FELMONDOTT A MUNKAVÁLLALÓ – ELBOCSÁTHATOM?

2021 Február 03

A munkaviszony megszüntetése érzékeny terület, a folyamat pedig nem mindig zajlik zökkenőmentesen. Előfordul, hogy az események sodrában mindkét fél felmondást közöl, vagy a fél később megváltoztatja a korábbi nyilatkozatát. A munkáltatónak az ilyen helyzetekre is fel kell készülnie, hiszen nem ritka, hogy egy rosszul koordinált felmondás után a munkavállaló pert indít és a „kenyértörésre” végül a bíróság előtt kerül sor.

1. A vizsgált szituációk

Cikkünkben olyan szituációkat elemzünk, amikor a munkaviszony végül nem a folyamatot elindító felmondás alapján szűnik meg. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:

• Visszavonható-e a felmondás?
• Van-e lehetőség felmondást követően közös megegyezést kötni?
• Van-e lehetőség felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondást közölni?

2. Visszavonható-e a felmondás?

A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, mely a címzettel való közléssel nyomban hatályossá válik[1], azaz nincs szükség a másik fél „beleegyezésére”.

A fél addig vonhatja vissza egyoldalúan a felmondást, amíg az a címzett részére nem kerül közlésre, tehát a levélben feladott felmondás kézbesítése előtt a kezdeményező fél email-ben vagy személyesen még visszavonhatja a nyilatkozatot.

A felmondás a közlést követően kizárólag a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza[2], emiatt a felmondás közlését minden esetben alaposan meg kell fontolni.

Felmerül a kérdés, hogy lehetőség van-e az azonnali hatályú felmondás visszavonására, tekintettel arra, hogy ilyenkor a munkaviszony a közlés időpontjában megszűnik. A bírói gyakorlat[3] illetve a jogirodalom[4] is megerősíti, hogy az azonnali hatályú felmondás is visszavonható, a közlést követően értelemszerűen itt is szükség van a címzett hozzájárulására.

3. Van-e lehetőség felmondást követően közös megegyezést kötni?

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése mindkét fél számára előnyös lehet, ugyanakkor a munkavállalók jogi ismereteik hiányából vagy alárendelt szerepükből adódón ritkán kezdeményezik ezt a megszüntetési módot a felmondás helyett.

Bármely fél közölt felmondást, nincs akadálya annak, hogy a felek a felmondási idő alatt közös megállapodást kössenek és a munkaviszony végül a megegyezés alapján, a felek által megjelölt időben szűnjön meg.

Mivel a közös megegyezésben általában korábbi időpontot jelölnek meg a megszűnésre, mint a korábban közölt rendes felmondás szerinti felmondási idő vége, a munkaviszony a közös megegyezés alapján már megszűnik, mire a rendes felmondás joghatása a felmondási idő végével beállna. Emiatt a közös megegyezésben nem szükséges visszavonni a korábban közölt rendes felmondást.

4. Van-e lehetőség felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondás közlésére?

Előfordulhat, hogy az egyik fél által közölt rendes felmondást követően a felmondási idő alatt bármely fél rendkívüli felmondást közöl. Erre általában akkor kerül sor, ha a munkavállaló megneszeli a munkáltató általi rendkívüli felmondás közeledtét, ezért ő mond fel előbb. Emellett az is gyakori, hogy a munkavállaló a felmondási ideje alatt kivonja magát a munkavégzés alól, mely megalapozza a munkáltató általi rendkívüli felmondást.

Mivel a felmondási idő végéig a munkaviszony továbbra is fennáll, nincs akadálya, hogy ezen időszakban bármely fél rendkívüli felmondást (is) közöljön.

A Kúria rámutatott, hogy a munkaviszonyt egy nyilatkozat tudja megszüntetni, mely értelemszerűen a joghatását azonnal kiváltó azonnali hatályú felmondás lesz.[5] Mivel a munkaviszony az azt azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, a (rendes) felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz a továbbiakban már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás.[6]

Amennyiben a munkáltató közöl rendkívüli felmondást, az ő szempontjából nem indokolt a korábban bármely fél által közölt rendes felmondás visszavonása. Ugyanis, amennyiben a bíróság esetlegesen megállapítja a rendkívüli felmondás jogellenességet, a munkavállaló ─az Mt. erre vonatkozó „általános” kártérítési szabálya szerinti követelés[7] esetén─ a maximális 12 hónap helyett csak arra az időszakra vonatkozóan tarthat igényt elmaradt jövedelemre, mielőtt a munkaviszonya a rendes felmondás alapján egyébként is megszűnt volna.[8]

5. Összegzés

A munkajog szabályai alapján a közölt felmondás visszavonható, illetve megváltoztatható, ehhez viszont szükség van a másik fél hozzájárulására. A felek a felmondási idő alatt is dönthetnek úgy, hogy a munkaviszonyt végül közös megállapodással zárják le. Amennyiben a felmondási idő alatt a munkavállaló nem tesz eleget kötelezettségeinek, a munkáltató akár aznap lezárhatja a viszonyt egy azonnali hatályú felmondással. A munkaviszony jogszerű megszüntetése alapos jogi ismeretet követel meg a munkáltató részéről, ezért javasoljuk munkajogban jártas jogász bevonását ezen folyamatokba.