KI FIZETI MEG AZ ADMINISZTRÁCIÓS HIBA ÁRÁT A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

2022 Szeptember 15

Az ismert mondás szerint hibázni emberi dolog. Így előfordulhat, hogy a munkáltató által előkészített szerződésbe elírás miatt olyan feltétel is bekerül, amely nem tükrözi a valós akaratát. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És vajon elvárható a munkavállalótól, hogy felhívja a munkáltató figyelmét a hibára? A Kúria friss döntéséből megtudhatjuk a választ ezekre a kérdésekre.

1. Tények

A felperes munkavállaló („Munkavállaló”) munkaviszonya megszüntetését kezdeményezte az alperesi munkáltatónál („Munkáltató”) azzal, hogy felmondási idejét nem kívánja teljes egészében letölteni.

A Munkáltató személyzeti vezetője a Munkavállalót az utolsó munkanapján behívta a HR irodába, ahol egy már előkészített, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást („Megállapodás”) íratott alá vele. A Megállapodást a Munkáltató részéről a HR vezető írta alá.

A Megállapodás szerint a Munkáltató az időarányos munkabér és szabadságmegváltás mellett megállapodási díjat is fizet a Munkavállalónak. A Megállapodás tartalmazta a Munkavállaló joglemondó nyilatkozatát is, mely szerint a Megállapodásban kifejezetten rögzítetteken kívül nincs további követelése a Munkáltatóval szemben.

A Megállapodás megkötését követően a Munkáltató egy ún. leszerelési lapot is kitöltött és átadott a Munkavállalónak, melyen a megállapodási díj nem szerepelt.

A Munkáltató a megállapodási díjat nem fizette meg a Munkavállalónak arra hivatkozással, hogy a megállapodási díj egy mintaként használt iratból adminisztrációs tévedés miatt került bele a Megállapodásba.

2. Az elsőfokú eljárás

A Munkavállaló pert indított a Munkáltatóval szemben arra hivatkozva, hogy a Munkáltató a megállapodási díjat, melyet az általa készített Megállapodás tartalmaz, elmulasztotta megfizetni részére.

A Munkáltató védekezése szerint a megállapodási díj csupán adminisztrációs tévedésből került bele a Megállapodásba, arról a felek korábban nem egyeztettek és a Munkavállalótól elvárható lett volna, hogy felhívja a Munkáltató figyelmét, hogy a Megállapodás a felek közötti megbeszélésekkel ellentétben megállapodási díjat tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság a Munkavállaló keresetét elutasította. A bíróság szerint nem volt szükség a Megállapodás megtámadására, mert a nyilvánvaló elírás nem tartozik a megtámadásra okot adó akarathibák körébe. Mivel a megállapodási díj adminisztrációs hiba folytán került bele a Megállapodásba, így az fizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

A bíróság rámutatott, hogy a Munkavállalótól elvárható lett volna, hogy felhívja a Munkáltató figyelmét a leszerelési lap és a Megállapodás közötti ellentmondásra. Mivel a Munkavállaló ezt nem tette meg, magatartása a jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütközött.

3. Másodfokú eljárás

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és helyt adott a Munkavállaló keresetének.

A bíróság kiemelte, hogy a Munkáltató nem volt tévedésben a megállapodási díjat illetően. Tévedésről ugyanis akkor van szó, ha a szerződési akarat és az írásbeli nyilatkozat azonos és mindkettő hibás. Ha azonban elírás folytán a szerződési akaratról kiállított írásbeli nyilatkozat tartalma hibás és azt a másik fél vitatja, akkor a szerződés értelmezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni.

A bíróság ezen értelmezési szabályok alapján arra jutott, hogy a Munkáltató által a Megállapodás megkötése és a joglemondó nyilatkozat megtétele érdekében meghatározott fizetési kötelezettség teljesen egyértelmű és a Megállapodás egészével összhangban áll. A megállapodási díj nem ellentmondásos a Megállapodás egyéb kikötéseivel, nem ellentétes a felek korábbi tárgyalásaival és nem ütközik jogszabályba sem. A Munkavállaló a szavak általánosan elfogadott jelentése és az eset összes körülményei alapján joggal bízhatott abban, hogy a személyzeti vezető által elé tárt szerződési ajánlat szakmailag átgondolt döntés következménye.

A másodfokú bíróság szerint továbbá nem jogellenes és az általános magatartási követelményekbe sem ütközik, hogy a Munkavállaló a számára előnyös szerződéses kikötést, a megállapodási díjat elfogadta, hiszen a bírói gyakorlat szerint a szerződést kötő fél által tanúsított súlyosan gondatlan magatartás következményei a szerződéshez ragaszkodó félre nem háríthatóak át.

4. A Kúria döntése

A Kúria szerint jelen esetben valóban a szerződés értelmezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és egyetértett a másodfokú bíróság ez alapján tett megállapításaival is.

A Kúria rámutatott, hogy a Munkavállaló a Megállapodás megkötésének körülményeiből alappal következtethetett arra, hogy az előkészített Megállapodás a Munkáltató valós akaratát tükrözte. A Munkavállalónak – különösen a munkaviszonyt jellemző alá-fölé rendeltségi helyzetből eredően – nem volt indoka arra, hogy az írásba foglalt, a Munkáltató részéről két személy kontrollját élvező Megállapodás tartalmát kétségbe vonja, a juttatás szándékát megkérdőjelezze.

A Kúria szerint nem róható a Munkavállaló terhére, hogy a részére átadott, a megállapodási díjat tartalmazó ajánlat valóságát nem kérdőjelezte meg. A Munkavállaló az adott helyzetben tőle elvárható magatartást tanúsította, amikor a szakértelemmel rendelkező munkáltatói képviselőtől származó, számára kedvező feltételt tartalmazó ajánlatot aláírásával elfogadta.

Mindezek alapján a Kúria helybenhagyta a jogerős ítéletet.

5. Összegzés

A Kúria döntésében megerősítette azon korábbi gyakorlatát, miszerint nyilvánvaló elírás esetén nincs szükség a szerződés tévedésre hivatkozással történő megtámadására, hanem ilyen esetben a szerződés tartalmát értelmezés útján kell rekonstruálni. Ennek során – ahogyan ezt az eljárt bíróságok is tették – figyelembe kell venni a szerződés megkötésének körülményeit. Ezek alapján jelen esetben nem kellett, hogy a Munkavállaló kételkedjen abban, hogy a Munkáltató a megállapodási díjat meg kívánja fizetni a részére.

A jogerős ítélet továbbá azt is egyértelművé teszi, hogy a laikus munkavállalótól nem várható el, hogy felismerje, illetve felhívja a munkáltató figyelmét a szerződés hibáira.

Mindezek alapján munkáltatóként megfelelő körültekintéssel kell eljárni a szerződések előkészítésekor, mert egy adminisztrációs hiba árát a bírói gyakorlat alapján jó eséllyel a munkáltatónak kell megfizetni.