Blog
Blog » LUXEMBURG DÖNTÖTT – EU JOGOT SÉRT A MAGYAR ÁLLAMI MOBILFIZETÉSI RENDSZER
LUXEMBURG DÖNTÖTT – EU JOGOT SÉRT A MAGYAR ÁLLAMI MOBILFIZETÉSI RENDSZER
2018 December 03
Államosítható-e a mobilfizetés egy EU tagállamban az általános gazdasági érdekű szolgáltatások doktrínája alapján? A luxemburgi bíróság ezúttal a magyar nemzeti mobilfizetési rendszer jogszerűségét vizsgálta és jutott arra a következtetésre, hogy egy állami mobilfizetési monopólium felállítása szükségtelen és aránytalan beavatkozás a szabad piaci folyamatokba.
Háttér
Magyarország a mobilfizetési piacon 2014. évtől egy állami monopóliumot vezetett be, mely keretében felállította a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., egy 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozást. Ettől fogva Magyarországon a parkolási díj, útdíj és egyéb állami szolgáltatások ellenértéke mobil eszközről kizárólag a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által létrehozott nemzeti mobilfizetési rendszerben fizethető.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a nemzeti mobilfizetési rendszer, mint a mobilfizetés „államosítása” sérti az EU jogot, hiszen a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek adományozott kizárólagos jog akadályozza a nagykereskedők piacra lépését, ezen keresztül a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó irányelv rendelkezéseit, valamint a letelepedés, illetve a szolgáltatásnyújtás alapvető szabadságát.
Mivel a magyar kormány vitatta a jogsértést és nem tett eleget az Európai Bizottság felhívásának, az ügy Luxemburgban a Európai Unió Bírósága előtt folytatódott.
Az ügy Luxemburgban
A magyar kormány elsődlegesen azzal védekezett, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak („ágész”) minősül, melyre a szolgáltatási irányelv nem vagy csak megszorításokkal alkalmazható, így Magyarország nem kötelezhető a már meglévő ágész-ek liberalizácójára.
Az EU Bíróság ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy jóllehet a mobilfizetési rendszer ágész-nek minősül, azonban az EU jog csak a már EU csatlakozáskor fennálló ágész-ek, illetve állami monopóliumok vonatkozásában engedne enyhébb szabályozást. Ugyanakkor a magyar nemzeti mobilfizetési rendszert a kormány 2014-től, újonnan vezette be, így annak meg kell felelnie diszkrimináció mentességen túl a szükségesség és, arányosság követelményének.
Ebben a körben a kormány azzal érvelt, hogy korábban a magáncégek által nyújtott mobilfizetés szolgáltatások nem biztosítottak országos lefedettséget és azt a felhasználók nem azonos feltételekkel vehették igénybe, az állami monopólium pedig biztosítja a fogyasztók védelmét a kereskedelmi ügyletek tisztességességét és a csalások elleni hatékony fellépést.
Az EU Bíróság azonban rámutatott, hogy a szabad piaci folyamatokba történő állami beavatkozás szükségtelen és eltúlzott volt, mivel a fenti célokat Magyarország kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhette volna, így például a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.‑nek biztosított monopólium helyett egy, a versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer bevezetésével.
Fentiek alapján az EU Bírósága megállapította, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer sérti az EU szolgáltatásokra vonatkozó irányelvét és a szolgáltatások szabad nyújtásának alapvető szabadságát.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »