Blog
Blog » MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ FECSKE – ITT AZ ELSŐ MAGYAR GDPR BÍRSÁG
MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ FECSKE – ITT AZ ELSŐ MAGYAR GDPR BÍRSÁG
06 March 2019
A magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH még 2018. decemberében kiosztotta az első olyan adatvédelmi bírságot, amely a GDPR megsértésén alapul. Úgy látszik, hogy a NAIH az első fecskénél a marketingből ismert „early bird” kedvezményt alkalmazta. A bírság összege ugyanis nem kiemelkedően magas ahhoz képest, hogy érintetti jogok megsértése miatt kellett kiszabni. Na de lássuk az ügy részleteit.
1. Miért indult az eljárás?
A Kötelezett kamerás megfigyelést folytat a székhelyén, ahol az Érintett ügyintézés miatt 2018. júliusában megjelent. Ezt követően az Érintett e-mailben fordult a Kötelezetthez és meg akarta nézni, illetve másolatot kért azokról a kamerafelvételekről, amelyeken szerepel. Emellett kérte a Kötelezettet, hogy a felvételeket 5 évig ne törölje, mert a felvételekre szüksége van, azokat különböző jogi eljárásokban akarja felhasználni.
A Kötelezett – ahogy az a nagy könyvben (vagyis a GDPR-ben) meg van írva – 30 napon belül válaszolt is az Érintettnek. A válaszban kifejtette, hogy a kamerafelvételek kezelését nem korlátozta, vagyis a felvételeket törölte, mert az Érintett által felhozott indokok nem alapozzák meg az igénye jogosságát. A Kötelezett szerint ugyanis a felvételek csak azt bizonyítanák, hogy az Érintett megjelent a Kötelezettnél, de azt nem, hogy milyen ügyben járt ott vagy mi hangzott el.
Ahogy ez már csak lenni szokott, az Érintett felmérgesítette magát és bepanaszolta a Kötelezettet a NAIH-nál. A NAIH pedig – ha már vizsgálódott – akkor talált is egy-két problémát.
2. Miért sérült az Érintett hozzáférési joga?
A NAIH problémásnak találta, hogy a Kötelezett nem engedte az Érintettnek, hogy megnézze a felvételeket és nem adott ki neki másolatot.
A Kötelezett e körben arra hivatkozott, hogy az Érintett nem indokolta meg konkrétan, hogy miért van szüksége a felvételekre, vagyis hogy pontosan milyen eljárásban szeretné azokat felhasználni. E körben egyébként a Kötelezett a személy- és vagyonvédelmi törvényre hivatkozott, amely valóban tartalmazza, hogy az érintettnek igazolnia kell a jogos érdekét ahhoz, hogy a felvétel törlését megakadályozza.
A NAIH ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a GDPR – szemben a személy- és vagyonvédelmi törvénnyel –a hozzáférési jog kapcsán nem határoz meg többletfeltételeket. Ez azt jelenti, hogy az Érintettnek a felvétel megtekintéséhez, illetve másolat kéréséhez nem kell megindokolnia, hogy miért van szüksége a felvételekre.
A NAIH ezért megállapította, hogy mivel a Kötelezett a hozzáférési jog gyakorlásához többletfeltételt szabott és ennek nem teljesülése miatt tagadta meg az Érintett kérelmének teljesítését, megsértette az Érintett hozzáférési jogát.
3. Mi volt a baj a kamerafelvételek törlésével?
A Kötelezett az Érintett adatkezelés korlátozása iránti kérelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az Érintett nem jelölte meg pontosan, hogy a felvétel törlése miért sértené a jogos érdekét, illetve milyen igényérvényesítéshez kívánná használni a felvételt. A Kötelezett ezért ahelyett, hogy az adatkezelést korlátozta volna, a felvételeket törölte.
A NAIH viszont emlékeztetett arra, hogy az adatkezelés korlátozása iránti kérelem alaposságához elég, ha az érintett hivatkozik arra, hogy a felvételre jogi igénye érvényesítéséhez van szüksége. További indokolásra ebben a körben nincs szükség, különösen egy ilyen helyzetben, ahol a felvétel törlése akár meg is akadályozhatja az igényérvényesítést.
A NAIH szerint a Kötelezett tehát nem tagadhatta volna meg a kérelem teljesítését azon az alapon, hogy a felvétel nem alkalmas vagy nem szükséges az igényérvényesítéshez. Ezt ugyanis az adatkezelő nem mérlegelheti, mivel a GDPR az adatkezelés korlátozásához való joggal kapcsolatban nem határoz ilyen többletkövetelményeket. Összefoglalva tehát, a Kötelezett a felvételek törlésével megsértette az Érintett adatkezelés korlátozásához való jogát.
4. Mit rontott még el a Kötelezett?
Ahogy fentebb írtam, a Kötelezett mintaszerűen – 30 napon belül – válaszolt az Érintettnek a megkeresésére.
Az Érintett adatkezeléssel kapcsolatos konkrét jogainak megsértését azonban a Kötelezettnek a válaszában sikerült még egy dologgal megfejelnie. Elmulasztotta ugyanis tájékoztatni az Érintettet a jogorvoslati lehetőségeiről.
Vagyis azzal, hogy a Kötelezett a válaszban nem hívta fel az Érintett figyelmét arra, hogy panaszt nyújthat be a NAIH-hoz vagy a bírósághoz fordulhat, ugyancsak GDPR-sértően járt el.
5. Milyen tényezőket vett figyelembe a NAIH a bírságnál?
A NAIH egyébként jelképes összegűnek tekinti az első, a GDPR megsértése miatt általa kiszabott bírságot. Valóban, az összeg nem kirívó ahhoz képest, hogy a NAIH már a GDPR hatálybalépése előtt is osztogatott hasonló, sőt jóval magasabb bírságokat.
A bírság mérlegelésénél a NAIH súlyosító tényezőként vette figyelembe, hogy a Kötelezett konkrét jogsérelmet okozott az Érintettnek és azt is, hogy a kamerafelvételek már nem helyreállíthatók, vagyis a sérelmet nem lehet orvosolni.
A NAIH szívét – és így a bírság összegét – viszont enyhítette az, hogy a jogi környezet összezavarhatta a Kötelezettet: a hatályos személy- és vagyonvédelmi törvény ugyanis nincs összhangban a GDPR-el és ez félrevezethette a Kötelezettet. Emellett a NAIH azt is figyelembe vette, hogy a Kötelezett első alkalommal követett el ilyen fajta jogsértést.
És hogy mi ebből a tanulság? Leginkább az, hogy az érintett kérelmét mindig nagyon körültekintően vizsgáld meg és csak akkor utasítsd el, ha teljesen meg van győződve arról, hogy az alaptalan. Ha pedig elutasítod a kérelmet, akkor ne felejtsd el tájékoztatni az érintettet a panasz lehetőségéről.
-
WE ARE 15!
Recently we celebrated our 15th Anniversary, which is a very important milestone for us. Looking back, our Office went through a long improvement until the formation of our present profile: providing legal support in domestic and international commercial law issues and helping our clients doing business in Hungary.
Read more » -
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more »