Blog
Blog » NE SZEMEZGESS A SZERZŐDÉSBŐL!
NE SZEMEZGESS A SZERZŐDÉSBŐL!
28 September 2017
A Kúria döntése ügyfelünk ügyében Egy alá nem írt szerződés komoly problémát okoz, ha később valamelyik fél elkezdi vitatni annak tartalmát, és „kiszemezgeti” a neki kedvező feltételeket. Különösen fennáll ez a veszély napjainkban, amikor a kereskedelmi szerződések többségét e-mail útján kötjük és gyakran elfelejtjük aláírni a papír alapú verziót. A Kúria legutóbbi döntése egyik ügyfelünk ügyében szerencsére világos iránymutatást ad az ilyen esetekre.
Tények
Ügyfelünk, egy kelet-közép-európai logisztikai szolgáltató, aki 2 éves időtartamra megnyert egy országos sörszállítási tendert, és egyes fuvarozási feladatokat egy magyarországi fuvarozóval akart alvállalkozásban ellátni.
Az egész országot lefedő sörkiszállítási projekt „D” napja 2012. március 1 volt, emiatt ügyfelünk 2012. januárjától több üzleti megbeszélést is szervezett a leendő fuvarozóval, és e-mailben alvállalkozói szerződéstervezeteket is küldött neki.
Az alvállalkozói szerződéstervezet egyik fő pontja a szerződés indokolás nélküli felmondását érintette, melyet 30 napos felmondási időre korlátoztak a gördülékeny alvállalkozó váltás érdekében.
Ahogy az általában lenni szokott, az alvállalkozó nem küldte vissza az aláírt szerződést, hanem a „D” napon megkezdte a szolgáltatást. Röviddel ezután nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja megfelelően teljesíteni a feladatokat és 2 hét után előzetes figyelmeztetés nélkül leállt a kiszállításokkal.
Ügyfelünknek sebtében más fuvarozókkal kellett pótolni az alvállalkozót, akik az eredeti árnál magasabban vállalták a szolgáltatást, így ügyfelünk nem csak a profitját vesztette el, hanem további károkat is szenvedett. Mondanunk sem kell, hogy nem akarta kifizetni az alvállalkozó által benyújtott számlát.
Bírósági eljárás
A fuvarozó beperelte megbízónkat a fuvardíj iránt, állítva, hogy a felek szóban csak a fuvardíj összegében állapodtak meg, de az alvállalkozói szerződés többi feltételében nem. A fuvarozó különösen a 30 napos felmondási idő elfogadását vitatta, ragaszkodva ahhoz, hogy soha nem írta alá a szerződést és csak egy e-mail csatolmányt kapott.
A bíróság előtt hangsúlyoztuk, hogy a szerződéses feltételek között nem lehet „szemezgetni”. Figyelemmel a szerződés hosszára (2 év) és terjedelmére (országos lefedettség), egyértelmű, hogy nem csak az árak, hanem a többi szerződéses feltétel is lényeges volt. Azzal érveltünk, hogy a fuvarozó a teljesítés megkezdésével teljes egészében elfogadta az e-mailen megküldött szerződéstervezet.
A bíróság osztotta álláspontunkat, kiemelve, hogy a szerződéses tárgyalások során a cégeknek fokozott gondossággal, jóhiszeműen kell eljárniuk. Ha egy fél e-mailben szerződéstervezet kap, majd szó nélkül megkezdi a szerződés teljesítését, úgy ráutaló magatartással elfogadja a feltételeket. Az ezzel ellentétes álláspont a jóhiszeműen eljáró, szerződés tervezetet megküldő félt „büntetné”.
A Kúria fenntartotta a döntést, kiemelve, hogy a szerződés az e-mail csatolmányában foglalt tartalommal, ráutaló magatartással jött létre a felek között. Emiatt nem lehet „kiszemezgetni” az egyik félnek kedvező feltételt (pl. ár), és figyelmen kívül hagyni a másik felet védő feltételeket (pl. felmondási idő). A Kúria ezenkívül megállapította a fuvarozó felelősségét ügyfelünk elmaradt hasznáért és az egyéb károkért is.
Tanulság:
Kereskedelmi szerződések tárgyalása során mindig küldjük meg a szerződéstervezetünket a másik félnek kellő időben, legalább e-mail útján. Ilyen esetben, ha szerződés végül nem is kerül aláírásra, később bizonyítani tudjuk, hogy a teljesítés megkezdésével a másik fél elfogadja a feltételeket, és később felelős lesz a szerződésszegésért.
-
WE ARE 15!
Recently we celebrated our 15th Anniversary, which is a very important milestone for us. Looking back, our Office went through a long improvement until the formation of our present profile: providing legal support in domestic and international commercial law issues and helping our clients doing business in Hungary.
Read more » -
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more »