A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG

2023 Február 15

Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .

A cikk előző része elérhető itt: A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – ÚJ CIKKSOROZAT E-ÍRÁSBELISÉGRŐL - Blog - Smartlegal

A polgári jog szerződésekre vonatkozó szabályai sok esetben megkövetelik a felektől az írásbeliséget[1], emellett bármely szerződő fél is kötelezővé teheti, akár egy ÁSZF-ben is, hogy a szerződés kapcsán írásban kell rögzíteni valamennyi nyilatkozatot.

A kötelező írásbeliség megsértése súlyos következménnyel jár: ha a nyilatkozat az írásbeliség jogi kritériumainak nem felel meg, a nyilatkozat érvénytelen lesz, azaz joghatás kiváltására alkalmatlan, egyszerűbben fogalmazva, mintha meg sem történt volna.

Emiatt fontos, hogy az üzleti élet során valamennyi szerződés, nyilatkozat kapcsán figyelemmel kell lenni az írásbeliség követelményére.

1. Az írásbeliség általános szabályai a Ptk-ban

A Polgári Törvénykönyv szerint a jognyilatkozatnak a lényeges tartalmát írásba kell foglalni[2] és a nyilatkozónak azt alá kell írnia[3], ahhoz, hogy az írásbeliség követelményének eleget tegyen.

A Ptk. kimondja, hogy a fentieken túl írásba foglaltnak kell tekinteni egy jognyilatkozatot akkor is, ha az

1. biztosítja a nyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézését, ÉS
2. lehetővé teszi a nyilatkozó személyének megállapítását, ÉS
3. lehetővé teszi a nyilatkozat megtétele időpontjának megállapítását.

Lényeges tehát, hogy jogi szempontból az írásbeli forma nem egyenlő azzal, hogy valamit elolvasható formában rögzítünk (pl. sms), a nyilatkozatnak azt is tanúsítani kell, hogy a nyilatkozatot ki tette. Ez értelemszerűen valamilyen aláírást, vagy a nyilatkozattevő személyének egyéb módon történő tanúsítását jelenti.

A Ptk. tehát egy nagyon általános, technológia semleges megfogalmazást használ, melyből aligha lehet biztosan megállapítani, hogy a hétköznapokban elterjedt íráson alapuló elektronikus kommunikációs formák közül melyik felel meg ezen jogi kritériumoknak.

2. Ptk. szabályának értelmezése elektronikus írásbeliség kapcsán

Tanácsadó Testület álláspontja

A Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testülete megvizsgálta, hogy a maradandó eszközzel, írásjelek útján tett nyilatkozatok, mint az e-mail, SMS, chat felületen küldött nyilatkozatok, melyek kapcsán a felek nem használtak az eIDAS[4] Rendelet szerinti elektronikus aláírást, megfelelnek-e az írásbeliség követelményének.

A többségi álláspont azt hangsúlyozta, hogy a kérdést mindig esetről-esetre kell vizsgálni, a nem hagyományos és elektronikus aláírással el nem látott jognyilatkozatok esetében is lehetséges, hogy a nyilatkozat teljesítse az írásbeliség követelményét, hiszen a Ptk. nem követel meg abszolút hamisíthatatlanságot.

Ezzel szemben a Testület kisebb része arra az álláspontra helyezkedett, hogy az írásbeliség követelményének csak az eIDAS Rendeletben szabályozott írásbeli alakszerűséggel rendelkező jognyilatkozat felelhet meg.

Abban viszont egyetértett a Testület, hogy abban az esetben, ha egy jogszabály rendelkezik arról a közlési formáról, ami megfelel a Ptk. szerinti írásbeliségnek, akkor az ebben a formában tett jognyilatkozatot írásbelinek kell tekinteni.

Tehát a törvény szövegéhez hasonlóan a Tanácsadó testület sem nem mondta ki általános jelleggel egy-egy elektronikus kommunikációs forma alkalmasságát vagy alkalmatlanságát az írásbeliség kapcsán, azt minden esetben egyedi vizsgálat tárgyává teszi.

Jogirodalom és joggyakorlat

A Ptk. elfogadása óta eltelt 10 év alatt a fenti helyzet nem változott számottevően, a polgári jog területén jelenleg sem találunk „általános igazságokat” az email vagy a chat-en folytatott kommunikáció megítélése kapcsán.

A Ptk. friss Kommentárja[5] alapján a ma ismert és széles körben használt eszközök közül az elektronikus levelezés a Ptk.-ban írt követelményeket nem képes maradéktalanul kielégíteni, mert az elektronikus levél a levél küldőjének személyét nem azonosítja, legfeljebb azt árulja el, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult a levél.

Emellett elmondható, hogy a magyar bírói gyakorlat sok esetben a szigorúbb felfogást követi, azaz az írásbeli elektronikus irat kapcsán megköveteli legalább a fokozott biztonságú aláírást. Az alábbi döntések is jól mutatják a polgári jog területén uralkodó konzervatív felfogást:

Bírósági döntés száma	Tényállás	E-írásbeliséggel kapcsolatos álláspont
Fővárosi Ítélőtábla Pf.20435/2017/3.	Felperes az alperesek ellen sajtó helyreigazítási pert indított.[6] A felperes kérelmet olyan módon küldte meg e-mailben, hogy a felperesi jogi képviselő az iratot tollal aláírta, bélyegzővel ellátta, és ezt beszkennelte. Az elsőfokú bíróság a kérelmet nem tekintett írásbelinek. Álláspontja szerint az e-mail üzenet megküldése ugyan igazolható, de az, hogy azt a címzett kézhez kapta már nem bizonyítható. Felperes fellebbezéssel élt.	A másodfokú bíróság szerint az elektronikus úton tett nyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha az alapján a valódiság és hamisítatlanság követelményének megvalósulása ellenőrizhető, és egyidejűleg a nyilatkozat megtételének időpontja is azonosítható. E feltételeknek kizárólag a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg. Az egyszerű e-mail-üzenetben megküldött vagy az ahhoz mellékletként csatolt helyreigazítási kérelem nem felel meg az írásba foglalt nyilatkozat követelményének.
Pf.20074/2018/5.	A fenti ügyhöz hasonlóan a felperes a sajtó-helyreigazítási pert megelőzően e-mail útján küldte meg kérelmét az alperes részére. Az elsőfokú bíróság a kérelem írásbeliségének hiánya miatt elutasította a keresetet.	A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az egyszerű, zárt - például banki - rendszeren kívüli e-mail a nyilatkozattevő személyének kétség kívüli azonosítására aláírás hiányában nem alkalmas, így írásbelinek nem tekinthető.
Fővárosi Törvényszék Pf.637988/2019/5.	A felek között adásvételi szerződés létrehozása kapcsán e-mailes egyeztetés kezdődött. Felperes, mint vevő foglalót[7] tartalmazó ajánlatot küldött alperesnek e-mail útján, melyre alperes, szintén e-mailen keresztül elfogadó nyilatkozatot küldött. Ezt követően alperes tájékoztatta felperest, hogy az ingatlanon lévő terhet a bank nem engedte törölni, és a korábban átutalt foglalót a felperesnek visszautalta. Felperes keresetében a foglaló kétszeres összegének visszafizetését követelte. Az elsőfokú bíróság a nyilatkozatot nem tekintette írásbelinek, így álláspontja szerint nem jött létre előszerződés.	A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal. Kimondta, hogy azért követeli meg a törvény a szerződés írásba foglalását, mert a tartalom egyértelmű, változatlan formában történő, jogvitára okot nem adó visszaidézéséhez nyomatékos köz- vagy magánérdek fűződik. A jog- és forgalombiztonságot azon értelmezés szolgálja, mely a kötelező írásbeli alakhoz kötött ügyletek írásba foglalásához a fokozott biztonságú elektronikus nyilatkozatokra vonatkozó törvényi szabályok betartását követeli meg.

Fentiekre tekintettel polgári jogi ügyeknél kötelező írásbeliség esetén mindenképp javasolt azon módszerek használata, melynek megítélése egyértelmű, mely elektronikus nyilatkozat esetén jelenleg kizárólag az eIDAS Rendeletnek megfelelő elektronikus dokumentumot jelenti.

Amennyiben az írásbeliség nem kötelező, abban az esetben is javasolt a biztonságosnak számító módszerek használata (papír alapú szerződés, elektronikus aláírás) hiszen az ellenfél bármilyen szerződés vagy nyilatkozat kapcsán vitathatja, hogy az számára meg lett küldve. Ez akár perdöntő is lehet, amennyiben egy jogvita során a fél nem tudja bizonyítani, hogy a nyilatkozatot a címzett megismerte, mely, mint a fenti döntésekben láttuk, email és egyéb elektronikus kommunikáció esetén igen bizonytalan.

3. Írásbeliség speciális szabályai a Ptk-ban

A Ptk. említi, hogy bizonyos jogterületeken speciális követelmények érvényesülnek, melyet az adott jogterületre vonatkozó külön szabályok határoznak meg[8].

Erre példaként említhető a teljesség igénye nélkül az ingatlan jog, amelynek a területén megjelenő új szabályok nyomán elterjedtté válhat a felek általi elektronikus szerződéskötés. Speciális szabályok érvényesülnek továbbá a társasági jog területén is, melyekkel egy külön cikkben fogunk foglalkozni.

4. Összegzés

Jelen cikkünkben a korábbi írásunkban leírtakat kiegészítve bemutattuk a polgári jog területén meghatározott további szabályokat, melyek az írásbeliség és különösen az e-írásbeliség kérdéskörével foglalkoznak.

Összefoglalva elmondható, hogy a jognak ezen a területén az írásbeliség kapcsán igen szigorú felfogás érvényesül és a technológia térnyerése és pl. az e-mailen keresztüli kommunikáció népszerűsége ellenére a hatósági/bírói gyakorlat jelenleg is bármikor megkövetelheti a fokozott biztonságú elektronikus aláírást az elektronikus jognyilatkozatok írásbelisége kapcsán.

Figyelemmel arra, hogy a minősített aláíró eszközök nem tekinthetőek széleskörben ismertnek, azonban az újfajta szerződési módok egyre inkább terjednek, kíváncsian várjuk, hogy vajon a bíróságok a jövőben engednek-e a szigorú felfogásból.

Következő cikkünkben a követeléskezelés területét fogjuk megvizsgálni.