Blog
Blog » KORONAVÍRUS: ÜZLETI BÉRLŐKET VÉDŐ INTÉZKEDÉSEK A VESZÉLYHELYZET ALATT
KORONAVÍRUS: ÜZLETI BÉRLŐKET VÉDŐ INTÉZKEDÉSEK A VESZÉLYHELYZET ALATT
2020 Március 25
A világszerte terjedő koronavírus járvány a gazdaságban is egyre komolyabb problémákat okoz, az érzékeny szektorokban tevékenykedő vállalkozásoknak akár hónapokig tartó teljes bevételkieséssel kell számolniuk. A kormány emiatt bizonyos ágazatokban tevékenykedő vállalkozások helyiségbérleti szerződéseire vonatkozóan felmondási és áremelési tilalmat vezetett be. Az intézkedés kapcsán több jogi bizonytalanság is felmerül, rövid tájékoztatónkban ezekről is szó lesz.
1. Milyen vállalkozásokat érint a védelem?
A védelem kizárólag az alábbi ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokra terjed ki:
- turisztikai,
- vendéglátóipari,
- szórakoztatóipari,
- szerencsejáték,
- filmipari,
- előadóművész,
- rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok.
2. Mire terjed ki a védelem?
a) felmondási tilalom: az intézkedés alapján nem lehet felmondással megszüntetni a fenti ágazatokban tevékenykedő bérlőkkel, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (pl.: üzlethelyiség, raktár) vonatkozóan kötött bérleti szerződéseket.
b) áremelési tilalom: Ezen felül, a fenti szerződések esetén a bérleti díj nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.
3. Meddig tart a védelem?
A Felmondási tilalom jelenleg 2020 június 30. napjáig tart, az időpontot a Kormány a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbíthatja. A tilalom alatt a szerződés megszűnésére nem kerülhet sor, tehát felmondás már a tilalom alatt is közölhető, ha a felmondási időt figyelembe véve a szerződés a tilalom letelte után szűnik meg.
Az áremelési tilalom jelenleg határozatlan ideig, a veszélyhelyzet fennállásáig van érvényben.
4. Az intézkedésekkel kapcsolatos bizonytalanságok
Az intézkedés jogi szempontból – ahogy a többi rendkívüli intézkedés is – több bizonytalanságot is hordoz. Előszöris kérdéses, mi alapján kell meghatározni a társaság tevékenységét, mely alapján jogosult lehet a védelemre. Erre vonatkozóan a Cégjegyzék tartalmaz adatokat, de, mint tudjuk, ezek az adatok csak ritkán fedik a valóságot, általában a társaságoknál jóval több tevékenységi kör van feltüntetve, mint amennyit valójában végeznek, így a védelemre való „alanyi” jogosultság adott esetben vita tárgyát képezheti.
Az áremelési tilalom egy gyakorlati problémát eredményezhet a bérbeadói oldalon. A gazdasági visszaesés miatt számos bérlő már most kérte a bérleti díj ideiglenes csökkentését, erre a bérbeadók általában hajnaldók a jogviszony megtartása érdekében. A probléma az eredeti díj visszaállításakor merülhet fel, ugyanis, habár az eredeti díjhoz képest nem történik emelés, a kedvezményes díjhoz viszonyítva az eredeti díj visszaállítása is emelésnek minősülhet, mely a Rendelet nyelvtani értelmezése alapján tilos.
5. Összegzés: A Kormány védőintézkedéssel kívánja megakadályozni, hogy a járvány hatásai által leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokat „kirakják” a működésükhöz használt bérleményekből. A helyzetből adódó módosítások során ugyanakkor a bérbeadó érdekeit is szem előtt kell tartani, nehogy végül az ő működése kerüljön veszélybe. A jövőbeli jogviták megelőzése érdekében a jogszerűség megtartásának a rendkívüli helyzet alatt is elsődleges szempontnak kell maradni.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »