Blog
Blog » ELÉG EGY FIGYELMEZTETŐ MATRICA A KAMERÁZÁSHOZ A GDPR SZERINT?
ELÉG EGY FIGYELMEZTETŐ MATRICA A KAMERÁZÁSHOZ A GDPR SZERINT?
2018 November 05
Cégeddel kamerákat üzemeltetsz a dolgozók, vagy az ügyfelek megfigyelése érdekében? A kamerák rögzítik is a képet, vagy „elő adásban” működnek? Ha azt hiszed, hogy egy kamerázásra figyelmeztető matrica kihelyezéssel meg van oldva a GDPR kérdés, akkor tévedsz. Legfrissebb cikkünkben az Adatvédelmi Hatóság egyik döntését elemezzük.
Hatósági eljárás
Nemrég tett közzé az Adatvédelmi Hatóság egy eseti döntést, ahol egy cég kamerakezelését vizsgálta. A konkrét esetben a társaság több olyan szabálysértést is elkövetett, amelyek bárkinél előfordulhatnak, érdemes tehát a jelentésben szereplő pontokat útmutatóként kezelni, és megvizsgálni, hogy a céged kamerakezelése vajon megfelel-e az elvárásoknak.
Mindig legyen jogalap
Az Adatvédelmi Hatóság rávilágított egy nagyon fontos alapvető félreértésre, ami sokaknál előfordulhat: a kamerázás célja nem egyenlő a jogalappal.
Az eljárásban szereplő társaság a jogalap kérdésére azt felelte, hogy „az autók biztonsága érdekében üzemeltetjük a kamerákat, mivel már több autótulajdonos megvádolt minket, hogy nálunk sérült meg az autója”.
A fent leírtak nem jogalapot jelentenek a felvétel készítésére, hanem arra a kérdésre adnak választ, hogy mi a célja a felvétel készítésével. A jogalap ugyanis azt jelenti, hogy valami lehetőséget biztosít neked, megengedi, hogy kamerás megfigyelést végezz. A korábbi magyar szabályozás miatt még sok helyen megmaradt az az elképzelés, hogy ilyen jogosultságot csak a megfigyelt hozzájárulása vagy közvetlen jogszabályi engedély adhat.
Azonban a május 25-étől alkalmazandó európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) alapján már sokkal több forrásból származhat a felvételkészítési jogosultság, összesen hat ilyen eset van. Ezek közül különösen az alábbiak jöhetnek szóba:
- hozzájárulás: ebben az esetben vigyázni kell arra, hogy a hozzájárulás önkéntes írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal történhet előzetes tájékoztatást követően, és munkavállalók esetében – az alá-fölé rendelt jogviszony miatt - nem is alkalmazható. Sőt, bizonyos esetekben, pl. üzlethelyiségben nem is praktikus, hiszen nem életszerű, hogy az oda belépő vásárlók nyilatkozatot tesznek, hogy hozzájárulnak a felvételhez.
Viszont egy raktárhelyiségben, ha tudod, hogy a felvétel szerződött partnereket (például alvállalkozókat) érinthet, akikkel írásbeli szerződést köt a vállalkozásod, már a szerződéskötéskor meg tudod adni a tájékoztatást, ő pedig a hozzájárulást.
- céged, vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése: a legtöbb esetben ez lehet a legcélravezetőbb, mivel nem szükséges jogszabályi felhatalmazás, se hozzájárulás. Csupán meg kell jelölnöd, hogy milyen érdekeket szeretnél a kamerával megvédeni, és egy érdekmérlegelést kell végezni, hogy a céged érdekei és a megfigyelt személy érdekei közül melyik élvez elsőbbséget, nem szükségtelenül korlátozó-e az érintettre nézve.
- a felvétel a megfigyelt személy, vagy más személy létfontosságú érdekének védelmét szolgálja: amennyiben például a munkavállaló olyan veszélyes munkakörben dolgozik, ahol a kamerás megfigyelés az üzemi balesetek, életveszélyes helyzetek gyors észlelését és a mihamarabbi elhárítást szolgálja
Fontos tehát, hogy a kamerázáshoz – ahogy minden más adatkezeléshez is – mindig válassz ki egy jogalapot, ami alapján kezelni szeretnéd a személyes adatokat.
Tájékoztatni kell a megfigyelt személyeket
A kamerafelvétel készítésekor a legtöbb helyen kihelyeznek egy matricát figyelmeztetéssel, hogy kamerás megfigyelés történik, majd abban a hitben, hogy ezzel tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tettek, más információval nem látják el a helyszínre látogatókat.
Ez súlyos hiba, hiszen a személyi és vagyonvédelmi tevékenységről szóló törvény – amely ebben az esetben is irányadó – előírja, hogy legalább az alábbi pontokról tájékoztatni kell a megfigyelt személyeket:
- megfigyelés, illetve rögzített felvétel készítésének, tárolásának céljáról
- az adatkezelés jogalapjáról
- a felvétel tárolásának helyéről
- a tárolás időtartamáról
- a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről
- az adatok megismerésére jogosult személyek köréről
- az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről
A fenti tájékoztatást a Hatóság kiegészítette azzal is, hogy a tájékoztatónak az alábbiakat is tartalmaznia kell:
- az egyes kamerák elhelyezése és a vonatkozásukban fennálló cél, az általuk megfigyelt terület, tárgy, illetőleg az, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a társaság
- a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedések
- a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályok, illetőleg az, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a társaság
A fenti pontokban szereplő információkat úgy kell elhelyezni, hogy azt az érintettek még azelőtt megismerhessék, hogy a megfigyelt területre belépnének.
Vigyázat! Tájékoztatás kell, ha nincs rögzítés!
Az Adatvédelmi Hatóság megerősítette a személyi és vagyonvédelmi törvény egy pontjának az értelmezését, miszerint tájékoztatási kötelezettsége annak is van, aki a kamerákkal nem rögzít, csupán élő adásban megfigyeli a területet.
Mi a tanulság?
Valószínűleg sokaknál előfordulhat, hogy hasonló cipőben járnak, mint az eljárás alá vont cég, és a megfelelő jogalap hiányában, elégtelen tájékoztatással üzemeltetnek kamerákat.
Tehát ügyelj arra, hogy ha kamerával felvételt készítesz, mindig legyen egy biztos lábakon álló jogalapod, amit a GDPR listáján szereplő hat pont közül választasz ki. Emellett a tájékoztatás ne merüljön ki egy figyelmeztető matrica vagy tábla kifüggesztésében, adj részletes tájékoztatást a kötelező tartalmi követelményekkel.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »