Blog
Blog » MUNKÁLTATÓI FELMONDÁS JOGSZERŰEN ─ I. RÉSZ: HOGYAN INDOKOLD A FELMONDÁST?
MUNKÁLTATÓI FELMONDÁS JOGSZERŰEN ─ I. RÉSZ: HOGYAN INDOKOLD A FELMONDÁST?
30 October 2019
Egy munkaviszonynak a fizetéstől kezdve a szabadság kiadásáig számos érzékeny pontja lehet, ám a munkaügyi viták legtöbbször a munkáltatói felmondás, pontosabban annak indokai miatt alakulnak ki. Tekintettel arra, hogy az indokolás elmaradása vagy hiányossága a felmondás - komoly anyagi következményekkel járó - jogellenességét eredményezi, több részes cikksorozatunkban ismertetjük a felmondás indokolásának szabályait és a magyar bíróságok ezzel kapcsolatban kialakított gyakorlatát. A sorozat első részében a felmondás indokolására vonatkozó általános szabályokat mutatjuk be.
1. A felmondás megfelelő indokolása – általános követelmények
Bármely okból történjen a felmondás, az indokolásnak meg kell felelni a Munka Törvénykönyve[1] és a bírói gyakorlat által támasztott négyféle követelménynek. A felmondás indokolásának
• valósnak,
• okszerűnek,
• időszerűnek és
• világosnak kell lennie.
Az alábbiakban kifejtjük, hogy az egyes követelmények mit is jelentenek pontosan.
2. A felmondási indok valósága
A felmondás indokolásával kapcsolatos alapvető követelmény, hogy az a tényeknek megfelelő valós okokra hivatkozzon. Fontos, hogy az indoknak a felmondás közlésekor kell fennállnia (valósnak lennie). Jogszerűtlen a felmondás, ha az indoklásban szereplő ok, például a munkakör megszűnése a felmondás közléséhez képest csak egy későbbi időpontban következik be.[2]
Mi van abban az esetben, ha a munkaviszonyt egy huzamosabb ideig tartó, összetett átszervezési folyamat részeként szüntetik meg? A bíróság ilyen esetben a felmondást megalapozó konkrét részfolyamat valóságosságát vizsgálja (pl.: a felmondást megelőzően született-e döntés a szervezeti változásokról, elkezdődött-e a megvalósítás), a teljes folyamat befejezettsége nem szükséges a jogszerűség megállapításához.[3]
A felmondás gyakran több indokot tartalmaz, ilyenkor az egyes indokok valótlanságának különböző következményei lehetnek.
Amennyiben a felmondást több indok együttesen alapozza meg, valamennyinek valósnak kell lenni a jogszerűséghez, és már egy indok valótlansága is a felmondás jogellenességéhez vezet. Ellenben, ha a felmondásból kivehető, hogy azt már egy indok önállóan megalapozza, a felmondás jogszerű, amennyiben a bíróság egy, a felmondást megalapozó indok valóságát megállapítja.[4]
3. A felmondási indok okszerűsége
Az okszerűség követelménye alatt azt értjük, hogy a megjelölt ok alkalmas-e a munkaviszony megszüntetésére. A felmondás indokolásának komolynak és meggyőzőnek kell lennie, tehát ezen szempont értékelésekor a megjelölt indokok súlyát, jelentőségét vizsgálja a bíróság.
A tendencia abba az irányba mutat, hogy a bíróságok egyre inkább megengedőek a munkavállalókkal szemben, így nem okszerű a felmondás például a munkavállaló egyszeri késése vagy néhány esetben történt késedelmes adatrögzítés miatt[5].
A joggyakorlat szerint szintén az okszerűség követelményébe ütköző, ha a felmondás oka a munkavállaló korábbi betegsége, hiszen abból nem vonható le a következtetés, hogy a már meggyógyult munkavállaló munkájára nincs szükség a munkáltatónál.
4. A felmondási indok időszerűsége
Bár az Munka Törvénykönyve a „rendes” felmondás kapcsán nem tartalmaz szigorú határidőket, ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató a felmondási indokra bármikor, az indok fennállását követően korlátlan időtartamon belül hivatkozhatna.
A gyakorlat alapján a felmondási ok bekövetkezését követően a munkáltatónak ésszerű időn belül kell élnie a felmondás jogával. Ennek elmulasztása egyrészt hiteltelenné teszi a felmondást, ami az okszerűséget sérti, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató hosszabb időn keresztül bizonytalanságban tartsa vagy zsarolja a munkavállalót a munkaviszonya sorsát illetően.
Az időszerűség vonatkozásában konkrét időintervallum nem határozható meg, mivel azt az adott ügy körülményei nagyban befolyásolják. A gyakorlat alapján annyi biztos, hogy az évekkel korábban történt eseményre történő hivatkozás nem állja meg a helyét,[6] sőt, a bíróság ennél rövidebb idő, az okot adó esemény után fél évvel történt felmondás esetén is megállapította a jogellenességet az „elkésettség” miatt.
5. A felmondási indok világossága
A munkáltató köteles a felmondás okait és az azt megalapozó tényeket, körülményeket, bizonyítékokat egyértelműen, világosan és érthetően megjelölni az indokolásban. Ennek célja, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen azokat nyomban megismerni, ellenőrizni és adott esetben a védekezését, vitatását mihamarabb előadni.
A gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy az olyan közhelyszerű, általános megfogalmazások, mint a „munkavállaló nem felelt meg a személyéhez fűzött várakozásoknak” vagy „az eredménye elmaradt a cég által kitűzött elvárásoktól” nem felelnek meg a világosság követelményének.
A kötelezettségen a gyakorlat annyiban enyhít, hogy a munkavállaló számára kell egyértelmű legyen a munkaviszonya megszüntetésének indoka. Ezért nem állapítható meg a világos indokolás hiánya, ha a felmondás egy kívülálló számára esetleg elsőre nem világos, de annak tartalmát a munkavállaló nyilvánvalóan megismerte és megértette.[7]
6. Összegzés
Cikkünk első részében bemutattuk, hogy a munkáltatói felmondás nélkülözhetetlen tartalmi eleme az indokolás, melyben a munkáltató összegzi a felmondás okát és az azt megalapozó tényeket. Bármely okból történik a felmondás, az indokolásnak a valóság, okszerűség, időszerűség, valamint a világosság kritériumának minden esetben meg kell felelni. A négy követelmény bármelyikének megsértése a felmondás jogellenességéhez vezet.
-
WHAT ARE THE FORMAL AND CONTENT REQUIREMENTS OF COMPANY DOCUMENTS IN B2B TRANSACTIONS IN HUNGARY?
Few people may know, but legislation often imposes formal and content requirements for certain documents. In most cases, these rules are for the sake of identification, which is in the interest of both parties, so it is important to pay attention to them to avoid misunderstandings. In this article, we examine the content requirements for documents used in business to business (B2B) transactions.
Read more » -
HOW FAR THE EMPLOYER’S SPHERE OF CONTROL EXTENDS IN HUNGARY, ACCORDING TO THE SUPREME COURT?
Under Hungarian labour law, the employer may be exempted from compensating the employee for damage caused in connection with the employment relationship if the damage was caused by circumstances beyond the employer’s control. But how far does the employer's control extend, and does it really have to take every eventuality into account, even the most unpredictable? In its recent decision, the Hungarian Supreme Court addressed this question.
Read more » -
WE ARE 15!
Recently we celebrated our 15th Anniversary, which is a very important milestone for us. Looking back, our Office went through a long improvement until the formation of our present profile: providing legal support in domestic and international commercial law issues and helping our clients doing business in Hungary.
Read more »