AZ IDŐ PÉNZ! – II. RÉSZ: A MUNKAIDŐ MENNYISÉGE ÉS BEOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI

2022 Május 12

Előző cikkünkben megvizsgáltuk a munkaidő kapcsán felmerülő alapfogalmakat, valamint tisztáztuk, hogy mikor is beszélünk munkaidőről, annak érdekében, hogy a munkaidő komplex rendszere könnyebben megérthető legyen. Jelen cikkünkben a beosztható munkaidő mennyiségét és beosztásának szabályait fogjuk körbejárni. Elsőként megvizsgáljuk, hogy pontosan milyen időtartamokkal gazdálkodhatunk, majd a munkaidő-beosztás fajtáit és a beosztással kapcsolatos követelményeket járjuk körbe.

A cikk első része elérhető itt: AZ IDŐ PÉNZ! – ÚJ CIKKSOROZAT A MUNKAIDŐRŐL - Blog - Smartlegal

1. Mennyit dolgozhatunk – a beosztható munkaidő mennyisége

A munkaidő rendszerének megértéséhez fontos tisztázni, hogy a munkaidő, mint fogalom egyaránt jelentheti

1. egy adott időszakra (pl. hetente vagy havonta) beosztható munkaidő mennyiségét, illetve azt, hogy
2. ezen mennyiség hogyan kerül beosztásra. Ez utóbbit hívja az Mt.[i] „beosztás szerinti munkaidőnek”.

Az egyik jelentés tehát arra utal, hogy pl. egy hónap alatt mennyit dolgozunk, a másik pedig arra, hogy milyen hosszú egy munkanapunk, mely két különböző szempont.

Erre egy példa: „A” hivatali dolgozó, „B” pedig műszakokban dolgozó gyári munkás. Mindkettőjük munkaideje „teljes munkaidő”, azaz napi 8 órával számolva egy hónapban kb. 168 órát dolgoznak. Ez tehát a beosztható munkaidő mennyisége.

Ez a mennyiség „A” esetében úgy kerül beosztásra, hogy valamennyi hétköznapon napi 8 órát kell dolgoznia. B esetében azonban úgy kerül beosztásra, hogy havi 14 munkanapon kell napi 12 órát dolgoznia. Végeredményben tehát a havonta ledolgozott munkaidő mennyisége megegyezik, a beosztás szerinti napi munkaidő (azaz a „műszak” hossza) azonban eltérő.

Fentieket követően először vizsgáljuk meg a beosztható munkaidő mennyiségét, azaz, hogy egy meghatározott időszakban összességében mennyit dolgozhatunk.

Amint azt sokan tudják, a rendes munkaidő napi 8 óra (általános teljes napi munkaidő). Ezzel a mennyiséggel számolva a beosztható munkaidő heti szinten 40 óra, havonta kb. 168 óra.

A beosztható munkaidő mennyisége két esetben emelhető: a 8 óra legfeljebb 12 órára emelhető, ha a munkavállaló

1. készenléti jellegű munkakört lát el, illetve, ha
2. a munkáltatónak vagy a tulajdonosnak a hozzátartozója.

Míg a hozzátartozói jelleg egyértelműnek mondható, a készenléti jellegű munkakört érdemesnek látjuk bemutatni.

Készenléti jellegű munkakörről beszélünk, amennyiben a munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére a feladatainak jellegére tekintettel, vagy, ha a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Az előbbi esetbe tartozhat például a be- és kilépőket regisztráló portás, egy karbantartó, egy rendelésfelvevő vagy egy gépkocsivezető is. Az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmény pedig lehet például az, ha a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelésnek a szintje alacsony, vagy ha az ellátandó feladatok rutinosnak tekinthetőek.

A készenléti jellegű munkakörnek számos előnye van, hiszen azon túl, hogy ebben az esetben lehetőség van az általános teljes napi munkaidőt 8 óráról 12 órára emelni, magasabb a későbbiekben bemutatásra kerülő beosztás szerinti heti munkaidő maximuma is, azonban mindig részletes vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy valóban fennálnak-e a feltételei.

Összegzésképpen tehát leszögezhető, hogy a munkavállaló által egy adott időszakban ledolgozandó munkaidő mennyisége kizárólag a fenti esetekben növelhető, a többi esetben a munkavállaló által ledolgozott munkamennyiség átlaga nem haladja meg a napi 8 órát.

Nem csak hosszabb, hanem rövidebb általános teljes napi munkaidő meghatározására is lehetőség van, amennyiben munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása lehetővé teszi, illetve kizárólag a felek megállapodása alapján lehetséges részmunkaidő kikötése is.

2. Munkaidő-beosztás rendszere

Miután tisztáztuk a beosztható munkaidő mennyiségét, vizsgáljuk meg, hogy azt napi/heti/havi szinten hogyan lehet beosztani, melyet az Mt. „munkaidő-beosztásnak” nevez.

Amint az alábbi ábrán láthatjuk, a munkaidő-beosztás történhet a munkáltató által (munkarend), illetve a munkavállaló által (kötetlen munkarend).

Főszabályként a munkáltató jogosult meghatározni a munkaidő-beosztás szabályait, vagyis a munkarendet, azonban a beosztás jogát átengedheti a munkavállaló részére, mely esetben úgynevezett kötetlen munkarendről beszélhetünk. Érdemes megjegyezni, hogy e kettő között helyezhetők el a különböző rugalmas munkaidő beosztási modellek (az ún. flexitime).

A kötetlen munkarend és a rugalmas modelleket cikksorozatunk további részeiben fogjuk ismertetni, így most a munkáltató által beosztott munkarenddel kapcsolatos szabályokat részletezzük.

3. Munkáltató által beosztott munkaidő

E körben az alapvetésnek számító általános munkarendből kell kiindulni, mely minden, a munkaidő-beosztással kapcsolatos számítás alapját képezi.

Az általános munkarend esetében a beosztott munkaidő nem tér el a „napi munkaidőtől” tehát a 8 órás munkaviszonyra alkalmazott munkavállaló heti 5 napon napi 8 órát dolgozik.

Amennyiben a beosztás szerinti munkaidő a „napi munkaidőtől” eltér, egyenlőtlen beosztásról lesz szó, mely pl. az ún. munkaidőkeret alkalmazásával történik. Ezt a rendszert összetettsége miatt részleteiben egy önálló cikkben ismertetjük és most csak az általános munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok szempontjából vizsgáljuk meg.

4. Munkaidő beosztás korlátai

Az Mt. a beosztható munkaidő minimum és maximum tartamának rögzítésével igyekszik biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményét. Az Mt. az egyenlő, illetve az attól eltérő, egyenlőtlen munkaidő-beosztási rendszer kapcsán különböző mértékben teszi lehetővé a dolgozó számára előírt mennyiségű munkaidő beosztását.

 

	Egyenlő munkaidő-beosztás esetén		Egyenlőtlen munkaidő- beosztás (pl: munkaidőkeret) esetén
	min.	max.	min.	max.
egy napra beosztható munkaidő	4 óra (kivéve részmunkaidő)	8 óra	4 óra (kivéve részmunkaidő)	12 óra[i]
egy hétre beosztható munkaidő	a napi munkaidőt minden hétköznapra be kell osztani.	40 óra	-	átlagosan 48 óra[ii]

 

A munkavállalóval legalább 168 órával korábban közölni kell, legalább egy heti munkarendet, mivel ennek hiányában a legutoljára közölt munkarend lesz irányadó.

Végül fontos megjegyezni, hogy a beosztás szerinti munkaidőbe beleszámít a rendkívüli munkaidő (túlóra) tartama, tehát figyelnünk kell arra, hogy a túlórával együtt se haladja meg a munkavállaló napi vagy heti munkaideje a törvényi maximumot.

1. Pihenő idő, mint további korlát

A munkaidő-beosztás szükségképpen magában foglalja a pihenőidők beosztását, így a fenti követelményeken túl figyelemmel kell lennünk a pihenőidőkre is (munkaközi szünet[iii], napi pihenőidő, heti pihenőnap/pihenőidő).

Annak érdekében, hogy munkavállaló pihenése, regenerálódás biztosítva legyen a munkaidőt úgy kell beosztani, hogy az előző napi munka befejezése és az aznapi munka megkezdése között 11 óra elteljen. Az Mt. bizonyos munkakörök esetében engedélyezi a pihenőidő egyenlőtlen beosztását[iv], fiatal munkavállaló esetében pedig magasabb, 12 órás pihenőidőt követel meg.

A munkavállalót – a munkáltató döntése alapján – vagy heti pihenőnap, vagy heti pihenőidő is megilleti.

A heti pihenőnap alkalmazása esetén hetenként[v] 2 pihenőnapra jogosult a munkavállaló, mely pihenőnapok az általános munkarend vonatkozásában szombatra és vasárnapra esnek.

Heti pihenőidő esetén, mely nagyon hasonlónak tűnhet a heti pihenőnaphoz, 48 óra pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállalónak. Azonban míg a heti pihenőnap tekintetében az Mt. csak az általános munkarend kapcsán írja elő azt, hogy a 2 napot egybefüggően kell beosztani, addig a heti pihenőidőnek a fogalmi eleme az, hogy az megszakítás nélkül illesse meg a munkavállalót.

1. Összefoglalás

A munkaidő fogalma kapcsán el kell választanunk egymástól a beosztható munkaidő mennyiségét, valamint a beosztás szerinti munkaidőt. Míg előbbi azt határozza meg, hogy egy adott időszakban mekkora a beosztható munkaidő mennyisége, addig utóbbi egy konkrét munkanap hosszát határozza meg.

A munkaidő-beosztás szabályait alapvetően a munkáltató határozza meg és az általános teljes napi munkaidő 8 óra, mely heti szinten 40 órának felel meg.

A főszabálynak számító általános munkarend alapján - mely a munkaidő-beosztással kapcsolatos számítások alapját képezi – a munkáltató heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkaidőt.

A munkaidő-beosztás során figyelemmel kell lennünk a törvényi minimumokra és maximumokra, valamint az előírt pihenidők érvényesülésére is.

Látható tehát, hogy a munkaidő-beosztás során rengeteg követelménynek kell megfelelnünk.

Következő cikkünkben, folytatva a munkaidő-beosztás témakörét, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, vagyis a munkaidőkeret és elszámolási időszak szabályait fogjuk körül járni.