Blog
Blog » ADÓSPARADICSOM LESZÜNK - AVAGY A CSŐDTÖRVÉNY 2018 NYÁRI MÓDOSÍTÁSA
ADÓSPARADICSOM LESZÜNK - AVAGY A CSŐDTÖRVÉNY 2018 NYÁRI MÓDOSÍTÁSA
2018 Július 25
Az „Ördög mindig a részletekben rejlik”. Hogy a mondás mennyire igaz, azt bizonyítja az törvényjavaslat, melyet az Országgyűlés a nyári uborkaszezonban néhány nap alatt fogadott el. A Csődtörvényt módosító új jogszabály a felszámolási eljárásnak csupán egyetlen szakaszát módosítja, de a hazánkban amúgy sem túl magas fizetési morált tovább fogja rontani, több hónap haladékot adva a nem fizető adósok részére.
A fenti negatív hatások jobb megértéséhez érdemes összefoglalni a Csődtörvény adott szakaszának fejlődését.
Az első 20 év
A követelésbehajtási célú felszámolási eljárás közel 30 éve jelen van a magyar jogban, hiszen az 1991. évben elfogadott Csődtörvény már a kezdetektől fogva lehetővé tette az adós által nem vitatott, lejárt számlakövetelés miatt az adós felszámolását.
Ezt a „fegyvert” a hitelezők a gyakorlatban a peres eljárás alternatívájaként használták, hiszen felszámolási eljárás sajátosságai miatt – írásbeli eljárás, tárgyalás és tanúbizonyítás kivételes jellege – egy több évig elhúzódó peres eljárással szemben általában 0,5 -1 év alatt lehetővé tette a nem vitatott követelések behajtását.
Az első 20 év gyakorlatában egy elsőfokú bíróság által elrendelt felszámolás esetén az adós cégek nagy része kifizette a követelést, és ha továbbra is az igazát akarta keresni, akkor később megpróbálta „visszaperelni” a kényszerből kifizetett összeget.
Józan cégvezetők ugyanis általában nem akarták kockáztatni, hogy a „papír alapú” másodfokú eljárásban „bejön-e a fellebbezés”, hiszen ha mégsem, akkor a cég egyik pillanatról a másikra felszámolás alá került, és a felszámolóbiztos vette át az irányítást.
2012 avagy Rés a Pajzson
A fenti jól működő szabályokon ütött rést a Csődtörvény 2012. évi módosítása, mely lehetővé tette azt, hogy a másodfokú bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás és annak Cégközlönyben való közzététele közötti időben, mely a gyakorlatban általában 1-2 hét volt, a hitelező egyoldalúan elálljon a felszámolástól. Erre nyilván akkor került sor, ha az adós kifizette a követelést a hitelezőnek.
Jogi szempontból a fenti megoldás nem túl elegáns, hiszen áttöri az „ítélt dolog” elvét, de a jogalkotó szándéka érthető volt, hiszen felesleges felszámolásba dönteni egy amúgy jól működő céget, ha a 24. óra után mégis meg tud egyezni a hitelezőjével.
2018 avagy „Lex Reptér”
A probléma az, hogy a másodfokon elrendelt, de a Cégközlönyben még közzé nem tett felszámolás egy „zsarolási potenciált” is adott a hitelezők kezébe. Egyes hitelezők a felszámolási eljárástól való elállásukat olyan további feltételekhez kötötték, melyek már kívül estek a felszámolási eljárásban érvényesített követelés keretein.
Így például bizonyos hitelezők megpróbálták a felszámolási eljárás által fenyegetett adósnál kikényszeríteni, hogy más, nem vitatott követelésüket is fizesse meg, vagy egyéb jogvitában engedjen stb.
A Csődtörvény legújabb módosítása a fenti hitelezői taktikát szünteti meg, amikor kimondja, hogy a másodfokon jogerősen elrendelt felszámolást követően, a felszámolás Cégközlönyben való közzétételét megelőzően az adós kifizetheti a felszámolási eljárás tárgyát képező követelést, és ekkor meg kell szüntetni az eljárást.
A ló másik oldala
Úgy tűnik a jogalkotó a fenti, kivételes helyzetre alkotott szabály bevezetésével átesett a ló másik oldalára.
A követelésbehajtási célú felszámolások többségében ugyanis egyszerűbb hitelező-adós kapcsolatokról beszélhetünk, ahol a kis- és középvállalkozás méretű felek között általában egy-két ki nem fizetett számla képezte a jogvitát.
Ezekben az esetekben a felek között nincs több szerződés, illetve a nagyvállalati kapcsolatokra jellemző egyszerre folyamatban lévő több jogvita, ami miatt értelme lenne „taktikázni” a felszámolási eljárástól való elállással, azért, hogy egy másik jogi csatát is meg lehessen ezzel nyerni.
Az új jogszabály nyújtotta lehetőséget azonban mind a kicsi, mind a nagy adósok nagyon gyorsan fel fogják ismerni!
Azáltal, hogy az adósnak még a másodfokú bírósági végzés után is lehetősége lesz hitelezői hozzájárulás nélkül, egy egyszerű fizetéssel „megúszni a felszámolást” az adósok többsége a 25. órában fogja rendezni a tartozását.
Ez azt jelenti, hogy a felszámolást első fokon elrendelő bírói döntésnek gyakorlatilag nem lesz kényszerítő ereje, azt az adós megfellebbezi, majd a 6-12 hónap után meghozott másodfokú végzést követően átutalja a hitelezőnek a nem vitatott követelést.
A hab a tortán pedig az, hogy az adósnak kedvező új szabályok a már folyamatban lévő felszámolási ügyekben is alkalmazandó lesznek …
A fentiek alapján ki ne mondaná, hogy Magyarország Adósparadicsom lesz?
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »