ELBOCSÁTHATÓ-E A MUNKATÁRSAIVAL ÖSSZEFÉRHETETLEN MUNKAVÁLLALÓ?

2021 Május 13

Munkáltató utasításának megtagadása, igazolatlan távollét, szándékos károkozás… Pár esetkör, amikor a munkavállaló elbocsátásának indokoltsága viszonylag könnyen megállapítható. Mi a helyzet azonban, ha a munkavállaló nem követ el a fentiekhez hasonló, kirívó kötelezettségszegést, azonban a munkatársai összeférhetetlennek tartják, nem tudnak vele együttműködni, netán tartanak tőle. Megalapozhatja-e az elbocsátást a másokkal összeférhetetlen, a munkahelyi légkört romboló viselkedés? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ a hazai bírói gyakorlat tükrében.

1. Felmondás a Munka Törvénykönyvében

A Munka Törvénykönyve[1] a felmondás két változatát szabályozza. A „rendes” felmondás esetén a munkaviszony a felmondási idő lejártával szűnik meg. Súlyosabb probléma esetén a munkáltató akár azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt, ebben az esetben a munkaviszony a felmondás közlésekor nyomban megszűnik.

A kettő közti lényeges különbség, hogy az azonnali hatályú felmondás szabályai szigorúbbak, ilyen megszüntetésre csak jelentős, kirívó kötelezettségszegés miatt kerülhet sor.

Az Mt. szövegéből azonban nem szűrhető le, hogy összeférhetetlen viselkedés kapcsán pontosan milyen jellegű és súlyú magatartás alapozhatja meg az elbocsátást. A vizsgálat során a hazai bírósági döntésekre, illetve a jogirodalomra támaszkodhatunk.

2. Összeférhetetlen viselkedés, mint felmondási ok

2.1 Azonnali hatályú felmondás kapcsán

Az Mt. alapján a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.[2]

Az Mt. alapján az előbb említett lényeges kötelezettségek közé tartozik, hogy a munkavállaló köteles:

- a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani;[3]

- a munkatársaival együttműködni.[4]

Az általános magatartási szabályok betartása és a munkatársakkal való együttműködés tehát olyan lényeges kötelezettségek, melyek megszegése akár azonnali hatályú felmondás indokául is szolgálhat.

A bírói gyakorlatot áttekintve több esetben előfordult, hogy a munkáltató a munkavállaló összeférhetetlen magatartására hivatkozva azonnali hatályú felmondással szüntette meg a munkaviszonyt. Az alábbiakban néhány vonatkozó bírói döntést részletesebben is ismertetünk:

Jogeset 1: A munkavállaló a munkahelyi közösségbe nem tudott beilleszkedni, a magatartásával kapcsolatos kifogások közlését követően sem működött együtt. Rendszeres, alaptalan kritikával, nyíltan nem együttműködő magatartásával a munkáltató és a munkavállaló, valamint a munkavállalók egymás közti kölcsönös együttműködésén alapuló munkahelyi légkört megrontotta, amely a napi munkavégzést nagymértékben akadályozta. Közvetlen munkatársait kigúnyolta, mindegyiküknek gúnynevet adott testalkatuk, vagy „külső hibájuk" alapján, a saját megítélése szerint nem elég értelmes embereket fennhangon butának titulálta. Köldökig kigombolt ingben dolgozott.

Döntés: a Kúria szerint a munkáltató által bizonyítani tudott kötelezettségszegések nem voltak alkalmasak az azonnali hatályú felmondás alátámasztására.[5] 

Jogeset 2:  A munkáltató azonnali hatályú felmondást közölt az alábbi indokok alapján: A munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt szókimondó, határozott hangon beszélt a munkatársaival. Jellemző volt rá, hogy magában, de alkalmanként hangosan is, megjegyzéseket tett, és előfordult, hogy mások háta mögött is. Beleszólt mások munkájába, esetenként lekezelő, gúnyos és tiszteletlen magatartást tanúsított. Munkatársaival megalázó, sértő, provokatív viselkedést tanúsított, magatartása rontja a munkaterület rendjét, és a munkatársaival való viszonyát. Az iskolai főzőkonyhán dolgozó munkatársai elmondták, hogy az összeférhetetlensége miatt nem tudnak vele együtt dolgozni. Ha figyelmeztették a munkavégzése hiányosságaira, „grimaszokat vágott", munkatársait „cukkolta", utasítgatta, kigúnyolta őket.

Döntés: a Kúria szerint a felmondás jogszerű volt.[6]

Jogeset 3: A munkáltató azonnali hatályú felmondást közölt az alábbi indokok alapján: a két munkavállaló munkahelyi viselkedése miatt már olyan rossz légkör alakult ki a munkateremben, hogy a kollégák minden reggel félelemmel jönnek dolgozni. A munkatársaik közül kiszemeltek egy személyt, és akkor napokig róla beszéltek oly módon, hogy az valamennyi munkavállaló tudomására jusson. A párnatömésnél használt nylon zacskót munkáltatói utasítás és a bevett munkahelyi gyakorlat ellenére többször ledobták a földre megteremtve ezzel az elcsúszás, a baleset bekövetkezésének a lehetőségét.

Döntés: a Kúria szerint a felmondás jogszerű volt.[7]

 

2.2. "Rendes” felmondás kapcsán

Az Mt. alapján a „rendes” felmondás okául szolgálhat többek között a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.[8]

Az Mt. e körben sem nevesít konkrét magatartásokat, azonban a jogirodalom alapján az általános magatartási szabályok, illetve az együttműködési kötelezettség megsértése olyan nemkívánatos magatartások, melyre a felmondás alapítható.[9]

A bírói gyakorlatot vizsgálva több esetet találni, ahol a munkavállaló összeférhetetlen viselkedése miatt került rendes felmondással elbocsátásra:

Jogeset 4: A munkavállaló a munkaköréből adódó, alapvetően elvárható magatartási normáknak nem tudott megfelelni. A munkaköréből adódó feladatait nem látta el megfelelő módon, mivel a munkaideje jó részét - többszöri figyelmeztetés ellenére - magánjellegű telefonálással és internethasználattal, vélt sérelmei ismételgetésével töltötte. A munkavállaló a munkahelyén folyamatosan „negatív viselkedést" tanúsított, a munkatársaival szemben ellenséges volt, a munkájukat és viselkedésüket több esetben rendkívül sértő módon bírálta. A javító szándékú kritikát és figyelmeztetést nem fogadta el, azt bántónak és sértőnek érezte, amelyet meg is fogalmazott. Több ízben hangos vitába keveredett a közvetlen kollégáival, amelyet csak többszöri figyelmeztetés után volt hajlandó abbahagyni. A vezetőivel szemben is megengedhetetlen hangot használt, amelynek következtében a munkáltató bizalmát is elvesztette. A munkavállaló a magatartásával rendkívül rossz munkahelyi légkört alakított ki maga körül, amely negatív hatással volt kollégái tevékenységére, akár egészségére is.

Döntés: a Kúria szerint a felmondás jogszerű volt.[10] 

Jogeset 5: A munkavállaló ellen több ízben kifogást emeltek, amelyek kivizsgálása során bizonyítást nyert, hogy legalább két kolléganőjét szexuálisan zaklatta. A munkatársakkal szembeni tiszteletlen magatartás és az emberi méltóság figyelembevételének hiánya, a pozíciójával való visszaélés összeegyeztethetetlen a munkáltató szellemiségével és az Etikai Kódex-szel is.

Döntés: a Kúria szerint a munkavállaló magatartására alapított rendes felmondás jogszerű volt.[11]

Jogeset 6: A munkáltató felmondást közölt az alábbi indokok alapján: a munkavállaló összeférhetetlen magatartást tanúsít a vezetőjével, közvetlen munkatársaival, a közösségbe nem képes beilleszkedni, rontja a munkahelyi légkört. A perben a munkáltató az indokokat az alábbiak szerint konkretizálta:

• - a munkavállaló a vezetők lejáratására vonatkozó kijelentéseket tett,
• - a közvetlen beosztottjával a munkahelyen folytatott szerelmi kapcsolatot, ez olyan helyzeteket teremtett,  amely a környezetet zavarta, botránkoztatta,
• - a munkavállalók körében aláírásokat gyűjtött, saját vezetői pozíciója megerősítése érdekében.
• - a Kúria szerint a felmondás jogszerű volt[12]

2.3 Jogesetek értékelése

A vizsgált jogesetek alapján megállapítható, hogy a munkavállaló munkahelyi légkört romboló, összeférhetetlen viselkedése kapcsán adott esetben akár rendes-, akár azonnali hatályú felmondásra is sor kerülhet.

Fontos azonban kiemelni, hogy a vizsgált esetekben az elbocsátott munkavállaló kivétel nélkül nyílt konfliktusba keveredett a kollégákkal és/vagy a felettesével (pl.: sértegetés, negatív megjegyzések,  bírálat, vádaskodás), illetve kirívóan közösségellenes magatartást tanúsított (pl. szexuális zaklatás, vezetők lejáratására vonatkozó kijelentések tétele, aláírásgyűjtés).

Kérdéses, hogy explicit konfliktus hiányában önmagában megalapozza-e a felmondást, ha a munkavállaló nem tud vagy nem akar beilleszkedni a munkahelyén, illetve az átlagostól eltérő, furcsa, különös viselkedést tanúsít, ami miatt a kollégái összeférhetetlennek, netán ijesztőnek tekintik.

Fontos továbbá, hogy egy esetleges munkaügyi perben a munkáltatót terheli a felmondás okául szolgáló magatartások bizonyítása[13], tehát a per kimenetelét döntően befolyásolja, hogy a munkáltató képes-e megfelelően bizonyítani a munkavállaló terhére rótt magatartások megtörténtét és körülményeit.

Míg a munkavállalóval kapcsolatos konfliktus, akár írásban, akár szóban történt, viszonylag egyszerűen körülírható és bizonyítható, a furcsa, átlagostól eltérő viselkedés, mint felmondási ok tényszerű megjelölése és bizonyítása jóval nehezebb, így a felmondás indokolásának világossága és bizonyíthatósága kérdésessé válhat.

3. Összegzés

A hazai bírói gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy a munkavállaló elbocsátásának indoka lehet, ha a munkahelyi légkört romboló, összeférhetetlen magatartást tanúsít. A cikkben bemutatott jogesetekben ez kivétel nélkül nyílt konfliktussal, sokszor vulgáris, minősíthetetlen megnyilvánulásokkal társult. Ez alapján kérdéses, hogy az ilyen, explicit megnyilvánulások hiányában elbocsátható-e a beilleszkedni képtelen, furcsán, akár ijesztően viselkedő munkavállaló. Mivel erre vonatkozóan általános megállapítás nem tehető, ilyen helyzetekben különös figyelmet kell fordítani az indokolás világosságára, valamint, hogy a megjelölt indokok kellő súlyúak legyenek.