Blog
Blog » AMIRE ELBOCSÁTÁSKOR FIGYELNI KELL
AMIRE ELBOCSÁTÁSKOR FIGYELNI KELL
2015 Szeptember 18
Megválni egy dolgozónktól általában nem kellemes. Ennél már csak az a rosszabb, amikor a volt kollégát mint felperest a munkaügyi bíróságon látjuk viszont az ellenünk indított munkaügyi perben. Ennek elkerülése érdekében még a munkaviszony megszüntetése előtt érdemes megfontolni néhány dolgot, melyet a jelen cikkben gyűjtöttünk össze.
„Rendes” felmondás
A munkáltató felmondhatja a munkaviszonyt „rendes” felmondással, mely kizárólag írásban érvényes.
A munkáltató a felmondását köteles indokolni, melynek okszerűnek és valósnak kell lennie. Az indoklási kötelezettség a vezető állású munkavállalókra, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalókra nem vonatkozik.
A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével (pl. átszervezés, stb.) összefüggő ok lehet. Amennyiben a munkavállaló a felmondás jogellenessége miatt pert indít, a perben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondás indoka valós és okszerű volt.
Gyakorlati tanács: a felmondás átvételét a munkavállalónak el kell ismernie. Amennyiben a munkavállaló az átvételt megtagadja, erről jegyzőkönyvet kell felvenni két tanú aláírásával.
Felmondás elleni védelem
Bizonyos esetekben a Munka Törvénykönyve védelmet biztosít a munkavállalónak rendes felmondás ellen. Védelemre jogosult a munkavállaló többek között a várandósság, szülési szabadság időtartama alatt.
Gyakorlati tanács: mielőtt a rendes felmondást közölnénk a munkavállalóval, érdemes megérdeklődni, hogy a rendes felmondásnak van-e a fentiek szerint akadálya. A munkavállaló válaszát rögzítsük jegyzőkönyvben.
A munkaviszony megszüntetésének költségei
A munkavállaló a felmondási időre fizetésre jogosult, és 3 évnél hosszabb munkaviszony esetén végkielégítés is megilleti. Mind a felmondási idő, mind a végkielégítés mértéke a munkavállaló munkaviszonyának időtartamához igazodik.
A fentieken kívül, amennyiben a munkavállalónak ki nem vett szabadsága van, a munkáltató köteles vagy kiadni, vagy pénzben megváltani.
Gyakorlati tanács: érdemes a munkaviszony közös megszüntetésének lehetőségét is mérlegelni, így csökkenthető a rendes felmondással járó fent említett költségek.
Azonnali hatályú felmondás
A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül lehet gyakorolni.
Közös megegyezés – amennyiben lehetséges
Ez a legbékésebb módja a munkaviszony megszüntetésének, mivel ilyenkor a munkavállaló félként szerepel egy egyezségben és nem egy felmondás címzettjeként, mely nagyban csökkenti egy későbbi pereskedés esélyeit.
A fentiek mellett közös megegyezés esetén a feleknek lehetőségük van eltérni a szigorú felmondási szabályoktól (pl. indoklási szabályok, felmondási idő).
Gyakorlati tanács: a közös megegyezés előnyös a munkáltatónak, mivel a felmondási idő és a végkielégítés egyezség tárgya lehet, illetve a későbbi pereskedés lehetősége is csökkenthető.
Technikai információk
A munkaviszony megszüntével a munkáltató köteles kiadni a munkavállalónak a törvény által megkövetelt nyilatkozatokat és igazolásokat. Amennyiben a munkavállaló egy évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik, kérésére a munkáltató értékelést készít.
Gyakorlati tanács: ne felejtsük el a munkaviszony megszűntét az adóhatóságnak bejelenteni.
Peres eljárás
A munkaviszony megszűntét követően a munkavállaló 30 napon belül pert indíthat a munkáltató ellen. Erről a lehetőségről munkáltatóként a felmondás során tájékoztatást kell adni, mely hiányában 6 hónapon belül érvényesítheti igényeit.
Érdemes tudni, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló kárát és elmaradt fizetését meg kell téríteni, illetve kivételes esetekben előfordulhat, hogy a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja.
Gyakorlati tanács: a munkaviszony jogellenes megszüntetése érdekében mindig ügyeljünk a felmondás írásbeliségére és kellő megalapozottságára.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »