Blog
Blog » HOGYAN PERESKEDHETSZ A KORONAVÍRUS IDEJÉN?
HOGYAN PERESKEDHETSZ A KORONAVÍRUS IDEJÉN?
2020 Április 08
A koronavírus járvány és az emiatt elrendelt veszélyhelyzet a polgári és gazdasági peres eljárásokat is érinti. Rövid cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen változásokkal kell számolni a folyamatban lévő és megindítani tervezett eljárásokban.
1. Be kell tartani a bírósági határidőket az ügyekben?
A magyar Kormány 2020. március 31. napján hozott rendeletével szabályozza, hogy a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt a polgári perekre vonatkozó szabályokat milyen eltérésekkel kell alkalmazni.
A legfontosabb szabály, hogy a veszélyhelyzet a folyamatban lévő vagy a rendelet hatálybalépést követően indított eljárásokban főszabály szerint nem érinti a határidőket. Ez azt jelenti, hogy a bíróság felhívásainak – a bíróság által meghatározott határidőben – továbbra is eleget kell tenni.
A rendelet a határidőkkel kapcsolatban ugyanakkor tartalmaz egy kedvezményt: ha a határidő 2020. március 14. és április 15. napja között jár le, úgy a határidő április 30. napjáig automatikusan meghosszabbodik.
2. Lehet pert indítani, beadványokat benyújtani?
Magyarországon a cégeknek és a jogi képviselővel eljáró ügyfeleknek már néhány éve elektronikus úton kell benyújtani a beadványaikat. A koronavírus miatti veszélyhelyzet ily módon nem akadályozza azt, hogy a felperes – elektronikusan – megindítsa a pert, vagy a már folyamatban lévő perben benyújtsa a kérelmeit.
A bíróságoknak pedig – ahogyan eddig is – meg kell vizsgálni a benyújtott iratokat, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, például fel kell hívnia az ellenfelet a nyilatkozatai megtételére.
Az írásbeliség egyébként jelen helyzetben nagyobb hangsúlyt kap: például a bíróság nem tart perfelvételi tárgyalást, hanem írásban nyilatkoztatja a feleket.
3. Tart tárgyalásokat és hoz ítéletet a bíróság?
A jelen helyzetben – természetesen – a bíróság nem tart tárgyalást a bíróság épületében. Ugyanakkor ahol erre lehetőség van, a bíróság – elektronikus hírközlő hálózat útján – tart tárgyalást. Az, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog történni, kérdéses.
Ha nincs lehetőség „elektronikus” úton tárgyalás tartására és írásban sem lehet beszerezni a szükséges nyilatkozatokat a per eldöntéséhez, akkor a per „leáll” és a határidők nem folynak tovább.
Ha viszont a bíróság abba a helyzetbe került, hogy el tudja dönteni a pert, akkor erre írásban figyelmezteti a feleket azzal, hogy tegyék meg a nyilatkozataikat. Ezt követően a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
4. Hogyan folynak a jogorvoslati eljárások?
A veszélyhelyzet alatt a fellebbezési, felülvizsgálati eljárások is folytatódnak, ha az elsőfokú bíróság a veszélyhelyzet alatt hozott ítéletet, a fellebbezést – az általános szabályok szerint – be lehet nyújtani az alábbi eltéréssel.
A jogorvoslati eljárások során a felek alapesetben kérhetik, hogy a bíróság tartson tárgyalást. A veszélyhelyzet ideje alatt azonban erre nincs lehetőségük, illetve ha a felek ezt korábban kérték, a bíróság akkor sem tart tárgyalást.
Az olyan ügyekben, ahol a felek korábban kérték tárgyalás tartását, a felek közös kérelmére a bíróság „elektronikus” úton tárgyalást tart, ha pedig ennek feltételei nem állnak fenn, akkor – hasonlóan az elsőfokú eljáráshoz – a per „leáll” és a határidők nem folynak tovább.
5. És mi a helyzet az egyéb követelés-behajtási eljárásokkal?
A fél adott esetben nemcsak peres eljárásban érvényesítheti követelését, hanem fizetési meghagyásos eljárást indíthat vagy a felszámolási eljárást használhatja követelésének behajtására.
Ezekben az eljárásokban a személyes jelenlétnek egyébként is csekély jelentősége van, így a koronavírus miatti veszélyhelyzet ezeknek az eljárásoknak a megindítását vagy lefolytatását lényegében nem akadályozza.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »