MAGYAR JOGHATÓSÁG KITERJESZTÉSE USA-BELI ALPERESEKRE? – A KÚRIA DÖNTÖTT

2022 Június 16

A nemzetközi polgári perjog alapelve szerint az alperes általában csak a saját országa bíróságai előtt perelhető. Ez azonban nagyon megnehezíti a felperes dolgát, aki több, különböző országban lévő alperes ellen kívánja jogát érvényesíteni. Kiterjeszthető-e az egyik ún. horgony-alperessel szemben fennálló magyar joghatóság a többi külföldi alperesre is? Cikkünkben a 2018-ban hatályba lépő új szabályok gyakorlati alkalmazását elemezzük a Kúria friss döntése alapján.

1. Tényállás

Felperesek közül I. r. Felperes közéleti szereplő, II.r. Felperes pedig egy közéleti lap újságírója. A Magyarországon lakó Felperesek egy peres eljárásban három alperes ellen indítottak pert a magyar bíróság előtt a róluk egy könyvben jogellenesen közzétett fényképfelvételek miatt.

Az I.r. Alperes a jogsértő fényképeket tartalmazó könyv szerzője, aki az Amerikai Egyesült Államokban él. A II.r. Alperes USA-ban bejegyzett társaság, a könyv kiadója. A III.r. Alperes pedig a könyv magyarországi terjesztésében közreműködő magyarországi székhelyű cég volt (együttesen „Alperesek”).

Felperesek a bíróságtól az Alperesekkel szemben a képmáshoz való joguk megsértésének megállapítását kérték, továbbá I-II r. Alperesek szemben további objektív szankciók alkalmazását kérték (jogsértéstől való eltiltás stb.).

Felperesek szerint a 2018-tól hatályban levő új nemzetközi magánjogi törvény („Nemzetközi Magánjogi Törvény”, röviden „Nmjtv”) [1] alapján a magyar bíróság az amerikai illetőségű I.r. és II.r Alperesekkel szemben is eljárhat, tekintettel arra, hogy a keresetek között olyan szoros kapcsolat áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni.

Alperesek vitatták a magyar bíróságok joghatóságát, álláspontjuk szerint a III.r Alperes belföldi székhelye azt nem alapozza meg, illetve III.r Alperes időközben már felhagyott a könyvek terjesztésével. Alperesek ennélfogva vitatták, hogy a bíróság eljárhatna az Egyesült Államokbeli illetőségű I-II r. Alperesek kapcsán.

2. Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság mindhárom Alperes vonatkozásában megállapította a magyar bíróságok joghatóságát és érdemben döntött az ügy kapcsán. Érdemi döntésben a bíróság a Felperesek keresetét elutasította, mert azokat nem találta alaposnak.

3. Fellebbezés és a másodfokú bíróság döntése

A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát.

Az I. és II. rendű alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől és elégtétel adására kötelezte. A másodfokú érdemi döntés alapján egyértelmű, hogy a másodfokú bíróság is mindhárom Alperes kapcsán megállapította a magyar joghatóság fennállását.

4. Felülvizsgálati eljárás és a Kúria döntése

A jogerős ítélet ellen I-II. r. Alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Az ítélet hatályon kívül helyezését kérték a magyar joghatóság hiányára tekintettel. Álláspontjuk szerint a felperesek kizárólag azért perelték be a III. r. alperest, hogy Magyarországon kezdeményezhessenek peres eljárást az amerikai illetőségű I.r. és II.r. Alperes ellen is. III.r. Alperes perelhetőségének hiánya miatt pedig a keresetet valamennyi Alperes vonatkozásában el kell utasítani.

A Kúria döntése[2] alapján a felülvizsgálati kérelem alaptalan volt. A döntés indokolása értelmében az I-II. rendű alperes amerikai, illetve a III. rendű alperes magyar lakó-, illetve székhelyére tekintettel az Nmjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező alperes hiányában a Brüsszel Ia rendelet –mint elsőbbséget élvező uniós jogforrás– alkalmazása nem merült fel.

A Kúria álláspontja alapján a személyiségi jogi jogsértést az alperesek együttesen valósították meg: az I. rendű alperes mint szerző, a II. rendű alperes mint kiadó, illetve a III. rendű alperes mint a könyv magyarországi terjesztője. A közös jogsértés az alperesek között egy többalanyú jogviszonyt eredményezett.

A Kúria szerint a jogsértésnek külön perben történő elbírálása nehézkes, nem mellesleg egymással ellentétes döntésekhez vezethetne. Mindebből következően az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a III. rendű alperes belföldi székhelyére tekintettel, célszerűségi okból a bíróság joghatósága valamennyi alperessel szemben fennállt.

5. A döntés elemzése

A nemzetközi polgári eljárásjog alapelve az actor sequitur forum rei, mely alapján az alperest főszabályként csak a saját lakóhelye, illetve székhelye szerint ország bíróságai előtt lehet perelni.

Ugyanakkor vannak olyan komplex határon átnyúló ügyek, melyekben célszerű megengedni a felperesnek, hogy több alperes elleni igényeit egy bíróság előtt érvényesítse, annak érdekében, hogy az adott ügy egységesen kerüljön elbírálásra, elkerülve azt, hogy külön elbírálás esetén egymásnak ellentmondó ítéletek szülessenek.

6. Több alperes együttes perlése – a hazai jogfejlődés

A fenti lehetőség hazánk uniós csatlakozásának előkészítése során, 2000. évben jelent meg a korábbi nemzetközi magánjogi törvényben (Nmjtvr).[3] Akkor a jogalkotó az Nmjtvr. több alperes együttes perlését lehetővé tévő szabályát a régi Polgári Perrendtartás (rPp.)[4] pertársaságra vonatkozó szabályaiból „exportálta”.

A rPp. pertársaságra vonatkozó szabályok szerint több alperes együttes perlésére abban az esetben volt lehetőség, amennyiben a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból eredtek vagy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség volt, amely csak egységesen volt eldönthető.[5]

A fenti hazai szabály szigorúbb volt, mint az EU-ban irányadó „brüsszel rezsim” hasonló szabálya, mellyel kapcsolatban az EU Bíróság már a Kalfelis v. Schröder ügyben kifejtette, hogy a felperes akkor perelhet több alperest azon bíróság előtt, mely az alperes egyikének lakóhelyére, illetve székhelyére tekintettel joghatósággal rendelkezik (ún. „horgony alperes”), amennyiben a felperes alperesekkel szembeni kereseti kérelmei között olyan szoros összefüggés van, mely alapján célszerű a keresetek együttes elbírálása a külön eljárásokból származó egymásnak ellentmondó ítéletetek elkerülése érdekében.[6]

Az EU Bíróság esetjoga később beépült a Brüsszel I Rendeletbe, majd a Brüsszel Ia Rendeletbe is. A 2018. évben hatályba lépő új Nemzetközi Magánjogi Kódex a hazai szabályozást a Brüsszel Ia Rendelet rendelkezéseivel harmonizálta.

7. Az új hazai szabályok jelentősége

Míg az Nmjtvr. régi szabályozása az alperesek közötti jogviszonyra, egy statikus anyagi jogi kapcsolatra koncentrált, addig az Nmjtv. EU joggal harmonizált új szabálya alapvetően dinamikusan, eljárásjogi szempontból közelíti meg a kérdést és a felperes kereseti kérelmeire koncentrálva – az eljárásjogi célszerűség alapján – teszi lehetővé több alperes együttes perlését egy bíróság előtt.

Az új szabályozásnak köszönhetően a felperes általában nagyobb mozgástérrel rendelkezik, és amennyiben kereseti kérelmét a különböző alperesek ellen megfelelően terjeszti elő, olyan esetekben is perelhet több alperest együttesen, amennyiben a követelések pl. eltérő jogviszonyokból erednek.

Ezt meghaladóan az új szabályozásnak különös jelentősége lehet olyan jogsértéseknél, melyek szerződési láncolaton keresztül valósulnak meg, és a szerződési láncolatban részt vevő, külön-külön jogviszonyban lévő valamennyi alperessel szemben együttesen lehet fellépni, mely tipikus pl. szerzői jogsértések esetén.

A fent elemzett esetben a Kúria azonban nem ment el eddig, mivel az alperesi magatartásokat „együttes jogsértésként” értékelte, mely alapján álláspontja szerint egy „többalanyú relatív jogviszony” keletkezett. Az, hogy a Kúria – álláspontunk szerint feleslegesen – ragaszkodott az „egy jogviszony” létrejöttének hangsúlyozásához, még a korábbi szabályozás hatásának tudható be.

Ugyanakkor amennyiben alaposan megvizsgáljuk az ügyet, a különböző alperesek külön magatartással valósították meg a személyiségi jogsértést (pl. felhasználás, kiadás, terjesztés) így a jogsértés úgy is értékelhető, hogy az alperesek külön-külön deliktuális jogviszonyba kerültek felperesekkel.

Az új szabályozás alapján azonban ez sem probléma, mivel a releváns körülmény nem az, hogy egy, vagy több jogviszony van az alperesek között, hanem az, hogy a felperesek egyes alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelmei között milyen szoros a kapcsolat.

Mivel felperesek mindhárom alperes vonatkozásában kérték a jogsértés megállapítását, a kereseti kérelmek közötti szoros kapcsolat nem vitásan fennállt, így a „horgony alperes” székhelye alapján fennálló magyar joghatóság kiterjeszthető volt az amerikai alperesekre is.

Fentiek alapján a jogkereső felperesek immáron a magyar nemzeti szabályozás alapján is a korábbinál szélesebb körben - a brüsszeli rezsimmel megegyező feltételekkel – perelhetnek több alperest együttesen, melyet a Kúria friss, precedensképes döntése a jogalkalmazói oldalról egyértelműen megerősített.