyen kedvezményről, és az ilyen gyakorlat jogellenes.
Az árengedményt kínáló honlapok közül 31% esetén merült fel a Bizottságban a gyanú, hogy szó sincs semmilyen kedvezményről, és ezekben az esetekben további eljárásra fog sor kerülni.
Elégtelen tájékoztatás
Az online áruházaknak kötelező ellátni a vásárlókat tájékoztatóval, ami előfordul, hogy néhány lényeges elemet nélkülöz, mint például az alábbiakat:
Online vitarendezés
Az európai jogszabályok szerint[3] a webshopoknak meg kell jeleníteniük a honlapjukon az online vitarendezési platformra mutató linket, aminek a fogyasztók számára könnyen elérhetőnek kell lennie.
Sajnos a Bizottság az esetek többségében azt tapasztalta, hogy a webshopok nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, pedig ez a webshop üzemeltetője számára is előnyös lenne, mivel lehetővé teszi, hogy a felek bírósági eljárás nélkül rendezzék a nézeteltérésüket.
Elállás 14 napon belül
Az európai uniós elvárásoknak megfelelő magyar jogszabályok online vásárlás esetén biztosítanak a fogyasztóknak egy 14 napos elállási időtartamot.[4] Ez azt jelenti, hogy a vásárlónak 14 napja van eldönteni, hogy elégedett-e a termékkel, vagy mégsem szeretné megvásárolni.
Mivel a vásárlónak nem kell indokolnia az elállását, ez egy nagy rizikófaktor az eladónak, hiszen az ilyen indokolatlan elállások hátráltatják a működését. Ezért a vásárlót nem is tájékoztatják erről a jogáról.
Csakhogy a tájékoztatás kötelező, és ha ezt elmulasztod, akkor a vásárló elállási joga 12 hónappal meghosszabbodik. Ezért érdemes inkább a jogszerű úton maradni és tájékoztatni a vásárlókat az elállási jogról, mert lehet, hogy a 14 nap átmeneti idő kellemetlen, de a 12 hónap sokkal nagyobb bizonytalanságot okozhat a céged működésében.
Beazonosíthatóság, elérhetőségek
A tájékoztatásnak ki kell arra is terjednie, hogy ki vagy te, mint eladó, mi a címed és az elektronikus elérhetőséged, ami szintén problémás volt több webshop esetében.
Miért fontos, hogy betartsd a szabályokat?
A fent említett szabályok egy része európai uniós jogon alapszik, ami általában kelt az emberekben egy távolságérzetet, így kisebb a hajlandóság a szabályok betartására. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy az Európai Unión belül létezik egy fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat, aminek segítségével a tagállamok hatóságai gyorsan és hatékonyan ki tudják szűrni a fogyasztóvédelmi szabályokat megkerülő személyeket.
Azok, akiknél a Bizottság rendellenességet tárt fel a vizsgálat alatt, számíthatnak rá, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság hamarosan kapcsolatba lép velük. Az is előfordulhat, hogy a hatóság a vizsgálat elszomorító eredménye miatt kiemelt figyelmet fog fordítani a webshopok ellenőrzésére a közeljövőben, ezért javasoljuk, hogy a honlapod kialakításakor a fentieket mindenképp vedd figyelembe.
[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/6/EK IRÁNYELVE 2. cikk a) és b), 4. cikk (1), 1997. évi CLV. törvény 14. § (3) (5)
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve 6. cikk (1) c) 2008. évi XLVII. törvény 6. § (1) d)
[3] Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete
[4] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve 9. cikk (1), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § (1)-(2)
-
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more » -
Can Parties Choose a Foreign Court in a Purely Domestic Transaction in the EU?
Can the parties domiciled in the same EU Member State conclude a choice-of-court agreement conferring jurisdiction on the court of another EU Member State in a purely domestic transaction? Should the choice of a foreign court be considered as a sufficient international element, in itself, to trigger the application of the Brussels Ibis Regulation? The CJEU decided this long-standing debate between subjectivist and objectivist approaches to “internationality” in a recent judgment.
Read more »