Az Európai Bizottság 2021 nyarán kettő adatvédelemi szabályozással kapcsolatos, új „általános szerződési feltételt” is kiadott, amelyek egyrészt a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelők és adatfeldolgozók közötti jogviszonyokra, másrészt pedig a harmadik országokba történő személyesadat-továbbításokra alkalmazhatók. Cikkünkben választ adunk azokra a kérdésekre, hogy mit szabályoznak ezek az ÁSZF-ek, miben különböznek a korábbi ÁSZF-ektől, illetve hogyan alkalmazhatja a vállalkozásod az új ÁSZF-eket?
Az elmúlt hetekben számos kérdés merült a koronavírus elleni védettségre vonatkozó, ún. „védettségi igazolvány”-ban feltüntetett adatok munkáltatói megismerésével kapcsolatban. Jogosult-e a munkáltató erre vonatkozó információt kérni a munkavállalójától, tárolhatja-e a munkavállalójára vonatkozó adatokat? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója („Tájékoztató”) alapján.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Elbocsájthatod a munkavállalód, ha titkos kamerafelvétel bizonyítja, hogy lopott? E kérdésre az Emberi Jogok Európa Bírósága egy közelmúltban hozott döntésében igenlő választ adott, mely azonban kérdéses, hogy mennyire egyeztethető össze az EU-ban egyre erősödő adatvédelemmel, különösen Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépését követően.