LUXEMBURG DÖNTÖTT – EU JOGOT SÉRT A MAGYAR ÁLLAMI MOBILFIZETÉSI RENDSZER

03 December 2018

Államosítható-e a mobilfizetés egy EU tagállamban az általános gazdasági érdekű szolgáltatások doktrínája alapján? A luxemburgi bíróság ezúttal a magyar nemzeti mobilfizetési rendszer jogszerűségét vizsgálta és jutott arra a következtetésre, hogy egy állami mobilfizetési monopólium felállítása szükségtelen és aránytalan beavatkozás a szabad piaci folyamatokba.

Háttér

Magyarország a mobilfizetési piacon 2014. évtől egy állami monopóliumot vezetett be, mely keretében felállította a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., egy 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozást. Ettől fogva Magyarországon a parkolási díj, útdíj és egyéb állami szolgáltatások ellenértéke mobil eszközről kizárólag a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által létrehozott nemzeti mobilfizetési rendszerben fizethető.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a nemzeti mobilfizetési rendszer, mint a mobilfizetés „államosítása” sérti az EU jogot, hiszen a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek adományozott kizárólagos jog akadályozza a nagykereskedők piacra lépését, ezen keresztül a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó irányelv rendelkezéseit, valamint a letelepedés, illetve a szolgáltatásnyújtás alapvető szabadságát.

Mivel a magyar kormány vitatta a jogsértést és nem tett eleget az Európai Bizottság felhívásának, az ügy Luxemburgban a Európai Unió Bírósága előtt folytatódott.

Az ügy Luxemburgban

A magyar kormány elsődlegesen azzal védekezett, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak („ágész”) minősül, melyre a szolgáltatási irányelv nem vagy csak megszorításokkal alkalmazható, így Magyarország nem kötelezhető a már meglévő ágész-ek liberalizácójára.

Az EU Bíróság ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy jóllehet a mobilfizetési rendszer ágész-nek minősül, azonban az EU jog csak a már EU csatlakozáskor fennálló ágész-ek, illetve állami monopóliumok vonatkozásában engedne enyhébb szabályozást. Ugyanakkor a magyar nemzeti mobilfizetési rendszert a kormány 2014-től, újonnan vezette be, így annak meg kell felelnie diszkrimináció mentességen túl a szükségesség és, arányosság követelményének.

Ebben a körben a kormány azzal érvelt, hogy korábban a magáncégek által nyújtott mobilfizetés szolgáltatások nem biztosítottak országos lefedettséget és azt a felhasználók nem azonos feltételekkel vehették igénybe, az állami monopólium pedig biztosítja a fogyasztók védelmét a kereskedelmi ügyletek tisztességességét és a csalások elleni hatékony fellépést.

Az EU Bíróság azonban rámutatott, hogy a szabad piaci folyamatokba történő állami beavatkozás szükségtelen és eltúlzott volt, mivel a fenti célokat Magyarország kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhette volna, így például a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.‑nek biztosított monopólium helyett egy, a versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer bevezetésével.

Fentiek alapján az EU Bírósága megállapította, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer sérti az EU szolgáltatásokra vonatkozó irányelvét és a szolgáltatások szabad nyújtásának alapvető szabadságát.