Blog
Blog » TÖRVÉNYES VOLT A TANKÖNYVPIACRÓL VALÓ ÁLLAMI KISZORÍTÁS? - STRASBURG DÖNTÖTT
TÖRVÉNYES VOLT A TANKÖNYVPIACRÓL VALÓ ÁLLAMI KISZORÍTÁS? - STRASBURG DÖNTÖTT
05 November 2018
Elveheti-e a kormány az ügyfeleid egy új állami monopólium felállításával? Hol vannak a piacba való állami beavatkozás korlátai az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint? Cikkünkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a strasburgi bíróság friss ítéletét elemezve, melyet a magyar tankönyvpiac ügyében hozott
Tények
A közoktatás központosításával egyidejűleg a magyar kormány 2011-ben a korábban szabad tankönyv piacot is újjá szervezte úgy, hogy egy állami tulajdonú, non-profit elosztó céget hozott létre Könyvtárellátó néven.
A 2011. tavaszán elfogadott és 2013. őszén hatályba lépő reform előtt több mint 30 közepes, illetve nagy tankönyv kereskedő cég uralta a piacot, ahol csak a könyvek ára és tartalma volt szabályozott, ugyanakkor a tankönyv ellátás egy erősen versengő piacon megvalósuló, engedély nélkül végezhető kereskedelmi tevékenység volt.
Azonban 2013. szeptemberétől az iskolák, illetve a tanulók már csak a Könyvtárellátón keresztül vásárolhatják meg a tankönyveket, mely azért került felállításra, hogy a tankönyvek egységes, központosított beszerzése révén, a tankkönyvpiac transzparenseb legyen, a tanulók és a szülők, valamint a közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében.
Míg az új szabályok 20% garantált árrést biztosítanak az újonnan létrehozott Könyvtárellátó részére, a korábbi tankönyv kereskedők 2013. őszétől gyakorlatilag kiszorultak a piacról.
Köztük hárman, a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ket Bt., akik évek óta ebben az üzletágban tevékenykedtek, az Alkotmánybíróság előtt támadták meg az új szabályokat, majd ennek sikertelensége miatt a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé vitték ügyüket.
Az ügy Strasbourgban
A három tankönyvkereskedő a tulajdonhoz való joguk megsértését panaszolta, azt állítva, hogy a magyar állam az állami monopólium felállításával gyakorlatilag kiszorította őket a tankönyv piacról.
A magyar kormány először is vitatta, hogy a tankönyvkereskedők „ügyfélköre” egyáltalán a Emberi Jogok Európai Konvenciója által védett „tulajdon” kategóriába tartozik, kiemelve, hogy a korábbi tankönyvkereskedők nem rendelkeztek semmilyen „működési engedéllyel” ami garantálta volna piaci működésüket és amit egyáltatlán vissza lehetett volna vonni.
A kormány álláspontja szerint jogában állt újra szervezni egy piaciot, mely az álláspontja szerint egyébként is torzított volt, hiszen a tankönyvkereskedők befolyásolni tudták a tanárok választását különböző bónuszokkal és engedményekkel. Végül előadta, hogy az ügyfélkör esetleges elvesztése az új jogszabály közvetett hatása lehetett, ugyanakkor a korábbi könyvkereskedők 2013. után is részt vehettek a közbeszerzéseken, tehát nem voltak elzárva a piactól.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága először is leszögezte, hogy egy olyan piacon, ahol az ügyfelek száma korlátozott, a könyvkereskedők „bejáratottt” üzlete és ügyfélköre a Konvenció által védett tulajdon fogalmába tartozik, tekintet nélkül a formális működési engedély hiányára. Ezt az ügyfélkört vette el az állam által felállított monopólium.
A Bíróság azt is kétségbe vonta, hogy az új szabályos bármilyen jogos érdeket szolgálna, felhívva a figyelmet, hogy míg a Könyvtárellátó részére az új törvény által garantál árrés 20%, addig 2013. előtt a tankönyvkereskedők szabad piaci árrése mindössze 11-16% volt, a tankönyvek ára pedig mindkét rendszerben rögzített volt.
A Bíróság emlékeztetett, hogy jóllehet a kormány széles mérlegelési joggal rendelkezik, amikor meghatározza, hogy melyek a közösség érdekei, azonban egy fair egyensúlyt kell tartania a közérdek és az egyének alapvető jogai között, tiszteletben tartva az arányosság elvét.
Tekintettel arra, hogy jelen esetben i) az átmeneti időszak meglehetősen rövid volt (18 hónap) ii) a tankönyvkereskedők 2013 után nem tudták folytatni üzleti tevékenységüket, és a Könyvtárellátó egy alkalommal sem hívta meg őket az általa szervezett közbeszerzésekre; iii) semmilyen intézkedés ne m volt, mely a könyvkereskedőknek bármilyen kártalanítást adott volna; iv) a szülők és a gyerekek semmilyen előnyt nem élveztek az új rendszerből, a 2013-ban hatályba lépő új szabályok a szabad piacba való önkényes és aránytalan beavatkozást valósítottak meg.
Fentiek alapján a Bíróság megállapította, hogy a tankönyvkereskedők piacról való kiszorításával a magyar állam megsértette a Konvenció által biztosított tulajdonhoz való jogot.
A Bíróság döntése még nem jogerős, azt a Nagy Kamara - kivételes esetben – felülbírálhatja.
Összegzés
A Bíróság ítélete igen fontos döntés, mely megerősíti a korábbi esetjogot a tulajdonjog fogalma kapcsán azzal, hogy abba egy cég ügyfélköre is beletartozhat, illetve az egyének jogainak védelmét a szabad piacba való túlzott állami beavatkozás esetén.
-
WHAT ARE THE FORMAL AND CONTENT REQUIREMENTS OF COMPANY DOCUMENTS IN B2B TRANSACTIONS IN HUNGARY?
Few people may know, but legislation often imposes formal and content requirements for certain documents. In most cases, these rules are for the sake of identification, which is in the interest of both parties, so it is important to pay attention to them to avoid misunderstandings. In this article, we examine the content requirements for documents used in business to business (B2B) transactions.
Read more » -
HOW FAR THE EMPLOYER’S SPHERE OF CONTROL EXTENDS IN HUNGARY, ACCORDING TO THE SUPREME COURT?
Under Hungarian labour law, the employer may be exempted from compensating the employee for damage caused in connection with the employment relationship if the damage was caused by circumstances beyond the employer’s control. But how far does the employer's control extend, and does it really have to take every eventuality into account, even the most unpredictable? In its recent decision, the Hungarian Supreme Court addressed this question.
Read more » -
WE ARE 15!
Recently we celebrated our 15th Anniversary, which is a very important milestone for us. Looking back, our Office went through a long improvement until the formation of our present profile: providing legal support in domestic and international commercial law issues and helping our clients doing business in Hungary.
Read more »