Blog
Blog » KIRÚGHATOD A DOLGOZÓD, HA KONKURENS HONLAPOT INDÍT? – A KÚRIA DÖNTÖTT
KIRÚGHATOD A DOLGOZÓD, HA KONKURENS HONLAPOT INDÍT? – A KÚRIA DÖNTÖTT
2020 Május 06
A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásának alapos indoka lehet-e, ha a munkavállaló a munkáltató egyik tevékenységéhez szorosan kapcsolódó holnapot működtet. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a Kúria döntését és röviden elemezzük, hogy munkáltatóként milyen tanulságokat vonhatsz le az ügyből.
1. Tények
Az alperesi munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkavállaló munkaviszonyát.
A munkáltató a „rendkívüli” felmondást azzal indokolta, hogy a munkavállaló nem jelentette be a munkáltatónak, illetve nem kért engedélyt ahhoz, hogy a tulajdonában lévő gazdasági társaság a PBT (Pénzügyi Békéltető Testület) tevékenységéhez szorosan kapcsolódó honlapot üzemeltessen.
A munkáltató arra hivatkozott, hogy fenti magatartása miatt súlyosan megrendült a bizalma a munkavállalóban és ezért a munkaviszony fenntartása a továbbiakban lehetetlen.
2. A munkavállaló keresete
A munkavállaló a kirúgását követően beperelte a munkáltatót arra hivatkozva, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.
A munkavállaló érdemben egyrészt arra hivatkozott, hogy munkaköri leírás hiányában eleve kizárt a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés megállapítása.
Másrészt, a munkavállaló szerint nem is állt fenn engedélykérési kötelezettsége, mert bár a kifogásolt honlapot üzemeltető társaság tagja volt, de személyes munkát nem végzett a cégben.
3. A Kúria döntése
A Kúria a felperes érvelésével szemben kifejtette, hogy a munkavállaló munkaköri leírás hiányában is tudta, hogy mi a feladata, továbbá tisztában volt a munkáltatónál irányadó összeférhetetlenségi szabályokkal, sőt nyilatkozatot is tett arról, hogy azokat tudomásul vette.
A Kúria ezentúl rámutatott arra, hogy a felperesnek jogszabály (a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény) alapján bejelentési kötelezettsége állt fenn munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya vonatkozásában.
Továbbá, a Kúria szerint a felperes azt is alaptalanul állította, hogy nem vett részt a honlapot üzemeltető cég működésében. A lefolytatott bizonyítás alapján ugyanis éppen arra lehetett következtetni, hogy felperes a cég tevékenységében közreműködött, mivel a honlap domain regisztrációja a felpereshez volt köthető és a honlap tartalma szakmailag jól kidolgozott volt, holott a cég a honlap működtetéséhez külön szakembert nem vett igénybe.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes magatartása, vagyis a bejelentés elmulasztása és a PBT tevékenységéhez kapcsolódó honlap üzemeltetése, illetve a munkáltató emiatt bekövetkezett bizalomvesztése az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka volt.
4. Mire figyelj munkáltatóként?
A munkavállaló kötelezettségszegésének megítélése a fenti esetben viszonylag egyszerű volt, hiszen a jogszabály egyértelműen előírta, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie, illetve engedélyt kell kérnie ahhoz, ha további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni.
Generálisan a Munka Törvénykönyve is rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve a „veszélyeztető” tevékenységeket nem részletezi és engedélykérési vagy bejelentési kötelezettséget sem ír elő a munkavállaló oldalán.
Amennyiben tehát munkáltatóként el szeretnéd kerülni, hogy a munkavállalód „büntetlenül” versengő tevékenységbe kezdhessen a munkaviszonya alatt, célszerű belső szabályzatban meghatározni a „tiltott” tevékenységeket. Ezenkívül érdemes bejelentési, illetve engedélykérési kötelezettséget is előírni a további munkavégzésre irányuló jogviszony vagy gazdasági érdekeltség vonatkozásában.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »