Blog
Blog » HOGYAN IGÉNYELHETSZ ÁLLAMI TÁMOGATÁST A COVID-19 MIATT MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSÉRE?
HOGYAN IGÉNYELHETSZ ÁLLAMI TÁMOGATÁST A COVID-19 MIATT MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSÉRE?
2020 Április 17
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben számos európai országban munkahely-mentő intézkedésként az állam átvállalja a munkavállalók bérének egy részét. A Kormány Nagypénteken megjelent – és április 21. napján már módosított – rendelete alapján végre Magyarországon is lehet állami támogatást igényelni rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás esetére. Cikkünkben a támogatás jellemzőit, valamint az igénybevétel legfontosabb feltételeit mutatjuk be.
1. Mit jelent a csökkentett munkaidő?
A Kormány rendelete alapján támogatás akkor nyújtható, ha a munkaadó az érintett munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében.
A csökkentett munkaidő az „eredeti” munkaidő 25%-t elérő, de a 85%-t meg nem haladó részmunkaidő. Általános teljes napi munkaidővel, vagyis napi 8 órával számolva tehát a napi munkaidőt legalább 15%-al (1,2 óra) vagy legfeljebb 75%-al (6 óra) kell és lehet csökkenteni ahhoz, hogy a támogatásra való jogosultság egyáltalán felmerülhessen.
A kieső munkaidő 30%-a pedig abban az esetben, ha a csökkentett munkaidő nem haladja meg az eredeti munkaidő felét, ún. egyéni fejlesztési idő kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy erre az időre vagy a támogatást követő 2 éven belül a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében.
2. Mekkora a támogatás összege?
A támogatás mértéke alapvetően a munkavállaló kiesett munkaidőre járó nettó alapbérének 70%-a és legfeljebb 3 hónapra igényehető. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe vehető havi nettó alapbér ugyanakkor nem haladhatja meg a havi nettó minimálbér kétszeresét.
A fentieket példákkal érzékeltetve: ha a munkavállaló alapbére egyenlő a minimálbérrel (jelenleg 107.065 Ft) és a munkaidejét a minimális 15%-al csökkentik, akkor a támogatás havi összege 11.242 Ft. A támogatás maximális havi összege pedig – a minimálbér kétszeresével és a maximális 75%-os munkaidő-csökkentéssel számolva – kb. 112.240 Ft.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kieső munkaidőre járó munkabért – ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felét meghaladja – a munkáltatónak „ki kell pótolnia”: a munkaadó ugyanis vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege eléri a munkavállaló korábbi alapbérét, illetve, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet a munkaadónak.
3. Mit kell teljesítenie a munkaadónak?
A támogatás igényléséhez a munkaadónak a rendeletben meghatározott számos feltételnek meg kell felelnie, melyek közül a legfontosabbakat az alábbi táblázatban foglalunk össze:
Személyi feltételek |
Tárgyi feltételek |
legalább 6 hónapja működik |
annak bemutatása, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, a munkavállalók megtartása pedig nemzetgazdasági érdek |
rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása |
egyéni fejlesztési idő vállalása (ha a csökkentett munkaidő nem haladja meg az eredeti munkaidő felét, opcionális) |
nem áll jogerősen elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerősen elrendelt csődeljárás vagy egyéb megszüntetési eljárás nincs folyamatban |
az érintett munkavállaló(k) vonatkozásában nem részesül munkahely-teremtési stb. támogatásban |
A munkaadónak továbbá vállalnia kell, hogy a támogatás időtartama alatt és az ezt követő egy hónapban a vele együtt kérelmet benyújtó dolgozó(k) munkaviszonyát fenntartja, ellenkező esetben a támogatás arányos részét köteles befizetni.
Emellett a munkaadó a támogatás ideje alatt az érintett munkavállaló(k) részére nem rendelhet el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést.
4. Milyen feltételek állnak fenn a munkavállaló oldalán?
Nemcsak a munkaadó, hanem a munkavállaló oldalán is szigorú feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a támogatást igénybe lehessen venni. Ezeket az alábbi táblázat szemlélteti:
Személyi feltételek |
Tárgyi feltételek |
a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munkaviszonyban áll és nem tölti felmondási idejét |
a csökkentett munkaidőben történő munkavégzés vállalása |
nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban |
újabb munkaviszony létrehozása nem lesz akadálya a teljes munkaidőhöz való visszatérésnek |
az állami foglalkoztatási szerv visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn |
az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll |
5. Ki, hol és mikortól igényelheti a támogatást?
A támogatást a munkaadónak és a munkavállalónak közösen kell kérnie, a kérelmet pedig – a szükséges mellékletekkel – a munkáltatónak kell elektronikusan benyújtania a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
Az eredeti kormányrendelet alapján a kérelmet 2020. április 16-tól lehet benyújtani, viszont a könnyített feltételek tartalmazó rendelet csak 2020. április 29-én lép hatályba, tehát ilyen formában a támogatást csak ezt követően lehet igénybe venni.
A támogatás igényléséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványt kell használni, a támogatás igénylésével kapcsolatos nyomtatványok itt elérhetők: https://nfsz.munka.hu/Allaskeresoknek/Lapok/ak_tamogatasok.aspx
Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a munkaadó több munkavállaló vonatkozásában nyújt be kérelmet, akkor azt egyszerre kell megtennie. Ráadásul, amennyiben a kérelmet a hatóság elutasítja, úgy ugyanazon munkavállaló vonatkozásában legfeljebb további egy alkalommal lehet kérelmet benyújtani. Érdemes ezért a munkaadóknak körültekintően eljárnia a támogatás igénylése során.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »