Blog
Blog » KISGYERMEKES ANYÁK FOGLALKOZTATÁSA
KISGYERMEKES ANYÁK FOGLALKOZTATÁSA
2016 November 16
Egy hazánkban végzett kutatás során a megkérdezett munkáltatók a nők foglalkoztatásának legfontosabb előnyei közé sorolták az empátiát, a kompromisszumra való hajlandóságot, a rugalmasságot és az alkalmazkodókészséget. A válaszadók ugyanakkor elismerték, hogy a gyermekvállalással és –neveléssel járó nehézségek okozzák számukra a legtöbb problémát a női munkavállalókkal kapcsolatban. Rövid összefoglalónkban néhány olyan tudnivalót mutatunk be, amire érdemes, ha várandós vagy kisgyermekes nőt foglalkoztatunk.
Várandós munkavállaló foglalkoztatása
Onnantól kezdve, hogy a munkavállaló bejelenti, hogy várandós, „extra” védelemre tarthat igényt, kezdve azzal, hogy a munkáltató köteles elengedni őt a kötelező orvosi vizsgálatokra.
Amennyiben a dolgozó orvosi vélemény alapján nem foglalkoztatható az eredeti munkakörében (pl. a munkavégzés veszélyes a magzatra), a munkáltató köteles a dolgozónak másik munkakört felajánlani, ha pedig nincs ilyen, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
Egyébként a munkavállaló a várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig nem kötelezhető túlórára és a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára sem.
Felmondási tilalom a várandósság bejelentésétől
Az anya egyébként egybefüggő 24 hét szülési szabadságra, ezt követően pedig a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságra jogosult.
Az anyasággal kapcsolatos legfontosabb munkajogi védelem, hogy a munkáltató (rendes) felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a várandósság, a szülési szabadság valamint a gyermekgondozási szabadság tartama alatt.
Amennyiben a munkáltató a felmondási tilalom ellenére felmondással megszünteti a munkaviszonyt, úgy a felmondás érvénytelen lesz.
Visszatérés a munkahelyre
Azon túl, hogy a munkavállaló a szülési szabadságból 2 hetet köteles igénybe venni, nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy a gyermek születését követően rögtön visszatérjen a munkahelyére, bár ez hazánkban – eltérően néhány nyugati országtól – nem jellemző.
Ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy a munkavállalók a gyermekgondozási szabadságot nem veszik a gyermek 3 éves koráig igénybe, hanem korábban visszamennek dolgozni. Ilyen esetben a munkáltató 30 napos türelmi időt követően köteles foglalkoztatni a munkavállalót.
A munkáltató ilyenkor köteles a visszatérő munkavállaló munkabérét felemelni az átlagos éves bérfejlesztés alapulvételével.
A munkavállalónak arra is lehetősége van, hogy ne teljes, hanem 4 órás részmunkaidőben dolgozzon a gyermeke 3 éves koráig.
Felmondási korlátozás a gyermek 3 éves koráig
Amennyiben a munkavállaló nem veszi igénybe a gyermekgondozási szabadságot, akkor a munkavállaló közölhet felmondást, ugyanakkor a gyermek 3 éves koráig az alábbiakra kell figyelnie.
A munkavállaló magatartására hivatkozással csak akkor szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt, ha a munkavállaló súlyosan megsérti a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit. Ilyenkor viszont a munkáltató azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt, „megspórolva” ezzel a felmondási időt.
Amennyiben a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok, a munkáltató köteles felajánlani a munkavállalónak megfelelő betöltetlen másik munkakört. Felmondást csak akkor közölhet, ha nincs felajánlható munkakör vagy azt a munkavállaló nem fogadja el.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »