KIRÚGHATOD A DOLGOZÓDAT EGY BLOGBEJEGYZÉS MIATT? - STRASBOURG DÖNTÖTT

13 November 2019

Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkáltató gazdasági érdekei és a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jog között? Korlátozhatja a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát és megszüntetheti a munkaviszonyt egy blogbejegyzés miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy friss döntésében, amelyet egy magyar kérelmező ügyében hozott. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a tényeket és a Bíróság megállapításait.

1. Tények

A kérelmező, Herbai Úr HR menedzsment szakértőként dolgozott az OTP banknál. 2011 elején részt vet az OTP javadalmazási politikájának megújításában.

2011 januárjában Herbai Úr egy HR menedzsment témájú publikációkkal és eseményekkel foglalkozó, tudás-megosztó honlapot indított. A honlapon közzétették Herbai Úr bemutatkozását és azt is, hogy egy nagy hazai banknál dolgozik. Abban az időszakban két cikk is megjelent a honlapon, melyek az általánosság szintjén foglalkoztak aktuális témákkal, így HR stratégiával és az új 16%-os személyi jövedelem adókulccsal.

2011 februárjában az OTP megszüntette Herbai Úr munkaviszonyát arra hivatkozással, hogy Herbai Úr megsértette az OTP titoktartási szabályait. A Bank úgy látta, hogy Herbai Úr tevékenysége sérti az OTP gazdasági érdekeit.

2. Munkaügyi jogvita

Herbai Úr az általa jogellenesnek tartott munkaviszony megszüntetés miatt munkaügyi pert indított Magyarországon. Többek között arra hivatkozott, hogy nem tehető felelőssé a mások által írt cikkek tartalmáért, ugyanis a honlapot nem ő üzemelteti. Továbbá rámutatott, hogy nem fedte fel a munkáltatója üzleti titkait és a szándéka csupán arra irányult, hogy szakmai beszélgetéseket kezdeményezzen.

A munkaügyi per meglehetősen vegyes képet mutatott. Az elsőfokú bíróság elutasította Herbai Úr keresetét és megállapította, hogy Herbai Úr megsértette a kölcsönös bizalom elvét és veszélyeztette az OTP üzleti érdekeit. A bíróság rámutatott, hogy a honlapon megosztott információkat Herbai Úr szükségszerűen a munkaviszonyával összefüggésben szerezte.

Ehhez képest a másodfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy Herbai Úr munkaviszonyának megszüntetése jogellenes volt, mivel HR menedzsment témáknak az általánosság szintjén történő megvitatás nem veszélyeztette az OTP üzleti érdekeit.

Herbai Úr szerencsétlenségére az OTP felülvizsgálati eljárás indított, a Kúria pedig elutasította Herbai Ú keresetét. A Kúria ugyanis megállapította, hogy Herbai Úr a munkáltatója aktuális javadalmazási politikájáról tett közzé információkat és ez a magatartása veszélyeztetheti az OTP gazdasági érdekeit.

3. Alkotmányjogi panasz

A munkaügyi jogvita kudarca után Herbai Úr alkotmányjogi panaszt nyújtott be, hivatkozva arra, hogy a tevékenységével kapcsolatban a véleménynyilvánításhoz való jogát gyakorolta és ezt a körülményt az eljárt bíróságok nem vették figyelembe.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a munkaviszonyban a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozható, ha a korlátozás mindenképpen szükséges és arányos. E tekintetben figyelembe kell venni azt is, hogy kérdéses vélemény hozzájárul-e a közügyek megvitatásához.

A fenti elvek alapján Herbai Úr esetében az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy a kérdéses cikkek nem minősülnek egyértelműen olyannak, amelyek közügyek megvitatását célozzák. Emiatt a közzétett cikkek nem élvezik a véleménynyilvánítás szabadságához való jog által biztosított védelmet, ezért Herbai Úr alkotmányjogi panaszát el kell utasítani.

4. Az ügy a Strasbourg-i bíróság előtt

A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően, Herbai Úr eljárást indított a Strasbourg-i Bíróság előtt. Arra hivatkozott, hogy a közzétett cikkek szakmai és közérdeklődésre számot tartó témákat feszegettek, és körülbelül négymillió embert érintettek. Emellett a cikkek semmiféle bizalmas információt nem tartalmaztak és nem volt közvetlen kapcsolat a tartalmuk és az OTP Bank tevékenysége között, vagyis azok az OTP Bankra semmilyen hátrányos következménnyel nem jártak.

Annak elemzésekor, hogy Herbai Úr véleménynyilvánításhoz való joga sérült-e, a Bíróság az alábbi megállapításokra jutott:

1. a cikkeket témájuk miatt nem lehet kizárni a véleménynyilvánítás szabadságához való jogból, mivel ez a jog nemcsak azokat a közléseket védi, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a közügyek megvitatásához;
2. nem merült fel arra vonatkozó bizonyíték, hogy Herbai Úr kizárólag magánérdekből járt el vagy személyes sérelmeit teregette ki;
3. sem az OTP Bank, sem a Kúria nem támasztotta alá, hogy a kérdéses cikkek milyen értelemben sértették vagy veszélyeztették az OTP bank gazdasági érdekeit;
4. Herbai Úr súlyos sérelmet szenvedett, mivel elvesztette a munkáját anélkül, hogy megvizsgálták volna egy ennél kevésbé súlyos intézkedésnek a lehetőségét. 

5. A Strasbourg-i bíróság döntése, kártérítés

A fenti elemzés alapján a Bíróság megállapította, hogy Magyarország megsértette a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. A Kúria ugyanis egyáltalán nem is foglalkozott a véleménynyilvánításhoz való jog kérdésével, az Alkotmánybíróág pedig megállapította, hogy Herbai Úr véleménynyilvánításhoz való joga nem sérült. Vagyis a magyar bíróságok nem tudták meggyőzően alátámasztani, hogy Herbai Úr felmondást támadó keresetének elutasítása a felek jogai közötti egyensúly biztosításán alapult.

Herbai Úr vagyoni kártérítésként 29.500 Euro-t, nem vagyoni kártérítésként pedig 10.000 Euro-t követelt. Míg a vagyoni kártérítés iránti igényt elutasította a Bíróság, a nem vagyoni kártérítést teljes mértékben megítélte.

Amit munkáltatóként tanulhatsz ebből az ügyből, az az, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való joga korlátozható, de csak szükséges és arányos mértékben. Egy olyan blogbejegyzést, amely akár a munkaviszonnyal kapcsolatos témákról tájékoztat az általánosság szintjén, anélkül azonban, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetné, nem lehet kizárni a véleménynyilvánítás szabadságához való jogból és az aligha képezheti egy jogszerű felmondás alapját.