A BŐSÉG ZAVARÁBAN? - ELŐADÁS A PÁZMÁNYON A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYADÓ JOGRÓL

2019 November 27

Irodánk vezető partnere előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Nemzetközi Magánjogi Tanszék szervezésében tartott konferencián a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jogról.

Az előadásra 2019. november 14. napján került sor a nemzetközi magánjog kiemelkedő professzorának, Szászy Istvánnak nevét viselő Tudományos Diákkör Konferenciája keretében, melyre Dr.Raffai Katalin Phd Tanszékvezető Asszony hívta meg Irodánk vezetőjét, dr.Schmidt Richárd LL.M ügyvédet.

A választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jog a nemzetközi magánjog egyik komplex kérdése, mely alapvetően befolyásolja a választottbíráskodás hatékonyságát az egész eljárás alatt: az ügy megindulásától kezdve, párhuzamos perek megindításán keresztül az ítélet érvénytelenítése, illetve annak végrehajtása során is. Az érdekesség mellett a téma aktualitását az adja, hogy az új magyar Nemzetközi Magánjogi Kódexben[1] ez a kérdéskör kifejezett szabályozásra került.

Richárd az előadást egy jogeseten bemutatott gyakorlati probléma felvetésével kezdte, majd a nemzetközi jogszabályi környezet ismertetésével folytatta, mely kapcsán kiemelte, hogy a témát az 1958.évi New Yorki-i Egyezmény[2] és az 1961. évi Európai Egyezmény[3] is csak közvetetten szabályozza, és a nemzeti magánjogi kódexek, választottbírósági törvények sem mindig adnak tételes szabályozást.

A jogtudományban megjelenő idealista felfogása szerint a választottbírósági megállapodásra ugyanazon jogot kell alkalmazni, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az egymásnak ellentmondó ítéletek, azonban a és gyakorlatban tapasztalható realista nézet szerint eleve csak a választottbírósági megállapodásra irányadó jogokról beszélhetünk, így szükségszerűen több jog irányadó a kérdésre.

Ezt követően Richárd a tételes jog köréből vett példákon, illetve nemzetközi jogeseteken keresztül ismertette az elméletben, illetve gyakorlatban jelenlévő 3 (három) nagy irányzatot: 1) a kollíziós irányzatot, 2) az érvényesítő irányzatot és 3) a francia „harmadik” utat.

Az előadás záró részében Richárd a 2018. január 1. napjától hatályba lépett Nemzetközi Magánjogi Törvény által elfogadott szabályozást vette górcső alá, kiemelve, hogy amíg a magyar jogalkotó megoldása az anyagi érvényesség keretében kritizálható és magában hordozza az egymásnak ellentmondó ítéletek kockázatát, addig az alaki érvényesség körében egy modern megoldás született, mely illeszkedik a vezető nemzetközi trendbe.

Ezúton is köszönjük Tanszékvezető Asszonynak és a Nemzetközi Magánjogi Tanszéknek a szervezést, a hallgatóknak pedig a részvételt és az érdekes kérdéseket!