Cikkek
Versengő választottbírósági és joghatósági kikötések - Feloldási lehetőségek a nemzetközi gyakorlatban
Manapság az ügyvéd, illetve jogtanácsos részvételével létrejövő üzleti szerződésekben jogviták esetére szinte mindig szerepel választottbírósági, vagy rendes bírósági kikötés. Ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy egy szerződés, illetve több, egymással szorosabb vagy lazább kapcsolatban álló szerződés egymásnak ellentmondó fórumválasztó kikötéseket tartalmaz. Kioltják-e egymást ilyenkor az egymással ütköző választottbírósági és joghatósági megállapodások? Milyen módszerek alapján oldják fel a fórumválasztó megállapodások kollízióját a fontosabb európai jogrendszerek bíróságai? Cikkünkben bemutatjuk a nemzetközi gyakorlat főbb tendenciáit.
Bővebben LetöltésA New York-i választottbírósági egyezmény - 60 éve a hazai gyakorlatban
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén aligha létezik olyan sikeres nemzetközi jogi szerződés, mint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény („Egyezmény”). Az Egyezményhez csatlakozott államok száma közelíti a 170 országot, emellett az mintaként szolgált az UNCITRAL 1986. évi nemzetközi választottbíráskodásról szóló modelltörvényének („Modelltörvény”) kidolgozásakor, amelyet hazánk is kiindulási alapnak tekintett a választottbíráskodás közelmúltbeli átfogó szabályozásai során. Figyelemmel arra, hogy az Egyezmény idén ünnepli hazai hatálybalépésének 60. évfordulóját, érdemes áttekinteni az ahhoz kapcsolódó hazai bírói gyakorlatot, választ keresve arra a kérdésre, hogy az mennyiben követi az Egyezmény nemzetközi joggyakorlatában kialakult uralkodó trendeket. Az összehasonlításhoz többek között segítségül hívjuk a közelmúltban magyar fordításban megjelent ICCA Kézikönyvet az Egyezmény értelmezéséhez, amely azzal a céllal készült, hogy az Egyezmény sokszor csak idegen nyelven elérhető külföldi bírói gyakorlatát könnyebben hozzáférhetővé tegye az Egyezményt alkalmazó nemzeti bírák és természetesen valamennyi választottbíráskodással foglalkozó szakember számára.
Bővebben LetöltésVálaszút előtt álló hazai jogalkalmazás - Aszimmetrikus választottbírósági és joghatósági megállapodások a nemzetközi gyakorlatban
A globalizációnak és az egyre komplexebbé váló gazdasági tranzakcióknak köszönhetően a nemzetközi vitarendezés területén az elmúlt években megfigyelhető jelenség az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások nemzetközi elterjedése. Annak ellenére, hogy a gyakorlat részéről valós igény van az olyan joghatósági, illetve választottbírósági megállapodásokra, melyek a felek egyike számára több jogot, nagyobb szabadságot nyújtanak a tekintetben, hogy megválassza a vitarendezés típusát, illetve helyét, a bíróságok részéről sokszor ösztönös ellenérzés övezi ezen „nem hagyományos” fórumválasztásokat, melyek több évszázados reflexeknek, illetve anyagi-, és eljárásjogi jogintézményeknek látszanak ellentmondani. A kortárs magyar bírói gyakorlatban eddig egy közelmúltban közzétett eseti döntés erejéig találkozhattunk aszimmetrikus fórumválasztással. Jóllehet az adott esetet a Kúria végül egy másik jogintézmény alapján döntötte el, azonban az ügyben ítélkező három bírói fórum egymásnak ellentmondó következtetései rávilágítanak arra, hogy az aszimmetrikus fórumválasztások jelenkori hazai jogi megítélése korántsem kiforrott. Jogalkalmazásunk így válaszút előtt áll az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jogi megítélése kapcsán, emiatt célszerű megfontolni az irányt, mivel egy rossz kezdő lépés nehezen visszafordítható, vagy akár irreverzibilis következményekkel is járhat. Ennek elkerülése érdekében a jelen tanulmányban – egy rövid elméleti bevezetést követően – pillanatfelvételt készítünk az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jelenlegi nemzetközi megítéléséről három olyan nagyobb jogrendszerben, ahol a joggyakorlat az elmúlt években visszatérően találkoztak ilyen típusú klauzulákkal. Az elemzést az angolszász jogcsalád bölcsőjével, az Egyesült Királysággal kezdjük, majd a római-germán jogcsalád egy meghatározó tagjával, Franciaországgal folytatjuk. Ezt követően Oroszország vonatkozó bírói gyakorlatát vizsgáljuk meg. Ez utóbbi ország ugyan a nemzetközi jogfejlődésre gyakorolt hatásában messze elmarad fenti társaitól, azonban az utolsó évtizedben az aszimmetrikus fórumválasztások területén több tanulságos ügyet produkált, amelyek intő példaként szolgálhatnak.
Bővebben LetöltésAszimmetrikus fórumválasztás a hazai gyakorlatban régen és ma
Az aszimmetrikus választottbírósági és joghatósági klauzulák a kortárs nemzetközi joggyakorlatban elterjedt fórumválasztó megállapodások, melyek érvényessége és kikényszeríthetősége kapcsán az elmúlt években több jogrendszerben egymásnak ellentmondó döntések születtek. A francia, angol és orosz joggyakorlat jelenlegi tendenciáival részletesen korábbi cikkükben foglalkoztunk. Mivel az aszimmetrikus fórumválasztás problémája a közelmúltban a hazai joggyakorlatban is megjelent, és a közeljövőben várható, hogy hasonló problémával még találkozni fog a magyar jogalkalmazás, a jelen tanulmányban egyrészt visszanyúlunk a hazai jogtörténeti előzményekhez, elemezve az 1945 előtti magyar jogfejlődést, másrészt részletesen megvizsgáljuk a Kúria közzétett eseti döntését és annak kapcsán a különböző szinteken eljárt bíróságok álláspontját az aszimmetrikus fórumválasztással kapcsolatban. Mivel a jelenkori hazai bírói gyakorlat még válaszúton áll az aszimmetrikus fórumválasztás megítélése kapcsán a történeti és külföldi példák szintéziseként megkíséreljük felállítani az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jogi megítélésének három lehetséges elméleti modelljét, és megpróbálunk támpontot nyújtani a válaszúton a helyes irányba történő elinduláshoz.
Bővebben LetöltésDupla vagy semmi? Versengő választottbírósági és joghatósági megállapodások
A nemzetközi vitarendezés sajátos jelensége a választottbírósági és joghatósági megállapodás ütközése egy szerződésen belül, illetve több, egymással szorosabb vagy lazább kapcsolatban álló szerződésben. Kioltják-e ilyenkor egymást az ellentmondó fórumválasztó megállapodások? Ha nem, akkor mindkét fórumválasztó megállapodás egyszerre érvényesül, vagy valamelyik elsőbbséget élvez a másikkal szemben? A szerződésértelmezés általános elvei mellett vannak-e olyan paradigmák, melyek befolyásolják a választottbírósági és joghatósági megállapodás közötti kollízió feloldását?
Bővebben LetöltésDamoklész Kardja-e a felszámolás? Avagy a magyar építtetői fedezetkezelés az ICC Nemzetközi Választottbírósága előtt
Az építtetői fedezetkezelés 2009. évben került bevezetésre a magyar jogrendszerbe az építőipari lánctartozások csökkentése érdekében, de egyik alapvető hiányossága, hogy nem határozza meg a fővállalkozói követelés alvállalkozói láncolatra történő jogszabályi engedményezésének időpontját. Ez a hiány - az építőiparban gyakori felszámolási eljárásokra tekintettel - jelentősen veszélyezteti a jogalkotói célok teljesülését. Hogyan lehet ezt a joghézagot az anyagi jog értelmezésével kitölteni és melyek a hézagpótlás eljárásjogi vetületei választottbíráskodás esetén? Jelen tanulmány az ICC nemzetközi választottbíróság tanácsának a közelmúltban hozott ítélete alapján ad választ a fenti kérdésre.
Bővebben LetöltésKezeletlen adatkezelés? Avagy alapvető adatvédelemi kérdések választottbírósági eljárásokban a GDPR után
A GDPR hatálya kiterjed a választottbírósági eljárásokra is, új kihívások elé állítva a jogalkalmazókat és a jogalkotót. Milyen alapvető kötelezettségeket ró a rendelet az eljárás főbb szereplőire? Milyen szerződéssel kell, illetve célszerű rendezni a szereplők közti viszonyokat adatvédelmi szempontból? Kell-e további jogalkotói lépést tenni a választottbíráskodás függetlenségének megőrzése érdekében? Jelen cikk keretében ezen alapvető kérdéseket vizsgáljuk.
Bővebben LetöltésJárt utat a járatlanért … Gondolatok az eljárásújítás jogintézményéről a választottbíráskodásban, nemzetközi kitekintéssel
A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény eljárásjogi szempontból legjelentősebb újdonsága a választottbírósági ítéletek ellen igénybe vehető új perorvoslat, az eljárásújítás bevezetése. A jelen írás célja – a jogösszehasonlítás módszerét is segítségül hívva – annak vizsgálata, hogy az eljárásújítás, mint a magyar választottbíráskodási jog új jogintézménye, mennyiben segítheti a jogalkotó által deklarált cél elérését, nevezetesen a magyar választottbíráskodás nemzetközi versenyképességének növelését.
Bővebben LetöltésA választottbírói Kompetenz-Kompetenz hazai eróziója-Ki fizeti a jogbizonytalanság árát?
A Kompetenz-Kompetenz elv a választottbíráskodás egyik sarokköve, melynek megfelelő működése alapvető feltétele ezen alternatív vitarendezési mód sikerességének. Magyarországon az UNCITRAL Modelltörvény átültetése óta a Kompetenz-Kompetenz elv fokozatos eróziója figyelhető meg, melynek következménye az össztársadalmi szinten finanszírozott jogbizonytalanság, míg a folyamat végső költségviselője pedig maga a választottbíráskodás, mivel a bizonytalan vitarendezési módoktól a gazdasági szereplők általában elfordulhatnak. Azonosítani célszerű tehát azokat a pontokat, ahol változtatni kellene a jelenlegi joggyakorlaton, annak érdekében, hogy a választottbíráskodás hazánkban valóban reális alternatívája lehessen a polgári pernek.
Bővebben LetöltésA vágy titokzatos tárgya - Aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások
A globalizáció és az egyre komplexebbé váló nemzetközi tranzakciók egyik hatása a vitarendezésre, hogy az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodásokra a gyakorlat részéről egyre nagyobb az igény. Ennek ellenére a jogalkalmazás részéről sokszor ösztönös félelem és bizonytalanság övezi ezen sajátos fórumválasztó megállapodásokat, melyek a felek számára nem egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosítanak. Emiatt célszerű először tisztázni a fórumválasztás fogalmát, célját és főbb típusait, majd az aszimmetrikus fórumválasztás okainak és fő problémáinak feltárása után megvizsgálni, hogy a fontosabb nemzetközi jogforrások hogyan szabályozzák ezeket a nem hagyományos vitarendező megállapodásokat.
Bővebben LetöltésVariációk egy témára – Aszimmetrikus fórumválasztás a nemzetközi joggyakorlatban
A globalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyre komplexebbé válása miatt az utóbbi években a nemzetközi vitarendezés egyik figyelemreméltó jelensége a felek számára nem egyenlő jogokat biztosító ún. aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások megjelenése, illetve elterjedése. A kedvező nemzetköziszabályozási környezet ellenére több jogrendszerben a jogalkalmazók részéről ösztönös gyanú, illetve fenntartás övezi az ilyen aszimmetrikus fórumválasztásokat. Jelen tanulmány keretében három jogrendszer bírói gyakorlatát bemutatva vizsgáljuk a nem hagyományos fórumválasztó megállapodásokkal szemben felmerült érvek megalapozottságát.
Bővebben LetöltésA BŐSÉG ZAVARÁBAN? avagy a VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYADÓ JOGHAZAI SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
A választottbírósági megállapodásra irányadó jog alapvetően befolyásolja a választottbíráskodás hatékonyságát az egész eljárás alatt: az ügy megindulásától kezdve, párhuzamos perek megindításán keresztül az ítélet érvénytelenítése, illetve annak végrehajtása során is. Melyek a főbb nemzetközi irányok az alkalmazandó jog azonosítása kapcsán és hogyan illeszkedik ezekbe a trendekbe az új nemzetközi magánjogi kódexben választott megoldás? A tanulmány keretében erre a kérdésre keressük a választ.
Bővebben LetöltésVÁLASZÚT ELŐTT – AVAGY TÁMPONTOK AZ ASZIMMETRIKUS FÓRUMVÁLASZTÁSOK HAZAI MEGÍTÉLÉSÉHEZ
Annak ellenére, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti nemzetközi vitarendezésben az utóbbi években gyakori jelenség az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági klauzulák használata, a bírói gyakorlatban gyakran bizonytalanság övezi ezen nem hagyományos fórumválasztó megállapodásokat. Mivel a jelenkori magyar bírói gyakorlat válaszút előtt áll az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodásokkal kapcsolatban, a tanulmány egy rövid elméleti alapvetést követően három nagyobb külföldi jogrendszer bírói gyakorlata és a II. világháború előtti magyar jogfejlődés példáján keresztül felállítja az aszimmetrikus fórumválasztások jogi megítélésének három elméleti modelljét, és segítséget nyújt a helyes úton való elinduláshoz.
Bővebben Letöltés