Blog
Blog » A TÉVES UTALÁS NEM ELVESZETT PÉNZ
A TÉVES UTALÁS NEM ELVESZETT PÉNZ
2017 Február 06
Előfordulhat olyan helyzet, hogy a banki átutaláskor egy téves szám miatt illetéktelen személyhez kerül az összeg. Általában a pórul járt utalást végzők ilyenkor a bankot keresik meg, hogy vonja vissza az átutalási megbízást, ennek sikertelensége esetén azonban a legtöbben feladják anélkül, hogy más behajtási eszközhöz nyúlnának.. Az alábbiakban bemutatjuk a téves utalással kapcsolatban kevéssé ismert jogi szabályozást, amely által új lehetőségek tárulhatnak fel a pénzüket rossz helyre utalóknak.
1.Ki és kitől hajthatja be az összeget?
A legáltalánosabb esetet az, amikor a vevő helytelen bankszámlaszámra küldi az összeget. Ilyenkor az utalás olyan,
mintha meg sem történt volna. Ez azt jelenti, hogy az eladó joggal követelheti a vevőn az őt megillető összeget.
Például ha internetes rendelést adunk le egy webáruházban, és a bolt által küldött bankszámlaszámot rosszul másoljuk át,
a bolt jogosult visszatartani a terméket addig, amíg az átutalást az általa megadott számlára helyesen teljesítjük. A tévesen átutalt összeget pedig nekünk kell behajtani attól a személytől, akihez az utalás tévesen érkezett.
Ritkább esetben a jogosult adja meg rosszul meg a számlaszámát. Ha mi annak megfelelően utalunk, a részünkről a kötelezettségünknek eleget tettünk, nem vagyunk kötelesek még egyszer utalást teljesíteni a célszemély helyes számlájára.
Az előző példával élve, ha a webáruházból rendelve a bolt által küldött számlán rossz számlaszám szerepel, és mi az alapján fizetünk, helyesen jártunk el és a bolt köteles a terméket átadni. A pénzt tévesen fogadó személytől az összeget a boltnak kell behajtani.
2.Megtarthatja a pénzt a célszámla „szerencsés” tulajdonosa?
A téves utalás előnyösebbik oldalán álló harmadik fél nem örülhet sokáig a szerencséjének, ugyanis ha nem szolgáltatja vissza a kapott összeget, az büntetőjogi és polgári jogi következményekkel is jár.
A büntetőjog alapján aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen pénzt eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, jogtalan elsajátítást követ el. 50 000 Forintot meg nem haladó összeg esetén szabálysértésnek minősül, azonban magasabb összeg már bűncselekmény, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cselekménye polgári jogi szempontból jogalap nélküli gazdagodásnak minősül, azzal a következménnyel, hogy a „szerencsés” számlatulajdonos köteles a pénzt, mint jogalap nélkkül szerzett vagyoni előnyt visszatéríteni. Megjegyezzük, hogy a visszafizetéssel nem éri meg várni, mivel az összeg után a jogosultnak késedelmi kamat is jár.
3.Milyen jogi eszközökkel lehet visszaszerezni a pénzt?
Sok bank kínál úgynevezett visszahívási szolgáltatást téves utalás esetére, ez azonban csak bizonyos határidőn belül és díj fizetése ellenében lehetséges. Amennyiben bankunk nem kínál ilyen lehetőséget, vagy a határidőkről lekéstünk, akkor se csüggedjünk el!
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést követően a rendőrség kideríti a célszámla tulajdonosainak adatait, aki ellen megfelelő információk birtokában büntetőeljárást indítanak. Az eljárás lehetőséget ad a sértettnek polgári jogi igényét is érvényesíteni, bár ez a folyamat meglehetősen hosszadalmas.
Polgári eljárást választva, nekünk kell kideríteni a célszemély nevét és címét, hogy közöljük vele a félreértést, és felszólítsuk az összeg visszautalására. Ezek az adatok banktitoknak minősülnek, azonban a hitelintézetekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy téves utalás esetén a bank ezekről tájékoztassa az utalást teljesítő felet.
A szükséges adatok birtokában a pénzünket jogosulatlanul magánál tartó féllel szemben fizetési meghagyásos eljárást vagy pert lehet indítani, amelynek jogerőre emelkedése után végrehajtó segítségével az összeg visszaszerezhető.
-
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben » -
LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN
Az év elejével a Munka Törvénykönyve több lényeges rendelkezése is módosult, a jogszabályváltozás valamennyi hazai munkáltatót érinti. A munkáltatónak érdemes felülvizsgálni a munkaügyi sablonok, szabályzatok, illetve HR folyamatok megfelelőségét, valamint felkészülni a megváltozott, illetve új szabályok alkalmazására. Cikkünkben a főbb változásokat ismertetjük a teljesség igénye nélkül.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – ÚJ CIKKSOROZAT E-ÍRÁSBELISÉGRŐL
A nyilatkozatok írásba foglalása azon túl, hogy elősegíti az egyes tények, nyilatkozatok bizonyíthatóságát, sok esetben az érvényesség feltétele is, így jelentősége elvitathatatlan. Amikor írásbeliségre gondolunk, általában a papíralapú, kézzel aláírt dokumentumok jutnak eszünkbe. Azonban a technológia fejlődése óta egyre inkább teret nyernek a különböző digitális megoldások, mint az elektronikus aláírás, az e-mail, vagy egy SMS. Mindazonáltal kérdés, hogy ezen modern megoldások valóban megfelelnek-e az írásbeliség kritériumainak. Tekintettel arra, hogy egy viszonylag friss, illetve folyamatosan fejlődő kérdéskörről van szó, melyre az egyes jogterületeken különböző válaszokat találunk, egy több részes cikksorozatban fogjuk körbejárni ezt a témát, mely az üzleti élet valamennyi szereplőjét bizonyára érinti. Jelen cikkünkben bemutatjuk az írásbeliség jogi alapjait és utánajárunk, hogy milyen esetekben merül fel annak kötelező alkalmazása. Majd körbejárjuk, hogy a modernizáció folytán melyek a „hagyományos” írásbeli forma kihívói. Végül pedig bemutatjuk, hogy a cikksorozatunkban mely jogterületeket fogunk részletesen megvizsgálni.
Bővebben »