COVID-19 ÉS A BÍRÓI BIZONYÍTÉK MÉRLEGELÉS KORLÁTAI A KÚRIA ELŐTT

2022 Augusztus 25

Míg a jogkérdések felsőbb bíróságok általi felülvizsgálata általában megengedett a polgári per jogorvoslati szakaszaiban, a ténykérdések az eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében már csak szűkebb körben vizsgálhatók felül. Így a több évtizedes hazai bírói gyakorlat alapján a bizonyítékok szabad mérlegelése általában már nem támadható sikeresen a Kúria előtt, csak kivételes esetekben. Irányadó-e a fenti szabály a 2018. óta hatályos új perrendtartás alatt is? Rövid cikkünkben a Kúria COVID-19 tárgyban hozott friss döntéslét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.

1. Tényállás

A szállodákat működtető alperes („Alperes”) és felperes („Felperes”) 2020. február 7-én szerződést („Szerződés”) kötöttek, amely alapján Alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy 2020. május 7. és 9. között 86 szobát bocsát Felperes rendelkezésére az egyik szállodájában csoportos foglalásként.

A Szerződésben a rendezvény megnevezése "Felperes neve Giro d'Italia Csoport" volt. A Szerződés rendelkezései alapján, ha Felperes teljes egészében lemondja a (…) csoportos szállásfoglalást, a szolgáltatások lemondásából származó bevételkiesés összegével megegyező összeget köteles megfizetni. A lemondási díj (…) nem kötbér jellegű. A lemondás díja 2020. március 26-ig a becsült bevétel 80%-a, 2020. március 26. után annak 100%-a.

A Szerződés tartalmazott vis maiorra (force majeure) vonatkozó rendelkezést is, amely szerint "A Szerződés kötelezettségek nélkül felmondható a feleken kívül álló okok bekövetkezése esetén, mint például elháríthatatlan események, háború, terrorista cselekmények, katasztrófák, sztrájkok, (…), polgári engedetlenség, közlekedési korlátozások, mindaddig, amíg ezen körülmények miatt a Szálloda általi szolgáltatásnyújtás, illetve a szállodai szolgáltatásoknak a csoport vagy bárki által történő igénybevétele jogellenes, vagy lehetetlen. A Szerződést jelen bekezdés szerint felmondani a másik félhez intézett írásbeli felmondással lehet a lehetséges legrövidebb időn belül (…)"

Felperes a Szerződés szerinti ellenértéket 2020. február 26-án megfizette Alperes részére, azonban ezt követően, 2020. március 13-án az Alperes részére megküldött e-mailben lemondta az Alperesnél a rendezvényre befoglalt összes szobát és lakosztályt. Felperes arra hivatkozott, hogy aznap hivatalossá vált, hogy Felperes foglalásának időpontjában, 2020 májusában nem rendezik meg a Giro d'Italia kerékpárverseny („Giro d'Italia”) magyarországi szakaszát.

Felperes továbbá a lemondására tekintettel kérte, hogy Alperes a szállások előlegeként befizetett teljes összeget utalja vissza. Felperes arra hivatkozott, hogy a Szerződés vis maiorral kapcsolatos rendelkezése szerint a Szerződés teljesítését felelősség (jogkövetkezmény) nélkül fel lehet mondani a felek ellenőrzési körén kívül bekövetkező esemény (pl. természeti katasztrófa, háború, terrorista cselekmény, sztrájk stb.) esetén. Magyarország Kormánya pedig a koronavírus-járvány, azaz vis maior esemény miatt mondta le a Giro d'Italia magyarországi szakaszának megrendezését.

Alperes 2020. október 12-én a megfizetett összeg 20%-át fizette vissza Felperesnek.

2. Kereset és Alperes védekezése

Felperes keresetében az Alperes kötelezését kérte a fennmaradó összeg 80%-ának visszafizetésére, ennek hiányában Felperes a 80% lemondási díj, mint meghiúsulási kötbér mérséklését kérte.

Felperes tényállítása szerint a Szerződés azért jött létre, hogy a Giro d'Italia magyarországi szakaszát érintő, 2020. május 7. és 9. közötti időszakban Felperes a lengyel anyavállalatának vezetőit, partnereinek a képviselőit el tudja szállásolni.

A Felperes elsődleges érvelése szerint a Szerződés teljesítése a Ptk.[1] alapján lehetetlenné vált a Giro d'Italia elhalasztásakor, így a Szerződés akkor megszűnt, a 2020. március 13-i e-mail üzenete pedig a Ptk. szerinti[2], a lehetetlenné válásról szóló értesítés.

Felperes másodlagos érvelése alapján a Szerződés a vis maiorral kapcsolatos rendelkezése alapján a Felperes Alperesnek küldött, a foglalást lemondó e-mailjével szűnt meg.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A védekezése szerint a Szerződés nem utal a Giro d'Italia-ra, annak megrendezése a Felperes érdekkörébe és üzleti kockázatába tartozott, az elhalasztása nem minősült a Szerződésben rögzített vis maiornak.

3. Elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság („Elsőfokú Bíróság”) ítéletében kötelezte az Alperest, hogy fizesse meg Felperesnek a megfizetett összeg 20%-át és annak késedelmi kamatát; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Indokolása szerint a felek kölcsönös szerződéses akarata nem terjedt ki arra, hogy az Alperes szolgáltatását a Felperes kizárólag a Giro d'Italia magyarországi szakasza megrendezése esetén kívánja igénybe venni.

Továbbá megjegyezte, hogy bár járvány vagy állami korlátozás eredményezheti a teljesítés lehetetlenné válását, a lehetetlenülést, azonban a Giro d'Italia magyarországi szakaszának az elhalasztásáról szóló kormányhatározatot[3] csak 2020. március 14-én hirdették ki, így az azt megelőző napi Facebook-poszt vagy interneten megjelent cikk nem tekinthető hivatalos döntésnek. A fentiek alapján a Felperes e-mailjének időpontjában, 2020. március 13-án a szerződéses kötelezettségek teljesítésének még nem állt fenn sem jogi, sem fizikai akadálya.

Felperes harmadlagos jogállításával kapcsolatban az Elsőfokú Bíróság rögzítette, hogy a Felek kötbér kikötéssel nem éltek.[4]

4. Másodfokú ítélet

A Másodfokú Bíróság („Másodfokú Bíróság”) a Felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett részét megváltoztatta: kötelezte az Alperest a Felperes által megfizetett összeg 80%-ának és késedelmi kamatának megfizetésére. Az indokolása szerint a fellebbezés a másodlagos kereset körében volt alapos.

A Másodfokú Bíróság indokolása szerint a Szerződés megkötését megelőző e-mail levelezés és a megállapodás sem tartalmazza azt, hogy a Felperes a szolgáltatást kizárólag a Giro d'Italia megrendezése esetén kívánja igénybe venni.

A lehetetlenülés időpontjának a Giro d'Italia elmaradását kihirdető jogszabály hatályba lépése előtti Facebook-bejegyzést nem lehet tekinteni. Önmagában a Giro d'Italia elmaradása a szállodai szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában nem külső elháríthatatlan ok, nem vis maior.

A Másodfokú Bíróság továbbá tájékoztatta a feleket arról, hogy a hivatalos tudomása szerint 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet („WHO”) a koronavírus járványt világjárványnak minősítette. A járvány a Ptk. miniszteri indokolása szerint vis maiornak minősül. A Szerződés lehetővé tette a vis maiorra alapított felmondást, illetve az a vis maior körében csak példálózó felsorolást tartalmazott.

A fentiekre tekintettel a Felperes 2020. március 13-án hivatkozhatott a világjárványra, mint vis maior eseményre és erre tekintettel a Szerződést jogkövetkezmény nélkül felmondással megszüntethette. A fentiekre tekintettel Alperes köteles a már teljesített szolgáltatásból fennmaradt összeg visszafizetésére.

5. Kúria döntése

A Kúria döntése alapján az Alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet az alábbi okokból nem jogszabálysértő.

A Kúria ítéletében rögzítette, hogy a Másodfokú Bíróság felülbírálati jogköre reformatórius, tehát az Elsőfokú Bíróság érdemben téves döntését azonos tényállás mellett, a bizonyítás kiegészítése nélkül is megváltoztathatta, eltérő jogi következtetésre juthatott.

A Kúria egy korábbi határozatában már rögzítette[5], hogy a régi Pp.[6] bírói mérlegeléssel kapcsolatos rendelkezése kapcsán kialakult joggyakorlata irányadó az új Pp.[7] bírói mérlegeléssel kapcsolatos rendelkezésének értelmezése esetén is.

A Kúria következetes joggyakorlata alapján a bírói mérlegelés felülvizsgálati kérelemmel való támadása esetén - főszabály szerint - nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja.[8] Megalapozhatja viszont a felülvizsgálati kérelmet a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése, az, ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, hiányos vagy logikai ellentmondásokat tartalmaz. Az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni.[9]

Ez a jogszabálysértés a felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokok alapján nem megállapítható, a jogerős ítélettől eltérő következtetésre nem lehet jutni.

A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között a jogerős ítélet felülbírálata során azt vizsgálta, hogy a Szerződésnek a vis maior kikötése megalapozta-e azt, hogy a Felperes 2020. március 13-án kötelezettségek nélkül lemondja a májusi szállásfoglalását, azaz felmondja a szerződést.

A Ptk. indokolása a vis maior hagyományos eseteként a természeti katasztrófák között említi a járványt, de ide sorolhatónak tekint meghatározott állami intézkedéseket is. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e.

A Másodfokú Bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási jogszabálysértés nélkül, hivatalos tudomása alapján vehette figyelembe a felek hivatkozásának hiányában is azt a releváns tényt[10], hogy a WHO a COVID-19 járványt 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette. A Magyar Kormány ugyanezen a napon Magyarország egész területére kihirdette az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzetet.

A Szerződésben a csoportos foglalás időpontja, a lefoglalt szobák száma és a rendezvény megnevezése a foglalásban nem hagy kétséget aziránt, hogy a szerződéskötés oka - a tervek szerint 2020-ban május 9-én Magyarországról rajtoló - Giro d'Italia volt.

A perbeli esetben egyrészt maga a járvány, annak világméretű terjedése, másrészt viszont az annak okán tett kormányzati intézkedés az, amely a Felperes számára vis maior helyzetet eredményezett, lehetetlenné tette a szálloda szolgáltatásának az igénybevételét. A járvány okozta rendkívüli helyzetben a kormányzati intézkedés nem csak jogszabályként jelenhet meg, hanem az egyéb módon tényként nyilvánosságra hozott intézkedésként is. A Felperes a rendelkezésére álló információk alapján szerződésszerűen járt el akkor, amikor "a lehetséges legrövidebb időn belül", még aznap lemondta a foglalását.

Az európai súlyos járványügyi helyzet - amely miatt a Giro d'Italia magyarországi szakaszai is elhalasztásra kerültek - a Szerződés megkötése után felmerülő, rendkívüli, kivételes jellegű és előre nem látható, elháríthatatlan külső körülmény, amely nem tartozik a vis maiorra hivatkozó Felperes rendes üzleti kockázatának a körébe.

6. Döntés elemzése

A Kúria jelen ügyben hozott ítéletével megerősítette, hogy az új Pp. hatálya alatt is érvényesül az a következetes bírói gyakorlat, amely szerint felülvizsgálati kérelemmel nem támadható sikeresen a szabad bírói mérlegelés, kivéve, ha a bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte vagy ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, hiányos vagy logikai ellentmondásokat tartalmaz.

A fentiek alapján a felülvizsgálat alapjául szolgáló, Pp.-ben meghatározott „ügy érdemére kiható jogszabálysértést” szűken kell értelmezni a bírói mérlegelés kapcsán, azt csak a bírósági gyakorlat által kidolgozott esetek fennállása esetén lehet megállapítani.

Továbbá, magát a joggyakorlat által kidolgozott kirívóan okszerűtlen mérlegelés kategóriáját is megszorítóan kell értelmezni, nem tartozik ebbe a kategóriába, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna. Csak akkor minősülhet a bíróság mérlegelése kirívóan okszerűtlennek, ha egyetlen helyes következtetés helyett a bíróság más következtetést von le.

A Kúria szerint a konkrét esetben a Másodfokú Bíróság ítélete a fenti hibában nem szenvedett, ennek kapcsán a Kúria kiemelte, hogy a Másodfokú Bíróság megalapozottan értékelte a COVID-19 járványt, és az annak okán tett kormányzati intézkedéseket olyan vis maior helyzetnek, amely lehetetlenné tette Felperes számára a szálloda szolgáltatásának az igénybevételét.

Továbbá, a Kúria megerősítette, hogy a Másodfokú Bíróság a fentiek elemzésekor jogszabálysértés nélkül figyelembe vehette az olyan általa ismert tényeket, amelyekre a felek nem is hivatkoztak.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a Pp. alapján a köztudomású tények hivatalból történő figyelembe vétele előtt a bíróságnak előzetesen tájékoztatnia kell a feleket, hogy esetleges bizonyítási indítványaikat előterjeszthessék, hiszen ellenbizonyításnak ilyenkor is hely van.[11]

Sajnos a Kúria közzétett döntéséből nem egyértelmű, hogy a másodfokú bíróság vajon előzetesen tájékoztatta-e a feleket a fentiekről. Az előzetes tájékoztatás elmaradása lényeges eljárásjogi szabálysértésnek minősülhet, mely a felülvizsgálati eljárásban sikeres érv lehet a bírói gyakorlat alapján.[12]

Ugyanakkor az Alperes felülvizsgálati kérelme nem hivatkozott lényeges eljárásjogi szabálysértésre, emiatt a Kúria a jelen ügyben nem vizsgálhatta volna a fenti problémát.

Összefoglalva, a Pp. -a korábbi Pp. szabályaival egyezően - peres feleknek rendkívül korlátozott módon, kizárólag a bírósági gyakorlat szerinti esetekben biztosít lehetőséget arra, hogy sikeresen támadják a jogerős döntés szerinti bírói mérlegelést.

Emiatt azon feleknek, akik sikeresen kívánják támadni a Kúria előtt a másodfokú ítéletet, célszerű inkább jogi hibákra hivatkozniuk, ideeértve az eljárásjogi szabályok megsértését.