Blog
Blog » HOGYAN ÉRINTI A KORONAVÍRUS AZ INGATLAN VÉGREHAJTÁSOKAT?
HOGYAN ÉRINTI A KORONAVÍRUS AZ INGATLAN VÉGREHAJTÁSOKAT?
2020 Április 22
Az elmúlt hetekben a koronavírus miatt életbe léptetett intézkedések érintették az ingatlan végrehajtási eljárásokat is. Az erre vonatkozó Kormányrendelet több segítséget is nyújt a Veszélyhelyzet miatt bajba került adósoknak a nehéz időszak átvészeléséhez, és közvetetten módon a már folyamatban lévő ingatlan végrehajtásokat is érintheti, mely rontja a hitelezők esélyeit, hogy követelésük ésszerű időben kielégítést nyerjen.
1. A Kormányrendelet célja
A koronavírus miatt a Kormány az egyik első intézkedéseként fogadta el az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendeletet („Kormányrendelet”), amely nagymértékben korlátozza a Veszélyhelyzet („Veszélyhelyzet”) ideje alatt foganatosítható végrehajtási cselekményeket.
A Veszélyhelyzet alatt kiemelt cél, hogy „senki ne kerüljön az utcára” ebben a nehéz helyzetben. A Kormányrendelet szerint emiatt természetes személy lakóingatlana esetében az új eljárás alapjául szolgáló árverésről szóló hirdetmény iránt csak a Veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap után lehet intézkedni.
A hitelezők számára alapvetően megnyugtató lehet, hogy a koronavírussal összefüggésben nem álló, már folyamatban lévő végrehajtásokat közvetlenül nem érintik a korlátozások.
Ugyanakkor két fontos intézkedés mégis érintheti azokat az ingatlan végrehajtási eljárásokat, melyek a Veszélyhelyzetet megelőzően indultak:
2. Végrehajtás felfüggesztése az adós kérelmére
Egyrészről jogalkotó meghatározott egy olyan „gumiszabályt”, amely alapján a végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
Ez a rendelkezés valamennyi végrehajtási eljárást érint (pl. letiltás munkabérből, stb.), ugyanakkor valószínűleg sok adós próbálja majd meg arra használni, hogy a koronavírussal összefüggésben nem álló ingatlan végrehajtását is felfüggesszék.
3. Folyamatban lévő Ingatlanvégrehajtások
A természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezését is érinti a Kormányrendelet, ugyanis a végrehajtó csak a Veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet az árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválásáról, tehát addig az eljárás technikailag szünetel.
Ezt meghaladóan a Kormányrendelet hatályba lépésekor már folyamatban lévő ingatlan végrehajtások esetén, amennyiben az árverés sikerrel is jár, ingatlan kiürítése iránti intézkedéseket nem lehet foganatosítani a Veszélyhelyzet ideje alatt.
Így jóllehet az árverési vevő megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát, bizonytalan, hogy mikor léphet az ingatlan birtokába, amennyiben a bennlakó azt önként nem kívánja elhagyni.
4. Összefoglalás
A Kormányrendelet elsősorban tehát a hatálybalépése után indult végrehajtási eljárásokat érinti, ugyanakkor indirekt módon hatással lesz a hatályba lépése előtt indult ingatlan árverésekre is, mivel egyrészről az adósok kérhetik az eljárás felfüggesztést a bíróságtól, másrészről sikeres árverezés esetén sem kényszeríthetők arra, hogy a Veszélyhelyzet miatt kiköltözzenek az ingatlanból.
Ezek a közvetett hatások valószínűleg negatívan fogják befolyásolni az ingatlan árverések sikerességét, végső soron pedig azt, hogy a hitelező ingatlannal biztosított követelése mikor kerül kielégítésre.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »