Blog
Blog » MEGÚSZHATJA-E AZ ADÓSOD A FELSZÁMOLÁST KÖVETELÉS BESZÁMÍTÁSÁVAL?
MEGÚSZHATJA-E AZ ADÓSOD A FELSZÁMOLÁST KÖVETELÉS BESZÁMÍTÁSÁVAL?
26 June 2019
A felszámolási eljárás kezdeményezése a követelésbehajtás hatékony eszköze, hiszen a Csődtörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adós a felszámolást csak a követelés megfizetésével kerülheti el. Épp ezért felszámolás megindítása esetén az egyik gyakori adósi védekezés a beszámításra történő hivatkozás. De vajon korlátlanul hivatkozhat-e az adós beszámításra, ha felszámolás indult ellene? Rövid cikkünkben erre a kérdésre válaszolunk.
Beszámítás a polgári jogban
A Ptk. alapján két cég között fennálló kölcsönös tartozás esetén egy tartozás nem csak annak megfizetésével teljesíthető, hanem úgy is, hogy az egyik fél a másik fél tartozását beszámítja, gyakran használt szóval „kompenzálja”, azaz saját tartozását nem fizeti meg és azon összeg erejéig a másik féltől sem követeli a tartozása megfizetését.
Beszámítás a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban az adós gyakran hivatkozik arra, hogy azért nem fizette meg a felszámolást kérő hitelező számláit, mert neki is van fennálló követelése a hitelezővel szemben, amit be kíván számítani.
A felszámolási eljárás során viszont a Csődtörvény szabályait kell alkalmazni a beszámítással kapcsolatban, melyek azt a Ptk-hoz képest szűkebb körben teszik lehetővé.
A felszámolási kérelem után közölt beszámítás
Az adós gyakran csak akkor kezd el a beszámításra hivatkozni, amikor a hitelező megindítja ellene a felszámolási eljárást, tehát az adós csak a felszámolási kérelem bírósági kézbesítése után gyakorolja beszámítási jogát.
Mivel ez sokszor azt jelentette, hogy az adós nem létező, vagy megalapozatlan követeléseket próbált beszámítani, annak érdekében, hogy elkerülje a felszámolási eljárást, a Csődtörvény szigorította az adósi beszámítás megengedhetőségét, így jelenleg az adósnak erre csupán az alábbi három esetben van lehetősége:
- Ha olyan követelési számít be, ami már a hitelező által a felszámolási kérelem előtt küldött felszólító levél kézhezvétele előtt keletkezett, viszont csak a hitelezői követelés a vitatására nyitva álló határidő után vált esedékessé. Erre példa, egy olyan adósi követelés, melynek hosszabb a teljesítési határideje, így a követelés keletkezése és esedékessége között hosszabb idő telik el.
- Ha a hitelező által küldött fizetési felszólítást követően szerez tudomást arról, hogy a hitelezővel szemben követelése áll fenn vagy a fennálló követelése lejártnak minősül. Erre példa egy olyan követelés, melyről az adós nem tud pl. a hitelező szerződésszegése miatti kártérítési követelés.
- Ha a Hitelező a követelést elismeri.
Ezen felül, az a-b) pont alatti esetekben az adósnak a követelését közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani, tehát egy számla csatolása nem lesz elégséges.
A korlátozások indoka, hogy a jogalkotó szankcionálni kívánta az olyan adósok hanyagságát, akik a saját, már a felszámolási kérelem előtt esedékes követeléseiket nem érvényesítik kellő időben és a felszámolási eljárást nehezítik el a beszámításra történő hivatkozással.
A felszámolási kérelem előtt közölt beszámítás
Mi a helyzet abban az esetben, ha az adós arra hivatkozik, hogy a követelést azért nem fizette meg, mert azt már korábban beszámította saját követelésébe? A Csődtörvény és a joggyakorlat nem rendezi egyértelműen a helyzetet, kérdéses, hogy a felszámolási kérelem előtti beszámítást a fenti szabályok, vagy a Ptk. alapján kell értékelni a fizetésképtelenség megállapítása során.
Ami bizonyos, hogy a felszámolási bíróság sokkal formálisabb bizonyítást folytat le, voltaképp a Csődtörvényben meghatározott kritériumok fennálltának vizsgálatára szorítkozik. Ebből kifolyólag nem engednek teret a tényállás széleskörű feltárásának és az ügy háttere vizsgálatának. Így tehát eljárási szempontból egy korábbi beszámítás jogszerűségének eldöntése nem a felszámolási-, hanem egy polgári peres eljárás tárgya.
A gyakorlat alapján tehát az adós egy korábban közölt beszámításra való hivatkozással sem mentesülhet, ha a beszámítani kért követelést a Hitelező vitatja.
„Kényszer kifizetés” és visszakövetelés
Amennyiben az adós nem tudja gyakorolni beszámítási jogát a felszámolási eljárásban, azonban el kívánja kerülni azt, hogy a bíróság megállapítsa fizetésképtelenségét és felszámolás alá kerüljön, úgy egyetlen lehetősége marad: kifizeti a hitelező részére a követelést, mely által a hitelező „birtokon belül” kerül.
A Csődtörvény szerint azonban az ilyen „kényszer kifizetés” nem minősül az adósi tartozás elismerésének, és a kényszerűségből kifizetett összeget az adós egy külön polgári peres eljárásban visszakövetelheti a hitelezőtől, mely során lehetőség nyílik a teljeskörű bizonyításra is.
Összegzés
Mint látható, a felszámolás során az Adós csak korlátozott keretek között hivatkozhat beszámításra. Ennek oka egyrészt az, hogy az adóst terhelje annak következménye, hogy a már esedékes követelését nem érvényesíti időben és ne hátráltassa a felszámolási eljárást.
Jóllehet a kényszer kifizetéssel a hitelező nem válik véglegesen jogosulttá a követelésre, azonban kétségtelenül a pénz birtokába kerül, mely adott esetben erősebb tárgyalási pozíciót jelent számára a jogvita lezárására.
Fentieket összegezve, amennyiben adósód a vélt vagy valós követelések beszámításával próbál menekülni a felszámolás elől, érdemes ellenőrizni, hogy valóban hivatkozhat-e ezekre a követelésekre a felszámolási eljárás keretei között.
-
WHAT ARE THE FORMAL AND CONTENT REQUIREMENTS OF COMPANY DOCUMENTS IN B2B TRANSACTIONS IN HUNGARY?
Few people may know, but legislation often imposes formal and content requirements for certain documents. In most cases, these rules are for the sake of identification, which is in the interest of both parties, so it is important to pay attention to them to avoid misunderstandings. In this article, we examine the content requirements for documents used in business to business (B2B) transactions.
Read more » -
HOW FAR THE EMPLOYER’S SPHERE OF CONTROL EXTENDS IN HUNGARY, ACCORDING TO THE SUPREME COURT?
Under Hungarian labour law, the employer may be exempted from compensating the employee for damage caused in connection with the employment relationship if the damage was caused by circumstances beyond the employer’s control. But how far does the employer's control extend, and does it really have to take every eventuality into account, even the most unpredictable? In its recent decision, the Hungarian Supreme Court addressed this question.
Read more » -
WE ARE 15!
Recently we celebrated our 15th Anniversary, which is a very important milestone for us. Looking back, our Office went through a long improvement until the formation of our present profile: providing legal support in domestic and international commercial law issues and helping our clients doing business in Hungary.
Read more »