HOGYAN VÉDD HATÉKONYAN CÉGED ÜZLETI TITKAIT

2018 Szeptember 24

Ha az üzleti titkok kerülnek szóba, legtöbben nagy cégekre és milliós nagyságrendű pályázatokra gondolnak. Nemcsak a nagyvállalatoknak okozhat azonban komoly bosszúságot és persze anyagi veszteséget a bizalmas információk kiszivárgása. Ha azt gondolod, ez a probléma a Te cégedet nem érintheti, cikkünk pont Neked szól. Írásunkban bemutatjuk, mi minősülhet üzleti titoknak, hogyan védheted ezen információkat, valamint, milyen lehetőségeid vannak, ha már megtörtént a jogsértés.

Mi az üzleti titok?

A hatékony védelem kiindulópontja, hogy tudd, mit kell védened. Sokan viszont ezzel az alapvető kérdéssel sincsenek tisztában. Az üzleti titoknak minősülő információk köre ugyanis rendkívül széles, lehet akár egy telefonszám, egy recept, egy értékesítési módszer vagy egy ötlet, hogy a cégednek milyen piacra kellene belépni.

Ahhoz, hogy egy információ üzleti titoknak minősüljön, általánosan két követelménynek kell megfeleljen:

a) vagyoni értékkel rendelkezik

Ez sokszor nehezen állapítható meg. Például, ki gondolná, hogy a partnerek telefonszámát titokként kellene kezelni, amíg egy elbocsátott kollega nem viszi magával a teljes partnerlistát és kezdi el áthívni a partnereid a konkurenciához.

Ezek után láthatod, hogy bizony egy telefonszám is rendelkezhet vagyoni értékkel, ha a volt kollega ténykedése következtében elveszíted több partnered és a cég nem tudja teljesíteni a szerződéseket, ezen felül új partnereket kell keresned.

b) nehezen hozzáférhető, titokban tartott

Ez a feltétel szintén összetettebb, mint elsőre gondolnád, ugyanis a titkosság kettős követelményt jelent. Az információ elsősorban objektíve minősüljön titoknak, azaz ne legyen köztudott vagy könnyen hozzáférhető. Nem követsz el titoksértést, ha megbeszéled barátoddal, hogy a cégeknek meg kell felelni a GDPR-nek, akkor sem, ha ezt a munkahelyeden hallottad.

A titkosság másik oldala, hogy a cégednek megfelelő intézkedéseket kell tenni a bizalmas információk titokban tartása érdekében. Így, ha a következő évi üzleti tervet a kedvenc éttermetekben vitatjátok meg és a stratégia a szomszéd asztalnál ülő ügyvezetőnek is megtetszik, nem valószínű, hogy pert nyernétek vele szemben üzleti titok megsértése miatt.

Most, hogy felmértük, milyen információkat kell megvédened, nézzük meg, hogyan érhető el mindez a gyakorlatban.

Ki elől kell védeni?

Ha a negyedik tűzfalat telepíted a céges gépekre, nehogy ellopják az adatokat, ne lepődj meg, ha a támadás máshonnan érkezik.

Legtöbb esetben a jogsértőket nem Kínában kell keresni, hanem sajnos a szomszéd irodában vagy a korábbi céges fotókon.

Habár szép dolog a bizalom, tapasztalataink alapján az üzleti titkokat legtöbbször a munkavállalók és üzleti partnerek, beszállítók és alvállalkozók szivárogtatják ki vagy használják fel jogosulatlanul. Ezért, hogy a jövőben elkerülhesd a kellemetlen helyzeteket, legegyszerűbb, ha Te lépsz először és bebiztosítod céged a jogsértésekkel szemben.

Lépj Te először!

A titoktartást a szerződések nagy része egyáltalán nem, vagy egy-két mondat erejéig említik. Habár a területet a munka törvénykönyve, az új, üzleti titok védelméről szóló törvény és a Btk is szabályozza, a jogszabályok által biztosított védelem önmagában sokszor kevés, hiszen a törvények ezen a téren is többféleképp értelmezhetők.

Az olyan helyzetekben, ahol a másik félnek lehetősége van céged működését megismerni (munkaszerződés, alvállalkozói szerződések), elengedhetetlen a szabályokat a szerződésben rögzítened, hiszen a titoksértéseket ezen a ponton lehet leghatékonyabban megelőzni, arról nem is beszélve, hogy egy jó szerződéssel tudod magad leginkább bebiztosítani egy esetleges jogvita esetére.

Egyértelművé teheted például, hogy az alkalmazottak céges e-mail-eket nem továbbíthatnak magán címekre, vagy a titoktartási kötelezettség megszegését kötbérrel szankcionálhatod.

Ha most épp arra gondolsz, miért kell a szerződésből „regényt” csinálni, eláruljuk: azért, mert egy esetleges eljárás során a szerződés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a cselekmény titoksértésnek minősül, nem kell a jogszabály értelmezését bizonygatni és abban bízni, hogy a bíró is úgy látja az ügyet, mint Te.

A kötbérkikötés esetén pedig nem kell az okozott kárt bizonyítanod, önmagában a titoksértés ténye alapján követelheted a kötbér összegét. Emellett gondolj bele, hogy a szerződésben szereplő összeg önmagában is visszatartó hatású és egyértelművé teszi, hogy komolyan veszed a titoktartást.

Mit tegyél, ha megtörtént a baj?

Ha megsértették a céged üzleti titkait, polgári pert indíthatsz a törvényszéken. A polgári eljárás során nem kell évekig várnod, hogy a jogértést megszűntessék, ugyanis ideiglenes intézkedéssel a bíróság a titoksértőt két héten belül a tevékenység abbahagyására kötelezheti, attól eltilthatja, valamint, ha előreláthatóan kártérítésre leszel jogosult, a vagyonát zár alá vehetik.

A polgári eljárás végén számos szankció alkalmazható a jogsértővel szemben. A jogsértés tényének országos napilapban történő közzétételétől kezdve az üzleti titok jogosulatlan felhasználásával előállított áruk lefoglalásán és megsemmisítésen keresztül a jogsértéssel elért vagyoni előny megtérítéséig.

Titoksértés esetén rendőrségi feljelentést is tehetsz. A rendőrségnek bizonyítanod kell, hogy a titoksértő jogosulatlan cselekménye – mely lehet a titok megszerzése, felhasználása vagy továbbítása – jogtalan előny szerzésére irányult vagy a cégednek vagyoni hátrányt okozott. Ha az elkövetést megállapítják, az elkövető akár hároméves börtönbüntetéssel is szembesülhet.

A fentiek alapján először mérd fel, melyek azok az információk, amiket meg kell védened. A következő lépés a titoktartás megfelelő és részletes szabályozása a szerződésesekben és a céges szabályzatokban. Ha a titoksértés mégis megtörtént, több megoldás is rendelkezésre áll, mellyel akár rövid időn belül orvosolható a sérelem, vagy megállítható, hogy a titoksértés komolyabb hátrányt okozzon.